A legmagasabb alkalmazható nedvességtartalomnak kétféle technológiai korlátja van:



(a)  a betakarítás és cséplés a megszokott gépekkel csak legfeljebb 35–40 % nedvességtartalommal oldható meg és

(b)  a szemek őrlése ilyen magas nedvesség mellett csak roppantógéppel (pl. kéregedzett hengerszéken) vagy különleges, erre a célra kialakított kalapácsos darálóval oldható meg.



További kérdés lehet, hogy a magas víztartalmú szemes hozzákeverésétől a takarmány víztartalma is megnőhet. Azonban a gyakolatban általában inkább az a jellemző, hogy az alacsony víztartalmú összetevők (szárazabb kalászosok, szója, premix stb.) miatt a takarmányok túlságosan is szárazak. Az őrlést megkönnyítheti, ha lehetőség van a szemesek őrlést megelőző összemérésére. Ezen lehetőség hiányában a roppantás jóval magasabb nedvességtartalom mellett is gond nélkül alkalmazható, ezért a víztartalom technológiai felső határa az arató-cséplőgép által meghatározott korlát. Hazai gyártók is készítenek és forgalmaznak kiváló minőségû roppantógépeket, amelyek kedvező beruházási feltételekkel beszerezhetők.



A magas nedvességtartalmú szemeket vagy közvetlenül a betakarítás után lehet roppantani, illetve darálni, s ezt követően tartósítani és betárolni, vagy a tartósított szemest betároljuk és majd a felhasználása előtt őröljük. A tartósított anyag tárolható magtárban, fóliahurkában, falközti silótérben, szigetelt gödörben stb. A propionsavval kezelt termény semmilyen későbbi kezelést nem igényel, aerob stabilitása problémamentes, viszont takarással meg kell akadályozni, hogy a propionsav kimosódjék belőle.



A magas nedvességtartalomnál is használható kalapácsos darálók fajlagos energiaigénye viszonylag nagy, ezért az energiatakarékosabb roppantógépek alkalmazása javallott. Ezeket meg lehet hajtani villamos motorral vagy mezőgazdasági vontató kardánmeghajtásáról, ugyanakkor tudni kell, hogy az óránként 10 tonna vagy efölötti mennyiségû termény őrlésére alkalmas roppantógépek teljesítményigénye olyan nagy, hogy nagyteljesítményû villamos hálózat hiányában csak munkagép kardánmeghajtásáról mûködtethetőek. Ezért kisebb, illetve közepes üzemekben azt javasoljuk, hogy inkább kisebb roppantógépeket alkalmazzanak, amelyekkel a betakarításkor propionsavval kezelt nedves szemesből a napi vagy néhány napi igénynek megfelelő mennyiségû szemes őrlése folyamatosan megvalósítható (ezek a gépek – nem mellékesen – lényegesen olcsóbbak a nagy tejesítményû gépeknél).

SAVKÉSZÍTMÉNYEK ÉS ADAGOLÁSUK



A kezelés megvalósítható tömény propionsavval (gyakorlatilag > 99,5%-os tisztaságú, káros szennyezőket nem tartalmazó technikai vagy ún. feed grade minőség) vagy 50–90% propionsavat tartalmazó tartósítószerekkel. A magas nedvességtartalmú (> 20%) szemes esetében csak a tiszta sav vagy a 90% fölötti propionsavtartalmú készítmények használhatóak. Azt semmiképpen sem javasoljuk, hogy a felhasználó propionsavból és egyéb anyagokból maga „barkácsoljon” tartósítószert; egyébként az ilyen tevékenység vegyipari gyártói hátteret és ismereteket feltételez, valamint engedélyköteles. Amennyiben a felhasználó HACCP- vagy GMP-rendszere megköveteli a food grade, illetve feed grade anyagok használatát, akkor a felhasznált tiszta propionsav is csak ilyen minőségû lehet. Ezeket a speciális tartósítószereket a VERTUMNUS Kft. a tartósítórendszer részeként, az adagolástechnikai eszközökkel (adagológéppel, szállító-keverőcsigával, automatizálással stb.) együtt szállítja a felhasználók részére. A tiszta propionsav alkalmazása fokozott munkafegyelmet és a munkaerő jobb kiképzését követeli meg.



