A szemestermény-szárítás helyzete, technológia fejlesztési lehetõségei

Agro Napló
A technológiákról általában A hazai mezõgazdasági üzemeknél meghatározó szerepet tölt be a gabonaágazat. A különbözõ gabonafélék termesztése, annak eredményessége mind a nagyüzemek, mind a középüzemek, illetve családi gazdaságok számára döntõ jelentõségû.

A termesztési és betakarítási technológia viszonylag jól gépesített, ugyanakkor a betakarítás utáni tartósítás- és tárolástechnológia területén jelentős az elmaradás lassú a korszerûtlen szárítótelepek lecserélése. Még mindig közel 1000 db korszerûtlen környezetszennyező szárítótelep (B1-15, Sirokkó 30/4, DFSZP-32) mûködik az üzemekben. Ezen berendezések átlagéletkora 20 évhez közelít.

A gazdasági szerkezetváltás után, az utóbbi 10-15 évben újonnan létesített viszonylag korszerû szárítóberendezés elsősorban kis- és közepes teljesítményû berendezés volt, melynek összesített darabszáma 250-300–ra tehető Korszerû automatikus vezérlésû nagyteljesítményû szárítótelepből mintegy 40-50 db létesült. Ezen hővisszanyeréses berendezések energiafelhasználása a hagyományos szárítók energiafelhasználásánál 25-30 %-kal kedvezőbb.

Szakmai körökben jól ismert tény, hogy a hagyományos keresztáramlású szemesterményszárítók fajlagos energiafelhasználása magas 5,4 MJ/kgvíz, szárítási egyenletessége pedig kedvezőtlen még jó mûszaki állapotban is.

Ugyanakkor az MGI vizsgálata szerint a hazai jellemzően elhasználódott B1-15 szárítóberendezés hőenergia felhasználása – kedvezőtlen esetben – elérheti a 6 MJ/kgvíz értéket, a szárítási egyenletesség + 2 % körül alakul jelentős akár 1,5-2 % is lehet a túlszárítás.

Ezek az energetikai jellemzők - az üzemek számára döntően az elmúlt évek aszályos időjárása miatt - az alacsony vízelvonás miatt nem voltak érzékelhetőek.

A 2004-es évben azonban várhatóan többek között - kedvező időjárás miatt - a termésmennyiség kukorica esetében az előző évek átlagát jelentősen meg fogja haladni és a betakarítási nedvességtartalom is jelentősen meghaladhatja az elmúlt évek jellemző 18-20 % körüli értékét.

A fentiek miatt a szárítás a 2004 évben várhatóan, lényegesen nehezebb körülmények között lesz elvégezhető és a túlnyomóan a korszerûtlen géppark, valamint az energiaárának emelése miatt a szárítási költség – elsősorban az energiaköltség – az előző évekhez képest lényegesen magasabb lesz, mint az előző években. Ezért a szárítási szezonra jó előre fel kell készülni. Telepi korszerûsítésre, új szárító beruházásra, az üzemeknek már csak - figyelemmel az AVOP pályázati lehetőségekre valószínûleg - 2005 évben lesz lehetőségük, amit célszerû mihamarabb előkészíteni.

Különösen fontos a szárítás azon gazdaságok számára, akik nem rendelkeznek saját szárítóberendezéssel.

A jelenlegi üzemi körülmények között a bérszárítás költsége rendkívül magas, elérheti a termelési költség 25-30 %-át, tehát az egyik fő meghatározó költségtényező. Az üzemi vizsgálatoknál előfordult költség összetevők.

Szárítás:           300.700 Ft/1 % vízelvonás

Terménykezelés

- fogadás         0-200 Ft/t

- tisztítás          500-1500 Ft/t

A fentiek alapján

- 5 % - vízelvonás 19 %-ról 14 %-ra szárítás költsége:

2.000-5.200 Ft

- 10 % vízelvonás 24 %-ról 14 %-ra szárítás költsége:

3.500-8.700 Ft/t között változik.

 Saját szárító esetén a szárítási költség ezen értékek 50-70 %-ra mérsékelhetőek.

