Főként a déli, délnyugati országrészben többfelé okozott komoly károkat a zivatarokat kísérő viharos erejű szél és a nagyméretű jég. A folytatásban sem lesz eseménytelen időjárásunk, de a hétvégén a csendesebb esők lesznek a jellemzőbbek.
Az elmúlt napokban nyugat felől több időjárási front érte el hazánkat, melyekből jellemzően a késő délutáni, esti órákban hullott csapadék a Dunántúlon, a keleti országrészben pedig éjszaka vagy reggel, így napközben a mezőgazdasági munkákkal is lehetett haladni. Az aszály főként a Dunántúlon és a déli országrészben enyhült számottevően. Szombaton még az északi és a délnyugati tájakon voltak jellemzően kevés csapadékot adó záporok, majd kedd hajnaltól szerda estig három hidegfronthoz kötődően is heves zivatarok alakultak ki főként a nyugati és a déli országrészben. Ezekből az ország délnyugati kétharmadán sokfelé hullott 10 mm-t meghaladó csapadék, míg az északkeleti megyékben csak nagyon kevés, a Hajdúság és a Nyírség egy részén egyáltalán nem esett (1. ábra). A heves zivatarokkal járó viharos szél, és nagyméretű jég délen, délnyugaton többfelé okozott komoly károkat, ugyanakkor a lehulló csapadékmennyiségnek csak kis része hasznosult a talajban, a hirtelen lezúduló vízmennyiség jó része lefolyt. A talaj felszín közeli része ott, ahol 10 mm-t meghaladó mennyiség esett, átnedvesedett (2. ábra), az Alföld északi részén, Budapest környékén és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében azonban továbbra is rendkívül száraz nemcsak a felszín, hanem a középső talajréteg is (3. ábra) – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, amelyet az Agro Napló is megkapott.
2. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. május 25-én (%)
A hőmérséklet összességében 1-3 fokkal az ilyenkor szokásos értékek fölött alakult (4. ábra), de hétfőn hajnalban például többfelé hűlt 10 fok alá a levegő (5. ábra), szerdán, a hidegfront előtt, pedig délen 30 fokokat mérhettünk.
4. ábra: Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2022. május 25-ig (Celsius fok) 5. ábra: Minimumhőmérséklet 2022. május 23-án (Celsius fok)Az őszi árpa és búza a kalászhányás fenológiai fázisában van, a repcén pedig már a becők képződnek. Ezeknek a növényeknek is nagy a csapadékigénye ebben a fejlődési szakaszban, az északkeleti országrészben már a mélyebb talajrétegekből sem tudnak elégendő nedvességet felszívni. Az egyelőre még viszonylag sekélyen gyökerező napraforgó és kukorica állományok a Dunántúlon és az Alföld déli részén most többfelé megáztak, ahol azonban nem esett az elmúlt napokban ott a poros talajban alig jutnak nedvességhez, és nehezen fejlődnek.
Legfontosabb mézelő növényünk, az akác dandárvirágzásban van Miskolc térségében, ahol sok a virág, az időjárás azonban nem optimális.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a május első felére jellemző állapotot láthatjuk. Az index értéke tovább nőtt, különösen erdeinkben és az állandó kultúrákban, de most is vannak az aszály hatását mutató vörös foltok a változást mutató térképen. Az anomália térképen az ország nagy részén a sokéves átlaghoz képest kissé nagyobb mennyiségű zöld tömeg látható.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 260 és 320 foknap között alakulnak, intenzíven növekednek. Az idei értékek már 60-100 foknappal magasabbak, mint 2021-ben ilyenkor (amely év a hűvös májusáról is emlékezetes), a sokéves átlagtól vett lemaradás pedig megszűnt. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál egy héttel korábban, az ilyenkor szokásosnak megfelelő időben következnek be.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramon[*] (6. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Májusban csak záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak, elmaradtak az országos áztató esők. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg már a délnyugati országrészben is elmarad az optimális értéktől, de az ország nagyobb részén 80-140 mm-es a hiány, mely helyenként 180 mm-t is eléri, azaz az ideális mennyiségnek még a fele sem hullott le.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, és gyors növekedésnek indult a hőösszeg.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr térségére vonatkozóan mutatunk be (7. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Májusban csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, így nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan jelenleg a kukorica a nedvességet gyűjti. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg.
6. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. május 25-ig (részletes magyarázat a szövegben)
A hét további részében is változékony marad időjárásunk. A mai száraz, nagyrészt napos időjárás az ország nagy részén pénteken is kitart, de délnyugaton már lehetnek záporok, zivatarok. Szombaton és vasárnap egy fölöttünk hullámzó frontrendszer miatt több lesz a felhő, és esőre, záporokra is számítani lehet. Szombaton főként a déli országrészben leginkább délnyugaton valószínű csapadék, vasárnap azonban már északkeleten is eshet, de a legtöbb helyen nem nagy mennyiség. Hétfőn már több lesz a napsütés, és csak elszórt záporok, zivatarok várhatók. Összességében hétfő estig a Dunántúl nagy részén 5-15 mm, míg az ország keleti felén 5 mm alatti csapadékmennyiségre számíthatunk, a délnyugati országrész kivételével további nedvességvesztés jellemzi majd a talajokat ezen időszak alatt. A hőmérséklet pénteken még a maihoz hasonlóan, 25 fok fölött alakul a legmelegebb órákban, majd a hétvégén lehűl az idő, a csapadékos tájakon 20 fok alatti, míg máshol kevéssel afölötti hőmérsékleteket mérhetünk, éjszakánként pedig egyre többfelé hűl 10, néhol 5 fok alá a levegő. Hétfőtől ismét melegedés kezdődik.
Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!
(Forrás: OMSZ)
[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.