A savkészítmény adagolása kizárólag szállító- vagy keverőcsigán történhet. A csiga által szállított terménymennyiség szabályozható tolózárral ±10–20 % pontossággal, vagy speciális keverőcsiga esetében PLC-irányítású frekvenciaváltós villamos motorral ±5 % pontossággal. A savadagoló gépek hibahatára általában ±5–10 %; a VERTUMNUS Kft. által szállított gépek max. ±3 % hibával dolgoznak tiszta propionsav esetében. A pufferolt propionsavkészítmények esetében a készítmény viszkozítása erősen függ a külső hőmérséklettől, ezért ezek adagolása pontatlanabb, vagy csak PLC-irányítással szabályozva (pl. szervómotorral szabályozható tûszelep a visszafolyó ágban, vagy frekvenciaváltós szivattyúmotor) oldható meg.



Táblázatban foglaljuk össze a tiszta propionsav, illetve savkészítmények előnyeit és hátrányait:








A készítmények kiválasztásakor több szempontot kell figyelembe venni. A készítmények fajlagos ára mindig magasabb, mint a tiszta propionsavé. Ilyen készítmények alkalmazása mégis indokolt lehet, ha a savkészítménnyel zárt térben dolgozókat érő irritatív hatást akarjuk csökkenteni, ha nem áll rendelkezésre megfelelő (saválló) adagológép, ha csökkeneteni akarjuk az egyébként nem jelentős párolgási veszteséget stb. Azonban gyakran lehet találkozni olyan savkészítménnyel, amelynek pontos összetételét a forgalmazó titokban tartja (miért?) amely egybek mellet hangyasavat, citromsavat stb. tartalmaz. Alapszabály,  hogy csak olyan szállítótól és csak olyan készítményt szabad vásárolni, aki pontosan megadja a készítmény összetételét, átadja a biztonságtechnikai adatlapot (amit egyébként jogszabály is előír) és megadja, hogy ki és hol gyártotta a szóban forgó készítményt (nyomonkövethetőség, felelősségvállalás).

ADAGOLÁSI ÚTMUTATÓ



Az alábbiakban magadjuk a szemes termények nedves tartósításakor javasolt adagolást. Figyelembe kell venni azt is, hogy általában a kezelést megelőző mintavételi eljárások és gyorsmérések pontatlanul határozzák meg a termény nedvességtartalmát. Az esetleges aluladagolásból fakadó káresemények valószínûsége, és az általuk előidézhető károk értéke miatt a javasolt adagolást nem szabad csökkenteni.

Fenti adatok tiszta (legalább 99 %-os tisztaságú) propionsavra vonatkoznak.

A 10 kg/tonna érték fölötti adagolás esetében, ha nem a már előtte roppantott terményt kezeljük, akkor vagy erre a célra kialakított keverőcsigát kell alkalmazni, vagy többször kell kezelni 10 kg/tonna alatti mértékben, a kezelések között 1–1 órát pihentetve a kezelt terményt. Ha a kezelt terményt pneumatikusan továbbítják végleges tárolási helyére, akkor szintén vagy egy órás pihentetés (köztes letárolás), vagy 10 %-kal megemelt savadagolás szükséges. Általában nem javallott a pneumatikus szállítás, mert valamilyen mértékû párolgási veszteség így nem kerülhető el; célszerû csak csigákat és serleges felvonókat, esetleg szállító szalagokat alkalmazni. Ha a szállító gépsor több részből áll, főleg szalagsor esetében, szintén vagy pihentetés, vagy 10%-os túladagolás szükséges a párolgási veszteségek megelőzése, illetve pótlása végett.



Magtárban történő tároláskor érdemes a garmada tetejét elsimítani és esetleg fóliával letakarni, a párolgási veszteség csökkentése és az esetleges beázások elkerülése végett. (Bármilyen magas nedvességtartalomhoz létezik megfelelő savadagolás a tartósítás céljából, viszont egy beázás kimossa a savat az érintett rétegekből.)



