A munka szükségességét megmutatták azok a korábbi próbálkozások, amelyek a magyar sajátosságok figyelembevétele nélkül igyekeztek hazánkban az új technológiákat meghonosítani (pl.: minimum tillage). A projekt tehát tevékenységének céljául azt tûzte ki, hogy megkeresi azt az utat, amellyel a leghatékonyabban lehet az új ismereteket a köztermesztés számára továbbadni.
Sajátos elérési módot jelentett az 1998-ban elindult „Csökkentett energiaigényû, környezetkímélő növénytermesztési technológiák” program. A módszer azért sajátos, mert a programba bekapcsolódó gazdaságok azokhoz a fejlesztési elképzeléseikhez, amelyek összeegyeztethetőek voltak a projekt célkitûzéseivel, támogatásokhoz jutottak. Ezáltal érdekeltté váltak abban, hogy bekapcsolódjanak a technológiafejlesztési tevékenységbe. Az ily módon létrehozott partnergazdasági rendszer országosan több mint 100 elérési pontot jelent a technológia bemutatására, de egyben vizsgálati helyet is az adaptációs feladatok elvégzéséhez.
A fejlesztési tevékenység csúcsát jelenti, amikor a „Csökkentett energiaigényû, környezetkímélő növénytermesztési technológiák” programban szereplő gépek vizsgálatán túlmenően tényleges eszközfejlesztési tevékenység is megvalósul a projekt keretei között. A partnergazdaságok által nyújtott információk és adatok ugyanis arra a következtetésre vezettek, hogy egyes, a szántóföldi programban szereplő gépek – a magyar viszonyok között történő optimális üzemeltetés érdekében – tökéletesítésre szorulnak.
Ezek közül ki kell emelnünk a csehországi Farmet gyárral való 8 éves együttmûködést, amelynek keretében szinte valamennyi termék fejlesztésre került, a hazai igényeknek megfelelően. A kultivátorok és a kompaktorok erősített változatain túl nagy eredmény a BSK típusú vetőgép II. generációjának magyar szakemberek általi kifejlesztése. A felső magtartályos, kultivátorelemes pneumatikus vetőgép alapvetően jól vizsgázott magyar viszonyok között. Az eszköz a speciális vetőgépet igénylő növényeken kívül gyakorlatilag minden növény vetésére alkalmas. A gép felépítésének köszönhetően szélsőséges talajviszonyok (nedves–száraz) között alkalmazható. A partnergazdaságok tapasztalatai alapján azonban kiderült, hogy aprómagvú növények vetésénél, elsősorban rosszul mûvelt talajoknál problémát jelenthet az egyenetlen vetésmélység. Nagy szártömegû elővetemény esetében előfordulhat, hogy a csoroszlyákat jelentő kultivátorkapáknál a növényi maradványok feltorlódtak, ami nem megfelelő munkavégzést okozhatott.
Ezek a kedvezőtlen hatások egy új magyar fejlesztésnek köszönhetően teljesen megszüntethetőek. A vetőgép elejét tartó gumikerekek helyére egy robosztus tárcsás elemekkel szerelt fémhenger került, amely kiválóan vizsgázott száraz viszonyok között, illetve megkönnyítette a nagy mennyiségû növényi maradvány vetőgépen történő átáramlását. A gépen megmaradt az eredeti kitámasztás visszaállításának lehetősége, ennek köszönhetően az eszköz nedves viszonyok között is üzemeltethető. Az új henger használatával a vetés energiaigénye csökken. Kiegészítő fejlesztésként a vetőgép magyar nyelvû monitort és vetésellenőrző rendszert, valamint egy hidraulikus egységet is kapott, amely jelentősen csökkenti a vetőmagveszteséget. A projekt keretei között nyert eredmények nyilvánosak, tehát partnergazdaságaink, előzetes egyeztetést követően, minden érdeklődőt várnak.
A cikk szerzője: Magyar Tamás
