Hajdú-Bihar az ország egyik vezető agrártermelő megyéje. Jelentősége elsősorban a gazdag takarmánybázisra épülő állattenyésztésben rejlik. A zöldségfélék közül a megyében terem a legtöbb zöldborsó és csemegekukorica. Túlnyomórészt itt termesztenek tormát, és egyre jelentősebb a megye biogazdálkodása.

A mezőgazdaság jelentősége

Hajdú-Bihar nagy területű, kedvező adottságú megyeként az ország egyik vezető agrártermelője. 2011-ben az ország mezőgazdaságból származó bruttó hozzáadott értékéhez való hozzájárulása (8,9%) Bács-Kiskun után a második legnagyobb volt. Egy lakosra jutó mezőgazdasági GDP-je az országos átlag 1,7-szerese. A megye gazdaságában ugyancsak jelentős súlyt képvisel az agrárium. 2011-ben a megyei GDP 10%-a származott a mezőgazdaságból, ami az országos átlag több mint kétszerese. 2012-ben a megyében megvalósult beruházásokon belüli részaránya ennél is magasabb volt (14%). Foglalkoztatási szerepe ugyancsak jóval átlag feletti. A megyeszékhely, Debrecen jelentős agrár-felsőoktatási, -kutatási központ.

Gazdaságszerkezet

A mezőgazdasági összeírások adatai alapján a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok száma 2000 és 2010 között  –  az országoshoz hasonlóan –  négytizedével csökkent. 2010-ben 45 ezer egyéni gazdaságot és 600 mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezetet számláltak a megyében. Ezer lakosra 85 gazdaság jutott, másfélszer annyi, mint országosan.

A hazai mezőgazdaság szántóföldi növénytermesztés irányába történő elmozdulásával szemben a megyében jelentős szerepe van a növénytermesztés és az állattenyésztés integrációjának. Termelési típus szerint a gazdasági szervezetek több mint fele vegyes gazdálkodást folytatott, és az egyéni gazdaságoknál átlag feletti a kizárólag állattartással foglalkozók részaránya.

A mezőgazdasági terület átlagos nagysága a két gazdaságcsoportban különbözik. Egy gazdasági szervezet átlagosan 318 hektáron, egy egyéni gazdaság pedig 5,4 hektáron gazdálkodott, nagy különbségek mellett. A gazdasági szervezetek 7%-a legalább ezer hektár területet használt, ugyanakkor az egyéni gazdaságok kétharmada 1 hektárnál kisebb területen gazdálkodott.

Természeti adottságok

Hajdú-Bihar megye az Alföldön, az ország keleti részén helyezkedik el. Északkeleti részét a homokbuckás Dél-Nyírség, középső területét a löszös Hajdúság foglalja el, nyugaton a Hortobágy, délen a Berettyó-Körösök vidéke terül el. A megye területe javarészt mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. Az évi középhőmérséklet 9,6–10,2°C, a napsütéses órák száma 2000 körüli. Az éves csapadékmennyiség többnyire 530–570 mm, de kifejezetten száraz területek is előfordulnak. A megye felszíni vizekben szegény, ugyanakkor felszín alatti vizekben gazdag. A mezőgazdasági vízellátásban nagy jelentőségű a Keleti- és a Nyugati-főcsatorna.

Földterület, fontosabb növények

2013-ban a megye földterületének 73%-a volt mezőgazdasági terület, azaz szántóföldi növénytermesztés, konyhakert, szőlő-gyümölcs ültetvény, illetve gyep (rét, legelő) céljára hasznosították. Az erdők részaránya az átlagosnál kisebb (11%), ugyanakkor a megye dél-nyírségi részén számottevő arányt képvisel. Bár a nádas és halastó részaránya a földterületből csekély (együtt is 3% alatti), e két művelési ágból összességében Hajdú-Biharban található a megyék közül a legnagyobb terület. A földterület legnagyobb része szántó, amely a Hajdúhát és a Hajdúság területén kiemelkedően jó minőségű (2012-ben legdrágábban a Hajdúszoboszlói, a Hajdúböszörményi és a Debreceni járás területén található földek cseréltek gazdát). Ugyanakkor meglehetősen kiterjedt a megye gyepterülete is: a Hortobágyot is magába foglaló 108 ezer hektárnyi gyep a megyék között a legnagyobb. A természeti adottságokból eredően a szőlő- és gyümölcsös ültetvények részaránya a földterületből viszonylag alacsony.