A következőkben a beruházási döntés előkészítéséhez a teljesség igénye nélkül szeretnének áttekintést adni az üzemi technológiákról, továbbá bemutatni néhány olyan szárítótelepi technológiai fejlesztést, melyet az MGI minősített és amelyből Mezőgépteszt, vagy Technológiai Teszt készült.

 A szárítótelepi technológiáknak az alábbi főbb igényeket kell kielégíteni:

-         üzemmérethez igazodó teljesítmény,

-         kedvező energiafelhasználás,

-         megfelelő munkaminőség,

-         korszerû vezérlés, ill. szabályozástechnika,

-         környezetvédelmi megfelelőség,

-         kedvező beruházási és üzemeltetési költség.

 A technológiák értékelése

 A terményfogadás mûveleténél a mennyiségi és minőségi átvétel tekintetében érzékelhető előrelépés történt. A közepes méretû üzemekben nagy számban valósultak meg a föld feletti tenzometrikus mérés elven mûködő elektronikus mérlegek. A minőségi átvétel elsősorban a terménynedvesség-tartalom mérésére szorítkozik. A beltartalom meghatározását szolgáló NIR eszközök csak a nagy gabonaátvevő telepeken terjednek.

A termény kíméletes mozgatása az új technológiáknál fontos szempont. A vertikális anyagmozgatásnál a serleges felvonók szinte általánosak, azonban kis magasság különbségû szállításnál (6 m alatt) megjelentek az Æ200 mm-es csőcsigák is, mely olcsóságuk, elfogadható munkaminőségük révén elsősorban a kis- és középüzemekben célszerûen alkalmazhatók. Így ugyanis a vízszintes és függőleges anyagmozgatás egy gépegységben megvalósítható (GSI technológia). A vízszintes terménymozgatás elsősorban rédlerrel és vályús csigákkal történik. Költségei miatt a kíméletes anyagmozgatást megvalósító szállítószalag rendszerek nem terjednek kellőképpen.

A kis- és középüzemekben, de a nagyüzemekben is a terménytisztítás meglehetősen problematikus. A jó munkaminőségû üzembiztos síkrostás magtisztítók meglehetősen drágák. Az elő-, ill. utótisztítást általában a kisgazdaságok elhagyják, a középüzemek pedig szerényebb mûszaki megoldású dobrostás, vagy egyszerû kivitelû síkrostás magtisztítókat alkalmaznak. Nem ritka, hogy az elő, ill. utótisztítás mûvelete közül az egyik (általában az utótisztítás) elmarad.

A hazai szárítógép piacon a fejlett európai és amerikai gyártmányú szárítók főbb rendszerei szinte teljesen megtalálhatóak. A nagyszámú forgalmazó igen széles gyártmány skálát ajánl az üzemek részére. A hazai gazdaságok számára több tucat különböző típusú és gyártmányú szárító áll rendelkezésre, melyek jellemzően gazdaságosabban üzemeltethetőek, mint a régi elavult berendezések. Ezek között megtalálhatóak a legkorszerûbb energiatakarékos, nagy teljesítményû automatikus szabályozóval felszerelt szárítók. A másik jellemző gépméret a kisüzemi üzemmérethez igazodó tételes szárítóberendezések.

A nagyteljesítményû folyamatos üzemû szárítókból kétféle irányzat alakult ki. A jellemzően alacsonyabb nedvességelvonásra méretezett vastagabb szárítóréteggel rendelkező hővisszanyeréses hengeres gyûrûaknás szárítók (GSI, MEYER, Hevesgép, ill. a hagyományos aknás szárítók CIMBRIA, PETKUS, STELA stb.).

Az előbbiek kedvezőbb beruházási költsége, jó munkaminősége és magasfokú automatizáltsága emelhető ki.

A gabonaszárító-telepek fogadó- és áteresztő képességét, a szárítóberendezések teljesítményét és üzemeltetési jellemzőit, a szárítás költségeit alapvetően, a termesztett kukorica mennyisége és annak betakarítási nedvességtartalma nagymértékben befolyásolja. A kukorica nedvességtartalma függ a fajtától, az agrotechnikától, (vetési időpont, tápanyagellátás stb.) az évjárattól, az időjárástól és a betakarítás időpontjától.

