Évente 3 nemzedéke fejlődik. A kifejlett lárva telel a talajban, majd az áttelelő nemzedék rajzása általában május elejétől kezdődik. Ekkor a fő tápnövénye a mustár. Ezt követően a második nemzedék rajzása június végén kezdődik, és petéiket az árvakelésû repcére vagy zöldtrágyának vetett mustárra, repcére rakják. A harmadik és egyben legnépesebb nemzedék rajzása már augusztus végén megkezdődhet és októberig is elhúzódhat, az álhernyók az őszi repcén táplálkoznak.
A nőstény a tojásait a levél fonáki részén a levél szövetébe helyezi el, egy levélbe több tojást is tojhat. Az álhernyók által elfogyasztott táplálék mennyisége növekedésükkel párhuzamosan ugrásszerûen megnő. A két utolsó lárvastádiumban fogyasztják el a lárvafejlődés alatti táplálékuk 86-88%-át. Következésképpen, ha kezdetben alacsonynak is tûnik a kártevő egyedszáma érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni az egyedszámát és az okozott kár mértékét az állományok megóvása és az időben végrehajtandó védekezés érdekében.
Tömeges elszaporodására akkor számíthatunk, ha az év során folyamatosan nagy mennyiségben áll rendelkezésre a gazdanövénye és jellemzően csapadékban szegény az időjárás. Az imágók rajzásának nyomon követésére alkalmazhatjuk a Moericke-féle sárga tálat vagy a sárga ragacslapokat. A tömeges lárvakelés általában a darazsak megjelenésétől számított 14-20 nap múlva következik be. Ekkortól kezdődően a védekezés szükségességének megállapításához heti több alaklommal felvételezzük az álhernyók egyedszámát. Ha a repce érzékeny fejlődési stádiumában – 2-6 leveles állapot – az álhernyók egyedszáma eléri a 2-4db/m2-t védekezzünk ellenük. A védekezést a fiatal, első vagy második fejlődési fokozatú lárvák ellen időzítsük, mert ekkor még csak kismértékû kárt okoznak és érzékenyebbek a növényvédő szerekkel szemben. Nyáron, agrotechnikai úton is védekezhetünk az árvakelésû repcén károsító lárvák ellen a növényállomány alászántásával. Ha ezt nagyobb területen tervszerûen elvégezzük, hatékonyan csökkenthetjük az utolsó nemzedék egyedszámát és ezzel együtt kártételét.
IRODALOM: |
Benedek Pál-Surján József-Fésüs István(1974): Növényvédelmi előrejelzés Mezőgazdasági Kiadó, Budapest |
|
Glits Márton-Horváth József-Kuroli Géza-Petróczi István(1997): Növényvédelem Mezőgazda Kiadó, Budapest |
|
Jenser Gábor-Mészáros Zoltán-Sáringer Gyula (1998): A szántóföldi és kertészeti növények kártevői Mezőgazda Kiadó, Budapest |