Jelentőségét tovább növeli, hogy az EU kukoricából importőr.
Magyarország kukoricatermesztése az 1970–80-as évtizedekben a világ élvonalába tartozott. A kiemelkedő eredményt a szakértelem mellett az egyre korszerûbb biológiai alapoknak, a szakszerû és hatékony agrotechnikának, ezen belül a kemikáliák felhasználása növekedésének, az NPK mûtrágya hatóanyag-felhasználás országosan elérte a 278 kg/ha-t, és a korszerû mûszaki technikai háttérnek köszönhettük. A kukorica termésátlaga elérte a 6,2–6,8 t/ha-t, a termésingadozás 10–20% volt.
1991-től viszont az NPK mûtrágya-felhasználás jelentősen visszaesett, nőtt az aszályos évjáratok gyakorisága, egyre nagyobb mértékû a melegigényes (T4-es) gyomok elszaporodása, megjelentek a mediterrán kártevők. Mindennek következtében a kukorica országos termésátlaga 4 t/ha-ra esett vissza, a termésingadozás elérte a 40–50%-ot.
2004. évben 1 213 369 hektáron termesztettünk szemes kukoricát, 93 000
hektáron silókukoricát és 25 079 hektáron hibridkukorica vetőmagot, ez összesen 1 330 448 hektár kukoricaterületet jelent.
2004. évben az időjárás szempontjából a klimatikus tényezők kedvezően alakultak. Míg 2003-ban a kukorica megyénkénti termésátlaga a csapadék mennyiségével volt szoros összefüggésben, az 1. ábrán látható, hogy ahol IV. 1.–VIII. 15. között a csapadék mennyisége csak 79–115 mm volt, a termésátlag is csak 2,5–3,5 t/ha körül alakult, míg ahol a csapadék mennyisége elérte a 215–250 mm-t, a termés is 4,5–5,5 t/ha körül alakult.
2004. évben az elmúlt évhez viszonyítva a kukorica tenyészidejében közel 100 mm-rel több csapadék hullott (2. ábra), ennek következtében a várható termésátlag országosan 6,0 tonna felett várható.
Viszont kedvezőtlen, hogy a jó terméseredmények mellett rendkívül alacsonyan alakultak az átvételi árak, 1700–1800 Ft/100 kg termés, melyből még lejött a szárítási költség. A meghirdetett 2500 Ft/100 kg termés intervenciós árak garanciát jelentenének, de jelenleg kevés a közraktár az országban.
A másik kedvezőtlen tényező volt, hogy az átlagosnál csapadékosabb évjárat következtében a kukorica tenyészideje 10–14 nappal kitolódott és még így is viszonylag magas volt a betakarításkori szemnedvesség-tartalom, ami növelte a szárítási költséget.
A biológiai alapok (a termesztett hibridek) vonatkozásában továbbra is kedvező helyzetben vagyunk, a szemes- és silóhibridek száma közel 360. Azonban az elmúlt évben is 14 kukoricahibrid foglalta el a kukorica vetésterületének 50%-át.
A jövőben még inkább a FAO 300–400-as hibridekre kell alapoznunk, mert ezek termőképessége jó és általában a vízleadó képességük is kedvező. Továbbá lehetőségként a kétvonalas (SC) hibrideket részesítsük előnyben, mert ezek termőképessége nagyobb, de emellett a hibridek tulajdonságainál elsősorban a:
• Termőképességet, termésbiztonságot, az alkalmazkodó képességet, a szárszilárdságot, a tőszám-sûríthetőséget, a vízleadó képességet és a rezisztenciát tartsuk a legfontosabb hibriddel szemben támasztott követelménynek.
A 2004. évi kukoricatermesztést jellemezte, hogy továbbra sem tudtuk a kukoricának csak egy részét vetésváltásba iktatni és jelentős részét monokultúrában termesztettük, pedig az amerikai kukoricabogár és lárvája főleg monokultúrás termesztésnél jelent nagy kockázatot.