 Telepi technológiák

 A kisebb gazdaságok számára többek között, a GSI-Competitor, illetve MECMAR tételes szárítóberendezés alkalmazható, melyek közül a Competitor 110 szárítótelepi technológiát mutatjuk be, amely szakaszos és folyamatos üzemmódban is mûködtethető (1. ábra).


 

1. ábra

GSI-Competitor 110 szemestermény-szárító

 A szárítótelepi technológiát a legegyszerûbb és legolcsóbb gépi berendezésekből állítottuk össze. Nem alkalmazunk előtisztítót, ezért a betakarítógépnél fokozottan ügyelni kell a megfelelő tisztaságra, a rostanyílás, a dobfordulat és a tisztítóventilátor beállításánál.

A szárító kiszolgálása és a szárított szemeskukorica továbbítása 45o-os mobil csigákkal történik.

A szárítóberendezés külön szárítózónával nem rendelkezik, ezért folyamatos szárítás esetén egy 80 m3-es szellőztető padozattal ellátott és az 50-55 oC-os szárított termény környezeti levegővel történő hûtésére szolgáló tornyot építettünk be a technológiai változatba. Ez folyamatos üzemeltetést tesz lehetővé. A szárítóberendezés 3,8 t/h szárított anyag teljesítménnyel üzemel. Szakaszos üzemeltetés esetén (szárítás + hûtés) a szárított anyag teljesítmény közel a felére 1,9-2,1 t/h-ra csökken. Az idényteljesítmény mind két esetben elérheti az 1150-1200 t-át, azonban az üzemórák száma 300 ill. 600-ra változik, ami a szárítási költségeket befolyásolja.

Folyamatos üzem esetén mintegy 300 üzemórában van lehetőség bérszárításra, amely egy év alatt kompenzálhatja a tároló beruházási költségtöbbletet. A Competítor-110 szárítóberendezés így folyamatosan üzemeltethető, mert a toronytárolókban az állagmegóvó szellőztető rendszer lehetővé teszi a szárított termény folyamatos lehûtését. Folyamatos szárításnál az égő állandóan üzemel.

A szakaszos üzemben a szárítás meleg levegővel történik, a hûtést pedig a tüzelőberendezés ventilátora kikapcsolt égő üzemmódban biztosítja. A szárítandó terményt szárítótetőn elhelyezett töltőberendezés juttatja a szárítótérbe.

A termény a kaszkád alakú terményoszlop perforált lemezei között gravitációs úton halad az alsó kiadagoló szerkezethez. A szárító levegő a kettős terményoszlop közé kerül bevezetésre. A kaszkád oszlop rendszer a termény részleges keveredését is biztosítja.

A kívánt 80-90 oC-os szárítóközeg hőmérséklet az égő szabályozó rendszerén változtatható.

A kívánt végnedvesség tartalom a nedvességtartalom mérő szabályozórendszeren keresztül a kiadagoló mérőrendszer sebességének változtatásával állítható be.

 Elsősorban a közepes, illetve nagyobb gazdaságok számára alkalmazható berendezések

 MECMAR M-1000 szárítóra alapozott HEVESGÉP technológia


 2. ábra

M-1000szemestermény-szárító

 A MECMAR M-1000 szemestermény-szárító berendezés elsősorban kukorica, búza és egyéb gabonafélék, továbbá hüvelyesek és olajos magvak szárítására szolgál.

A szárítóberendezés folyamatos üzemû keresztáramlásos, gyûrûaknás, hûtőlevegő visszakeveréses rendszerû.

A szárító gyûrûaknája 12 db szegmensből áll. A gyûrû akna külső- és belső része a szárítandó terményjellemzőknek megfelelően perforált lemezekből áll, melyen keresztül a szárító és hûtőlevegő kerül átvezetésre.

A gyûrûaknában, a szárítózónát 4/7, 3/7 arányokban megosztva nyert elhelyezést a termény nedvesség kiegyenlítését szolgáló terményfordító (TURN-FL0W) rendszer. A nedvesség kiegyenlítő, az eltérő nedvességû (szárazabb belső, nedvesebb külső) rétegnek a keverését végzi.

A szárító tüzelőberendezése földgáz vagy folyékony gáz üzemû szőnyeg-égő rendszer, mely a szárító közepén nyert elhelyezést.

