A kérdések a kísérletezési metodikára, annak szervezetére, a közlés jogosultságára és a költségfedezet forrására egyaránt irányulnak. Az adatfeldolgozás időszakában tapasztalt gyakori érdeklődés azonban nem hagy kétséget, hogy az eredmények szinte nélkülözhetetlen információkat hordoznak azok számára, akik ilyenkor már pénzüket költik a vetőmagra. Gazdasági szempontból sem közömbös tehát a kísérleti eredmények megbízhatósága, tartalmi mélysége és terjedelme, s a közlés ideje, minősége. Az alább közölt adatok csak a legfontosabb termelői kérdésekre adnak választ, s a kísérleti eredményeket több éve figyelemmel kísérőknek az is feltûnhet, hogy a vizsgált fajták listájának hossza nem a régi.

Az elmúlt termelési időszak időjárása hûvösebb és csapadékosabb volt, mint 2002-ben vagy 2003-ban. Az ország középső területein a május és a július szárazabb volt ugyan, mint az ország többi részén, de a hûvösebb időjárás miatt nem alakult ki az érintett területeken sem súlyos aszályhelyzet.

A jobb csapadékellátás miatt kisebb volt a talajlakó kártevők (főként a kukoricabogár) által okozott kár mértéke. A hûvös időjárás elejét vette a korábbi évekhez hasonló gyapottok bagolylepke kártétel kialakulásának. Kevesebb kárt okozott a kukoricamoly, s ez bizonyára összefüggésben van a csőfuzárium fertőzöttség kisebb arányával is.

A késői betakarítás az ország egyes részein – nem várt módon – nagyobb arányú megdőlést eredményezett. A megdőlésben közrejátszottak a viharos erejû szelek is, de a fajták között mutatkozó különbségek arra utalnak, hogy érdemes nagyobb figyelmet szentelni a kérdésnek.

Gazdasági szempontból a nagyobb szárítási költség jelentett kellemetlenséget. A betárolási nehézségekkel küzdő, mégis megtakarításokra törekvő gazdák kénytelenek voltak a késedelem okozta betakarítási veszteségek, a megnőtt szárítási költségek és a folyó pénzügyi mérleg sürgetése között egyensúlyozni.

A számok tükrében

A fajtakísérleti átlagok országos eloszlása (1. ábra) a talaj minőségétől és az agrotechnika szintjétől befolyásolva a csapadékeloszlást követi. Meg kell azt is jegyezni, hogy egyes kísérleti helyeken a jó csapadékellátottság adta lehetőségek kibontakozásának a talaj minősége szabott határt, míg másutt agrotechnikai tényezők is közrejátszottak az eredmények alakításában.

Tapasztalható volt, hogy egyes – egyébként elterjedten használt – gyomirtó szerek fitotokszikus hatást váltottak ki, jelentősen csökkentve néhány hibrid terméseredményét. (A jelentős számú kísérletre tekintettel az így „sérült” kísérletek adatait nem vettük ki az értékelésből, de a később megjelenő OMMI-kiadványban ezeket az adatokat részletesebben közöljük.) A betakarítási szemnedvesség alapján csak az egyes éréscsoportokon belül szabad ítéletet mondani, mert a kísérletek betakarítása nagyon elhúzódott. A szemnedvességet nem csak a pillanatnyi érettségi állapot, hanem a betakarítás időpontjában éppen jellemző időjárás is befolyásolta. A különböző éréscsoportok kísérleti helyenként elért termését szemlélteti a 2. ábra.

A korai és a középkorai csoport átlaga alig különbözik egymástól. Az igen koraiak és a későiek átlaga ugyan jelentősen különbözik a szomszédos csoportétól, az összehasonlítást zavarja, hogy az indulók száma különösen a késői csoportban kisebb a biztos ítélethez szükségesnél. Az 1. ábra a termés- és szemnedvességadatokon túl a bibehányáshoz szükséges napokat és a szárszilárdsági hibára vonatkozó %-os adatokat is tartalmazza. Az egyszerûség kedvéért egy táblázatba (3. ábra) foglaltuk az összes eredményt, de a viszonyszámok az éréscsoportátlagokra vonatkoznak.

A cikk szerzője: Dr. Szieberth Dénes