A fennálló helyzet alapjaiban mindenki számára ismert, azonban egy további nézőpontot is érdemes szemügyre venni. Ugyanis korábban a szisztémikus, neonikotinoid hatóanyagú csávázószereket több tízezer hektáron alkalmaztuk. Ezeken a területeken a csávázószerek a talajban tehát évről évre, látens módon végezték a munkájukat: folyamatosan gyérítették az ott lévő talajlakók – főként a drótférgek – populációit. Valószínű, hogy a korábban csávázással ily módon megvédett területeken a gazdák nem fognak automatikusan a teljes terület talajfertőtlenítésére áttérni. Így jelentős területek maradnak védelem nélkül, ahol a lárvák szabadon fejlődhetnek. Ennek hatásával hamarosan, akár már 2-3 éven belül is komolyan szembe kell majd néznünk!

Újra kell értékelnünk a fennálló helyzetet. Létfontosságú tényező a talajlakó kártevők elleni tudatos fellépés, amelyhez szemléletváltásra van szükség. A drótférgek esetében meglévő 2–4 évig tartó lárvastádium hosszabb távú gondolkodást igényel. Ezenkívül egy nagyobb kártevő egyedszám, valamint a kisebb hatékonyságú készítmények esetére kell a szakmai döntéseket optimalizálni. Újra elő kell vennünk az ún. „integrált” szemléletmódot.

Ennek elemei a következők: 1. Előrejelzés (távelőrejelzés és szignalizáció). 2. Imágók elleni védekezés mérlegelése. 3. Érzékeny kultúrák esetében preventív, lárvák elleni védekezés – a megelőző kultúrában. Adott esetben pl. egy olyan kultúrában is hatásos lehet védekezni a drótférgek ellen, amelyben korábban ez nem volt gyakorlat. Egy kapásnövényt megelőző kalászos kultúrában elvégzett rovarölő szeres csávázással – szakmai értelemben – preventív módon lehetséges védekezni. Ennek a megoldásnak rögtön két előnye is van! Egyik, hogy az inszekticiddel lekezelt, nagy hektáronkénti vetőmagmennyiség segíthet abban, hogy a drótférgek nagy részét „elérjük”, így elpusztítsuk. Tudjuk, hogy a kalászos után következő évre az adott drótféreg-populáció fejlettebb, így ellenállóbb lárvastádiumba lép. E preventív védekezés másik előnye, hogy míg a védekezés a kártételre kevésbé érzékeny kalászos kultúrában történik, addig az érzékenyebb fenológiájú, fiatalabb lárvapopulációt érinti, ami ellen nagyobb hatékonysággal lehet védekezni.

A kalászosokban megkezdett drótférgek elleni preventív, csávázásos védekezés tehát több oldalról is csökkenti a termelés kockázatát. A védekezés költsége így tehát nemcsak a tárgyévi, hanem a következő évi kultúra megóvására is hasznosul. Erre hazánkban egyedül a Signal 300 ES készítmény használható, hiszen ez az egyetlen csávázószer, mely kalászosokban drótférgek elleni felhasználásra engedélyokirattal rendelkezik. Ehhez pluszként, mintegy „mellékhatásként”, megkapjuk a gabonafutrinka lárvák és az ősszel károsító gabonalegyek elleni védelmet is.

A Signal 300 ES emulziós formulációjú rovarölő csávázószer, melynek hatóanyaga a cipermetrin, egy III. generációs, szintetikus piretroid, kontakt- és gyomorméreg hatásmóddal. Magas gőztenziója lehetővé teszi, hogy a talajban egy kifejezetten erős, repellens hatást fejtsen ki, mely preventív módon hat a kártevők ellen. Mivel a hatóanyag lassú lebomlású és nehezen oldódó, védő hatása több hétig is fennmarad. A drótférgek „SIGNALizációja” tehát most új értelmet nyert, és az ellenük való csávázásos védekezés szinonimájaként is értelmezhető.

Fontos, hogy szükséghelyzeti engedély alapján 2020. április 15-ig a Signal 300 ES készítmény napraforgó és kukorica vetőmagvak kezelésére is felhasználható. A kezelés mindkét kultúra esetében igen költségtakarékos, így előzetes felmérés hiányában, biztonsági kezelésként is alkalmazható. Természetesen erős fertőzés gyanúja esetén ne vessünk a területre kapás kultúrát!

Az intenzív őszi búza és őszi árpa növényvédelmi technológiájába szervesen illeszkedő Signal-os csávázással hatékonyan, fenntartható módon, a környezet kímélésével, gazdaságosan védekezhetünk a talajlakó kártevők ellen. A vetőmagok „SIGNALizációja” azaz Signal-os csávázása összességében nemcsak megnöveli a termelés biztonságát, hanem az integrált védekezési stratégia részeként az adott terület hosszabb távra szóló preventív védelmét is jelenti.

A cikk szerzője: Vasas László