A szárítólevegő szárítótérbe juttatását centrifugál ventilátor biztosítja. A szárító levegő a hûtőtéren átszívott kissé felmelegedett és a környezetből beszívott levegőből áll, melyet a ventilátor nyomóoldalán elhelyezett szőnyegégő melegít fel a kívánt hőmérsékletre.

A szárított termény kiadagolását szakaszos üzemû körbeforgó kitárolócsiga végzi.

A szárítóberendezés beszabályozását a szárítási hőmérséklet figyelembevételével az ürítési-, időütem beállításával lehet elvégezni. A szárított termény nedvességtartalmát zöld-sárga-piros LED-sor jelzi, amely a termény nedvesedéséről, ill. száradásáról ad tájékoztatást.

A szárítóból kiadagolt terményt serleges felvonó a HSZT típusú 50 m3-es tranzittartályba szállítja. A szárítótelepi technológia vezérlését egy központi PLC-egység végzi. Az anyagáram útja, illetve a berendezések mûködése folyamatosan ellenőrizhető.

A szárító vízelpárologtató teljesítmény 1800 kg/h. A szárított anyag teljesítmény 10 % vízelvonás mellett mintegy 13-15 t/h.

 GSI Portable szárító technológia

 

3. ábra

GSI Portable szárító

 A berendezés elsősorban kukorica, illetve egyéb szemestermények szárítására készült.

A szárító egyszeri keresztáramlásos, kaszkád, aknás rendszerû, folyamatos mûködtetésû. A szárítóberendezés 2 db – speciális kialakítású – axiál ventilátorral ellátott tüzelőberendezéssel üzemel. Az alsó ventilátor tüzelőberendezése igény szerint mûködtethető, vagy kiiktatható, így a szárító kétféle alap üzemmódban, mûködtethető, úgymint:

- folyamatos szárítás, hûtés kiegészítő tárolótoronyban, kétégős rendszerrel mûködtetés,

- folyamatos szárítás, hûtéssel együtt egyégős rendszerrel mûködtetés.

 A szárítás meleg levegővel történik, melyet LPG üzemû égő állít elő. Az égőfej ventilátorral van egybeépítve, a hûtést pedig a tüzelőberendezés ventilátora kikapcsolt égő üzemmódban biztosítja. Folyamatos hûtés nélküli üzemben mindkét égő állandóan üzemel.

A szárítandó terményt a szárító felső részén elhelyezett töltőberendezés juttatja a kaszkád elrendezésû szárítótérbe.

A szárítóberendezés részei:

-         terménytöltő és ürítő rendszer

-         szárítószekrény

-         tüzelőberendezés (égők és ventilátorok)

-         automatikus üzemirányítás, (nedvesség ellenőrzés, ill. szabályozás).

 A termény a kaszkád kialakítású szárítóoszlop perforált lemezei között gravitációs úton halad az alsó kiadagoló szerkezethez. A szárító levegő a kettős terményoszlop közé kerül bevezetésre. A kaszkád oszlop rendszer a termény részleges keveredését is biztosítja. A kívánt szárítóközeg hőmérséklet az égő szabályozó rendszerén változtatható. A kívánt végnedvesség tartalom a szabályozórendszeren keresztül a kiadagoló mérőrendszer sebességének változtatásával a maghőmérséklet figyelembevételével állítható be.

A berendezés vízelpárologtató teljesítménye mintegy 1.000 kg/h. A szárított anyag teljesítmény 7-8 t/h (24 %-ról 14 %-ra szárításnál).

 CIMBRIA BEG-16 R szárítási technológia


 4. ábra

CIMBRIA BEG-16 R szárító

 A szemesterményszárító berendezés elsősorban kukorica, búza és egyéb gabonafélék, továbbá hüvelyesek, olajos magvak szárítására készült.

A berendezés folyamatos üzemû keresztáramlásos, szívott hûtőlevegő visszakeveréses rendszerû aknás szárító.

 A berendezés fő részei:

-         szárítótorony, (szárítózóna, hûtőzóna)

-         tüzelőberendezés,

-         ventilátorok,

-         levegő visszavezető recirkulációs rendszer,

-         kiadagoló szerkezet,

-         automatikus szabályozó rendszer.