Az amerikai kukoricabogár rendkívül gyorsan terjed Európában, mely a 3. ábrán piros vonallal jelölve jól látható.
A lárvakártétel már 2003-ban az ország kukoricaterületének felén jelentkezett (4. ábra).
Senkit ne tévesszen meg, hogy 2004-ben kisebb gondot okozott az amerikai kukoricabogár és lárvája. Ennek magyarázata, hogy a 2003. év rendkívül aszályos év volt és ez az amerikai kukoricabogárnak sem kedvezett, kevesebb petét raktak, a másik tényező, hogy a csapadékos évjárat elősegítette a lárva által károsított gyökerek regenerációját.
A jövőben a kukoricabogár és lárvája elleni védekezésnél a vetésváltást, a bogár elleni védekezést, a lárva elleni talajfertőtlenítést együttesen kell alkalmazni, bár ez a hektáronkénti költséget akár 25 000 Ft-tal is növelheti.
Egymagában a vetésváltás sem jelent védelmet, mert a bogár a vetésváltásban termesztett kukorica bibéjét is károsítja, ebben az esetben egyedül a lárvakártétel (gyökérkárosítás) lesz kisebb mértékû.
A 2003/2004. évi tápanyag-visszapótlás hiányosságai visszanyúlnak az utóbbi évtized hibáira. A mûtrágya-felhasználásunk sem mennyiségében, sem minőségében nem kielégítő, melynek kedvezőtlen hatása különösen a jobb csapadékellátottságú években (2004) jelentkezik, amikor is terméslimitáló tényezővé válhat.
Napjainkban 80–90 kg/ha NPK mûtrágya-hatóanyagot használunk fel a korábbi EU 15-ök 220 kg/ha-os mûtrágya-felhasználásával szemben.
A 80–90 kg/ha NPK mûtrágya-felhasználásnak 70–80%-a nitrogén és rendkívüli mértékben elhanyagolják a foszfor- és a kálium-visszapótlást. A kukorica azonban a N mellett különösen a káliumellátásra is igényes és érzékeny.
A kukorica fajlagos N 2,5; P 1,1; K 2,2 kg/100 kg termés tápanyagigényét figyelembe kell venni. A talajvizsgálatokat el kell végezni és a kukorica tápanyagigényét összhangba kell hozni a talaj tápanyag-ellátottságával.
A vetésidő és a betakarításkori szemnedvesség-tartalom között rendkívül szoros összefüggés van. A jó Cold-test értékû (jó csírázáskori hidegtûréssel rendelkező) hibrideket 10–14 nappal korábban vethetjük, mellyel a betakarításkori szemnedvesség-tartalmat akár 5–10%-kal is csökkenthetjük, ami akár hektáronként 20–30 ezer forint szárítási költségmegtakarítást jelenthet.
Ennek különösen nagy jelentősége lett volna 2004-ben, mivel még október elején is magas, 20–25% volt a kukoricahibridek szemnedvesség-tartalma.
A jövőben növelni lehetne a szemesen nedvesen (erjesztéssel) és CCM-es cső-csutka betakarítását és szintén erjesztéssel történő tárolását.
2004-ben több termelő kipróbálta az állomány desszikálását, amit csak szakszerûen célszerû alkalmazni. Csak a biológiai érést követően (a fekete réteg kialakulása után) 7–10 nappal lehet elvégezni, ellenkező esetben terméscsökkenést, vagy más kedvezőtlen hatást vált ki (pl.: a szemek kicsírázását is okozhatja).
A 2004. évi tapasztalatok alapján már most ügyelni kell a harmonikus tápanyag-visszapótlásra, az okszerû vetésváltás tervezésére, az ökológiai adottságnak megfelelő kukoricahibrid megválasztására és a vetőmag beszerzésére.
A cikk szerzője: Dr. Sárvári Mihály
