Sokat beszélünk arról, hogy az üszőink a jövő tehenei, megalapozzák gazdaságunk későbbi termelési színvonalát. A valóság viszont éles ellentéte a fent említettnek.
Á ltalános jelenség, hogy a hazai tehenészetek jelentős hányadában az üszőnevelés a számkivetett jelzővel ellátott ágazat. Sokszor tapasztaljuk, hogy az üszők elhelyezésén túl, a takarmányozásuk van elhanyagolva. Az elhelyezés még nem is okozna óriási problémát, de a takarmányozással elkövetett hiányosságok megpecsételik állataink jövőbeni termelési potenciálját. Számos esetben találkozunk rossz minőségû, gyenge beltartalmi értékkel rendelkező, penészes, toxinos takarmányokat a növendék üszők adagjában. Válasz: költségcsökkentés… Az én válaszom: az utánpótláson nem spórolok, a gyermekemen sem, a növendék állatokon sem. Tudjuk, milyen költségek tevődnek rá egy szarvasmarha telepre, azt is tudjuk, hogy a költségek jelentős részét az üszőnevelés adja. Ezt a „nonprofit” termelési fázist egy modern üszőnevelési rendszerrel egy jól mûködő „profitáló” befektetéssé lehet alakítani. Milyen paramétereket kell meghatározni az üszőnevelés során?
Célok 12-13 hónapos korig:
- 800–900 g napi testtömeg-gyarapodás
- magas vitalitás, jó egészségügyi állapot
- megfelelően fejlődő csontok, és előgyomrok
- nagy tömegtakarmány-felvevő képesség
Célok 12 hónapos kortól:
- 700–800 g testtömeg-gyarapodás
- 14–16 hónapos termékenyítési idő
- 380–400 kg-os termékenyítéskori testtömeg
- minimum 135 cm marmagasság a termékenyítéskor
Üszőnevelés hagyományos takarmányozás mellett:
Első évben magasabb abrakarány az adagban, kb. 1,5–2,5 kg, melyben a fehérjehordozó aránya minimum 20% legyen. Emellett a vitamin- és ásványianyag-kiegészítés nagyon fontos, legfőképpen a Ca, P, Se, valamint a D3 vitamin, E-vitamin.
Válasszunk jó minőségû kukoricaszilázst, szenázst, szénát. Kerüljük a gyenge, állati takarmányozásra nem megfelelő minőségû takarmányok etetését. Mindig álljon megfelelő mennyiségû takarmány a fiatal állatok számára, figyeljük étvágyukat napi rendszerességgel, és annak megfelelően emeljük napi szükségletüket. A második életévben már a tenyészkondíció elérése és megtartása a cél, visszafogottabb takarmányozást alkalmazzunk. Az abraktakarmányt csökkentjük 0,5–1,5 kg-ra, megfelelően kiegészítve makro-, mikroelemekkel, valamint vitaminokkal. Kiemelt jelentőséggel bír az A-vitamin, E-vitamin, Mn, és a Zn, különösen a tenyészérettség idején. A tömegtakarmányok aránya az adagban ezzel párhuzamosan növekszik. Törekedjünk arra, hogy üszőink minél nagyobb mennyiségû takarmányt legyenek képesek felvenni, hiszen ez fogja meghatározni a laktáció során a szárazanyag-felvételüket. Ezt az adagot az ellésig vagy a vemhesség 7. hónapjáig etessük.
Üszőnevelés modern TMR-koncepció szerint:
A modern rendszernek köszönhetően a növendék állatok takarmányozása rettentően egyszerûvé válik. Az első életévben az üszők a laktáló tehenek adagját kapják étvágy szerint, azonos összetételben, a második életévben pedig a szárazonálló tehenek adagját kapják. Az így alkalmazott rendszer teljes egészében megfelel a fent említett célok eléréséhez. Továbbá érvényesül a minden komponens etetése az év minden napján, hiszen a fiatal állataink ugyanazt a takarmányadagot eszik, mint „tejtermelő kollégáik”. Ezáltal biztosítva van a bendő adaptációja a tejtermelésre, hiszen az üszők élete során az etetett takarmánykomponensek nem változnak. Érdekességképpen említem, hogy a fent leírt TMR üszőnevelési rendszert alkalmazva sikeres eredményt értek el hazai üzemek a tejitatásos időszak csökkentésében. Az itatási időszakban a borjakkal a nagytejû adagot etetve jelentősen csökkenthető az itatási időtartam (akár 3-4 héttel!!!), valamint hamarabb indul el az előgyomrok mûködése.
Fontos megemlíteni két törvényszerûséget:
Az üszők takarmányozása során, az első évben elkövetett takarmányozási hibák kihatnak az állat teljes életteljesítményére (lásd, csökött üszőből csökött tehén lesz). A második évben elkövetett takarmányozási hibák pedig a teljesítményre hatnak negatívan (tejtermelés, szaporodásbiológia).
Soha ne azt nézzük, hogy mennyibe kerül az üszőnevelés, hanem azt, hogy mit érhetünk el vele a jövőben.
A cikk szerzője: Bakos Gábor