 A szárítóberendezés szárítóaknája 16 db négyszög keresztmetszetû aknából áll, melyekben a speciálisan kialakított változó keresztmetszetû soronként változóan nyitott, illetve zárt fordított U alakú légbevezető csatornák vannak elhelyezve. A szárítóakna egyik fele a tüzelőberendezés légcsatornájához, míg a másik fele az elszívó ventilátorokhoz csatlakozik.

A szárító tüzelőberendezése földgáz vagy folyékony gáz üzemû szőnyeg égő rendszer.

A szárítólevegő szárítótérbe juttatását centrifugál ventilátorok biztosítják. A szárító levegő a hûtőtéren átszívott kissé felmelegedett és a környezetből beszívott levegőből áll, melyet a ventilátor szívóoldalán elhelyezett szőnyegégő melegít fel a kívánt hőmérsékletre.

A szárított termény kiadagolását speciális billenőserleges rendszer végzi (ürítési ütem, üzemszünet ütem).

A szárítóberendezés beszabályozását a szárítási hőmérséklet figyelembevételével az ürítési-, időütem beállításával lehet elvégezni.

A berendezés vízelpárologtató teljesítménye mintegy 1100 kg/h. Szárított anyagteljesítmény 8,5-9,1 t/h (24 %-ról 14 %-ra szárításnál).

 A ME 1200 S szárítóra alapozott HEVESGÉP technológia

 

5. ábra

ME 1200 S HEVESGÉP szárítótelep

 A berendezés 2004-től HEVESGÉP X-1200 néven kerül saját gyártmányként forgalomba.

A szemestermény-szárító berendezés elsősorban kukorica, búza és egyéb gabonafélék, továbbá hüvelyesek, olajos magvak szárítására készült.

A szárítóberendezés folyamatos üzemû keresztáramlásos, gyûrûaknás, hûtőlevegő visszakeveréses rendszerû.

A berendezés fő részei:

-         szárítótorony,

-         tüzelőberendezés,

-         ventilátor,

-         levegő bevezető irányító rendszer,

-         kiadagolószerkezet,

-         automatikus szabályozó rendszer.

A szárító gyûrûaknája 6 db szegmensből áll. A gyûrûakna külső- és belső része a szárítandó termény jellemzőknek megfelelően perforált lemezekből áll, melyen keresztül a szárító és hûtőlevegő kerül átvezetésre. A szárító gyûrûakna mérete a felső zónában vékonyabb míg az alsó szárítózónában – a szárítási sebesség jellemzők figyelembevételével – vastagabb, ami a vízleadást, a szárítólevegő kihasználását kiegyenlítettebbé teszi, ezzel együtt a hőenergiafelhasználást is javítja.

A gyûrûaknában nyert elhelyezést a termény nedvesség kiegyenlítését szolgáló rendszer, mely a szárító külső- és belső (nedvesebb ill. szárazabb) rétegeinek a keverését végzi (TURN-FLOW). A szárító tüzelőberendezése földgáz vagy folyékony gáz üzemû szőnyeg égő rendszer, mely a szárító közepén nyert elhelyezést.

A szárítólevegő szárítótérbe juttatását centrifugál ventilátor biztosítja.

A levegő bevezetőrendszer a szárítóberendezés mûködtetését háromféle üzemmódban teszi lehetővé.

 1. üzemmód (javasolt kukoricaszárításnál)

–        szívott hûtőzóna

–        nyomott szárítózóna

 2. üzemmód (javasolt olajosnövények, ill. szennyezettebb termények szárításánál)

-         nyomott hûtőzóna

-         nyomott szárítózóna

 3. üzemmód (javasolt szellőztetéses szárításnál, ill. hûtőtorony alkalmazásánál)

-         nyomott szárítózóna teljes szárítófelületet szárít, hûtés nélkül.

 A különböző üzemmódok az eltérő fajú nedvességtartalmú és szennyezettségû termények optimális szárítási igényének a kielégítésére szolgálnak.

A szárított termény kiadagolását frekvenciaváltóval ellátott nedvesség szabályozón keresztül üzemeltetett körforgó kitárolócsiga végzi.