Fémsilóba a savval kezelt termény csak azután tárolható be, amikor a sav már beszívódott a szemekbe (magasabb adagolások alkalmazásakor esetleg pár órás pihentetés is szükséges lehet). A már betárolt termény átfúvatása, szellőztetése szigorúan tilos: az átszellőztetés során egy lassan mozgó nedvességgradiens alakul ki, amely a savat magával mozgatva azt a felszínre szállítja, s ez a kupolarészben súlyos korróziós veszélyt jelent. (Éppen fémsiló esetében kiemelten fontos, hogy inkább valamivel több savat adagoljunk, mint kevesebbet, ugyanis az esetleges aluladagolás hatására bekövetező felmelegedést utólag már semmiképpen sem szabad szellőztetéssel, rászárítással korrigálni.Tény, hogy a propionsav az ecetsavnál gyengébb sav. Mindazonáltal zárt, rosszul szellőző térben végzendő kezelés esetében inkább a kisebb (80–95 %) propionsavtartalmú, jellemzően ammóniával pufferolt és más segédanyagokkal kiegészített savkészítmények alkalmazását javasoljuk. Ezek hatóanyagarányos ára mindig magasabb, mint a tiszta propionsavé, viszont jellentősen csökkenthető a kezelő személyzetet irritáló gőzök kellemetlen hatása.



A terményben levő, abba beszívódott néhány tized százalék, legfeljebb pár százalék sav önmagában nem jelent nagy kockázatot a tároló helyekre és a gépészeti mûtárgyakra, viszont meg kell akadályozni kimosódását.



A tiszta propionsav vízzel felhigítva sokkal korrozívabb, mint tömény állapotában.



A propionsav gőzei rendes körülmények között nem tûz- és robbanásveszélyesek, de nagyon irritáló hatásúak a közelben dolgozó emberekre, ezért magas adagolási igény esetében vagy szabadban, egy tető alatt kell végezni a kezelést, vagy éppen ellenkezőleg, kifejezetten zárt rendszerben kell dolgozni, megoldva, hogy a gőzök a dolgozókat ne terheljék.

A magas propionsavadag nem jelent csak a tartósításra fordított költséget, hanem magas energiatartalma miatt többletértéket képvisel az állat szervezetében.

Az energiaértéket az alábbi táblázat tartalmazza:



Így például 20 kg/tonna propionsavadagolás esetében a kezelt termény energiatartalma monogasztrikus állatokra vonatkozóan 400 MJ/tonna, azaz 0,4 MJ/kg mértékben megnő.



Természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy a magasabb nedvesség kiebb szárazanyagtartalmat is jelent. Másfelől viszont a korábbi érési szakaszokban betakarított, kíméletesen szárított, magasabb nedvességû szemes takarmányok emészthető tápanyagtartalma lényegesen magasabb, mint az erőltetett szárításon átesett, jobbára túlérett szemesé.

ÜZEMGAZDASÁGI SZEMPONTOK



A nedves tartósítás fontosabb előnyei a szárítással szemben:

• rugalmasabb munkaszervezés a betakarításkor,

• nem vész el biológiai érték a túlszárításkor, ill. a túléréskor,

• a szárítókapacitás túlterhelése elkerülhető,

• a savkezelési költség adott esetben alacsonyabb lehet a szárítási költségeknél,

• a várható tárolási időtől függ a savigény és ebből fakadóan rugalmas a kezelési költség,

• raktári kártevőkre riasztó, illetve ovicid hatású (gázosítás elhagyható),

• a betárolt készletet nem kell mozgatni, szellőztetni, utókezeni stb.,

• jelentősen csökken a raktározás alatti nedvességvesztés,

• gyakorlatilag megszûnik a raktározás alatti szárazanyag-veszteség,

• a raktározás során nem képződnek mikotoxinok a terményben,

• javítja a gazdasági haszonállatok fajlagos takarmányhasznosítását,

• javítja a gazdasági haszonállatok általános egészségi állapotát.

A propionsav ugyan maró hatású (de pl. az ecetsavnál gyengébb) sav, viszont megtalálható az állati és emberi szervezetben is. Biológiailag lebontható, nem környezetkárosító anyag. Ellentétben a raktárak gázosításakor is használt anyagokkal, a propionsav nem mérgező.

A cikk szerzője: Baross Rezső