A termelők számára azonban szorító kérdések vannak:

• van-e elegendő pénzügyi forrás, a termék milyen áron adható el és az ellenérték mikor érkezik meg a termelő számlájára,
• milyen kockázatokkal termelhető meg (éghajlat, időjárás),
• termeszthető-e rugalmas vetésidő intervallumban,
• mennyire gazdaságos a termelés (hatékonyság).

Természetesen a külső körülmények nem változtathatók meg, így nyilván a termelési technológiának kell alkalmazkodnia a szélsőséges viszonyokhoz is, figyelembe véve talajaink adottságait. Ez viszonylag egy bonyolult folyamat, azonban az egyes elemek összhangjával és optimalizálásával komoly eredményeket lehet elérni.

Az időjárás alapvetően meghatározza a tenyészidőt, amely ugyanolyan hibrid esetében 10-20 napos különbséget is mutathat. Két fontos periódust számolunk: a keléstől az 50 % nővirágzás idejéig és az ettől az időponttól a betakaríthatósági időpontig eltelt napok számát. Különösen érzékeny időszak az indulás: a csírázás megindulása és hideg körülmények közötti fejlődés intenzitása. Az igazai gondot az elmúlt 30 évben bekövetkezett éghajlati változások jelentik. Alapvetően globális felmelegedés címszóval illetjük ezt a folyamatot. Az időjárás nagyon változatossá vált és ami a növények számára problémát jelent az, hogy a szélsőségek gyakorisága meghatározó lett. A nemesítőknek olyan hibrideket kell tehát előállítaniuk, amelyek alkalmazkodni tudnak ezekhez a megváltozott körülményekhez. Ennek első eredményei már markánsan jelentkeznek: egyes hibridek már 5-6 °C talajhőmérsékletnél vethetők, megindul a csírázás és ilyen körülmények között is a lassú, de biztos növekedés. Mindez lehetővé teszi a kukorica termesztési területének további északra való tolódását is. A korán vethető és korán betakarítható hibridek gazdaságossága is figyelemre méltó: a szárítás nélküli betakarítás lehetősége nemcsak gazdaságossági, hanem komoly környezeti terhelést csökkentő lépés is (nem kell fosszilis energia – gáz, olaj -, a szemben lévő víz elpárologtatásához, energia a szárítók üzemeltetéséhez).

A szuperkorai hibridek jelentősége tovább fokozódik azzal, hogy későbben vetve is teljes termést tudnak adni, elsősorban azonban silózási, vagy biogáz célra. A kísérleteket a legkésőbbi vetésidő meghatározásának érdekében is végezzük. A jelenleg regisztált hibridjeink közül kései vetésidőre a TK 195 és TK 202 hibrideket, utóbbit elsősorban silózásra javasoljuk.

                                                                                                          Takács Géza

                                                                                                     Hungaroseed Kft.

                                                                                                                                      További információ: http://hungaroseed.hu/kapcsolat