A szárítóberendezés üzemirányítását és a szárítási folyamat szabályozását a QANTUM típusú szabályozó rendszer végzi, melyen beállítható, a maximális szárítóközeg hőmérséklet, a kívánt vég-nedvességtartalom, ill. a megengedett kiadagolási sebességarány. A vízelpárologtató teljesítmény mintegy 2200 kg/h. A szárítási teljesítmény 16-18 t/h 24 %-ról 14 %-ra szárításnál.

 Üzemszervezési ajánlások

 A szükséges szárítókapacitást, illetve a termelt fajta szerkezetet üzem létesítése esetén a 30 napos optimális kukorica betakarítási időtartam figyelembevételével célszerû meghatározni. A szárító egy szárítási szezonban kukorica szárításnál, mintegy 600 üzemórát mûködik.

A szárítók helyes üzemeltetése a betakarításnál kezdődik. Lehetőleg azonos fajtájú, érettségû és egy táblában lévő termény kerüljön egy időben betakarításra. A napi betakarított mennyiség a szárító napi teljesítményéhez igazodjon. Nem célszerû a plusz egy napi kapacitásnál nagyobb terménymennyiséget előre betakarítani, mert így a termény minőségi károsodást nem szenved és az esetleges leállások sem okoznak számottevő teljesítménykiesést.

A szárítótelepre érkező termény mennyiségi és minőségi átvételre kerül, akár saját terményszárításáról akár bérszárításról van szó.

A mérlegelés és mintavételezés után meg kell határozni a termény nedvességtartalmát. A tisztítógépek berostázását a termény jellemzők figyelembevételével úgy célszerû elvégezni, hogy az előtisztítás során a szennyező anyagok leválasztásra kerüljenek, de a felesleges szem-, ill. törtszem leválasztást kerüljük, mivel az veszteséget okoz. A közel azonos nedvességtartalmú tételeket célszerû összegyûjteni, hogy a szárító beszabályozása könnyebben elvégezhető legyen.

A szárító berendezések hőenergia felhasználása a kezdeti és végső nedvességtartalomtól (az abszolút vízelvonás mértékétől) és a fajlagos hőenergia felhasználástól függ. Az 1 t szárított végtermékre vetített tüzelőanyagfelhasználás értékeit különböző kezdeti nedvességtartalom mellett hagyományos, ill. korszerû szárító esetén az1. táblázat mutatja.

 1. táblázat     

A szárítóberendezések elméleti tüzelőanyag felhasználása 1 t végtermékre vetítve, különböző betakarítási nedvességtartalom esetén (14 %-ra történő szárítás esetén)



Fajlagos hőenergia



Hőenergia



Betakarítási nedvességtartalom %



felhasználás



 



26



24



22



20



18



5,4 MJ/kg víz (1)



3,8 MJ/kg víz (2)



Földgáz (m3/t)



Földgáz (m3/t)



25,4



17,9



20,9



14,7



16,3



11,5



11,9



8,4



7,7



5,5

Hőenergia: földgáz, fûtőértéke: 34 MJ/m3

Megjegyzés:   

(1)         Hagyományos szárító (pl. B1-15)

(2)         Energiatakarékos szárító (pl. CIMBRIA, MEYER-HEVESGÉP)

A gyakorlatban a kukorica nedvesség leadásának sebessége az alacsonyabb nedvességtartományban (18 % alatt) lassul, így a vízelvonás csökkenésével a valós energiamegtakarítás a táblázatban közölt értéknél valamivel kisebb.

A fentiek szerint - a szárítási idény, illetve szárító teljesítmény figyelembevételével az agrotehnikai követelmények szabta határon belül - a terményt célszerû minél alacsonyabb nedvességtartalommal betakarítani. Figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy a magasabb FAO számú fajták, amelyek betakarításkori nedvességtartalma általában nagyobb, magasabb terméshozamot produkálhatnak, ami a szárítási költség növekedését kompenzálhatja. Az optimális fajtaszerkezet kialakítása az üzemi gyakorlatban, elsősorban a szárítási kapacitás és a termelés szerkezet figyelembevételével történik.

A jelenlegi szárító berendezések szárítási egyenetlensége miatt célszerû, illetve szükséges a terményt – elsősorban ott, ahol nincs szellőztethető tároló rendszer – a biztonságos tárolás érdekében kismértékben 14 % alá, 13 % körüli nedvességtartalomra szárítani.

A cikk szerzője: Gödöllő

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?