A szántóföldi növények közül – 2012. évi betakarított területük alapján – a legnagyobb súlyt a gabonafélék, azon belül a kukorica és a búza képviseli. Különösen a szántó négytizedét elfoglaló kukorica szerepe kiemelkedő, amelyet a megyék közül Hajdú-Biharban termesztenek a legnagyobb területen. A takarmánynövények közül a silókukorica területe is itt a legszámottevőbb. Az ipari növényeken belül az olajosok ugyancsak jelentős területet foglalnak el, ugyanakkor a kabai cukorgyár leállásával a hajdúsági cukorrépatermesztő körzet leépült (bár a növény területe az utóbbi években újra növekszik). Kiemelkedő jelentőségű a megye zöldségtermesztése is, zöldborsóból és csemegekukoricából Hajdú-Biharban terem a legtöbb. Hajdú-Bihar megye hungarikuma a hajdúsági torma, melynek fő termőterülete a Vámospércs és Létavértes közti térség.

Állattenyésztés

A nagy területű megyében a gyepterület magas aránya és a szántóföldi takarmánybázis jó feltételeket ad az állattenyésztés számára. Ennek megfelelően a főbb haszonállatfajok közül 2013. december 1-jén szarvasmarhából, juhból és sertésből a megyék közül Hajdú-Biharban volt a legtöbb, és tyúkból is csak Szabolcs-Szatmár-Beregben számláltak többet. Ugyancsak jelentős a megye víziszárnyas- és pulykatenyésztése.  Az állati termékek közül a számottevő vágóállattermelés mellett a megyéből származó tehéntej mennyisége is első a megyék sorában, és nem elhanyagolható a tyúktojás volumene sem.

Foglalkoztatás

A 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás adatai a gazdaságok foglalkoztatási szerepének vizsgálatát is lehetővé teszik. A gazdasági szervezetek zömmel (8000 fő) állandó alkalmazottakat foglalkoztatnak, de nem elhanyagolható az időszaki foglalkoztatás sem (2000 fő), összefüggésben a szezonalitással. Az egyéni gazdálkodók 2010-ben közel 600 állandó, és azt jóval meghaladó 2100 fős időszaki foglalkoztatást biztosítottak. Amennyiben azt is számba vesszük, hogy 81 ezer fő családtagként vett részt a gazdaság munkájában, akkor az ágazat jelentősége a megyében még nyilvánvalóbb.

Az egyéni gazdálkodók korszerkezete fiatalosabb mint az országos átlag, ugyanakkor 2000 és 2010 között Hajdú-Bihar megyében öregedett a legnagyobb mértékben (csökkent a 40 év alattiak aránya az annál idősebbekkel szemben). Szakirányú iskolázottságuk az országoshoz hasonló, 15%-uk rendelkezett valamilyen mezőgazdasági végzettséggel, 2,6%-uk volt diplomás.

Biogazdálkodás

A megye szerepe – elsősorban a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz kapcsolódóan – a biogazdálkodásban is egyre nagyobb. A térség biotermékei között megjelennek növények (köles, árpa, őszi búza, tönkölybúza, zab, kukorica, borsó, repce, olajtök, napraforgó, mustár, olajlen, lucerna) és állati termékek (bivaly, szürkemarha, mangalica, rackajuh) egyaránt.  Ehhez kapcsolódóan nem elhanyagolható a lótenyésztő központ és a Hortobágyi Halgazdaság, ahol Európa egyik legnagyobb pontytermelő gazdasága található.

Novák Géza

KSH Debreceni főosztály

A cikk szerzője: Novák Géza