Békés megye egyik legjelentősebb növénye az őszi búza. A termesztéstechnológia helyes kialakításával, jól megválasztott fajtával nem ritka a 7–8 tonnás termés, melyhez a legtöbb évben az „égiek is időben hozzájárulnak”.
Termesztési adottságaink, a rendelkezésre álló technológiai háttér és a szakmai tapasztalatunk meghatározza, hogy a területünk legnagyobb részén őszibúzát termeljünk – mondja Lucz Tibor, az orosházi AGRO-M Rt. növénytermesztési ágazatvezetője.
A vetésforgó betartására, és ebben a jó elővetemények megválasztására mindig ügyelünk. Erre különösen azért fordítunk több figyelmet, mert őszibúza-területünk egy része vetőmag-előállítás. Tavaly ősszel – már az idei őszibúzavetésre gondolva – 60 hektáron döntöttünk repcetermesztés mellett.
Miért éppen repce?
– Nem akartuk növelni a tavasziak területét, őszi vetésû növényre volt szükségünk. Az olajrepce elővetemény értéke kiváló az őszi búza számára.
– Milyen szempontok alapján választottak fajtát?
Kipróbált, ismert fajtát akartunk termelni. Tudtuk, hogy a Magyarországon államilag elismert fajták képesek közel 4 tonnás hektáronkénti termésre is – megfelelő körülmények esetén. Számunkra a „fizető súly” mellett az olajtartalom is fontos volt. Emlékeztünk arra, hogy 2002–2003 telén problémák voltak a repce áttelelésével, ezért csak olyan fajta jöhetett számításba, amely kiváló télállósággal rendelkezik.
Partnereink ajánlatai közül az Elitmag Kft. HONK fajtája mellett döntöttünk.
A vetőmagot az Elitmag Kft. kiszállította, ami nagy segítség volt, mert így mi a szántó-földi munkákra tudtunk koncentrálni. Kiváló minőségû volt a vetőmag. A talajlakó, az őszi időszakban a levelet és szárat károsító kártevők, illetve a csírakorban fertőző gombabetegségek ellen a vetőmag gomba- és rovarölő szerrel is csávázva volt. Ez biztonságot adott és megspóroltunk egy korai rovarölő szeres védekezést.
Persze az sem mellékes, hogy a vetőmagot ezekkel a szolgáltatásokkal együtt is jó áron kaptuk.
Mire kellett ügyelni ebben az évben a repcetermesztés során?
– Ahhoz, hogy eredményes legyen a repcetermesztés, pontosan meg kell terveznünk a technológiát. Úgy érzem megtettünk mindent azért, hogy jó repcénk legyen. Tarlóhántás után azonnal lezártuk a talajt. Vetés előtt kijuttattuk az alapmûtrágyát. A vetőmagmennyiséget is a technológiai ajánlás szerint állítottuk be hektáronként 5 kilogrammra. Meglévő gabonavető gépünkkel ez a mennyiség pontosan elvethető. Tudtuk, hogy ezzel elérjük a szükséges tőszámot. Szerencsére a vetést követő napon esett 13 milliméter eső, ezért gyorsan, egyenletesen kelt az állomány. Elvégeztük az őszi gyomirtást, döntően a gabona árvakelést kellet megszüntetnünk. Gyommentes, tőlevélrózsás állapotú állomány ment a télbe.
Milyen volt az áttelelés?
– Sok hó nem esett a télen, ennek ellenére a hideget jól bírta az állomány, nem fagyott ki.
Tavasszal időben védekeztünk a repcebecő ormányos és a repcefénybogár ellen. A két fontos gombabetegség – a phoma és sclerotinia – ellen nem kellett védekeznünk, mert a HONK ezekre nem volt fogékony.
A tápanyagellátás tervezésekor a legújabb kísérleti eredményeket, tapasztalatokat használtuk fel. Nem kizárólag csak az ősszel kiadott nitrogénre alapoztunk. Figyelembe vettük a repce kén- és bórigényét is. A lombtrágyákat a növényvédelmi kezelésekkel együtt jutattuk ki.
A közel 2 méteres magasságú állomány nem dőlt meg. A 10–12 centiméteres, egészséges becőkben 28–32 darab magot számoltunk.
A pontosan végzett technológiának, illetve a megfelelő időben és mennyiségben érkező csapadéknak köszönhetően jó terméseredményre számítottunk. Deszikkálással biztosítottuk az egyenletes, gyors vízleadást, és a szemveszteséget is minimálisra csökkentettük.
Mennyit termett a repce?
– Hektáronként 3,8 tonnás termést takarítottunk be. A repcénk meghálálta az odafigyelést, a termésmennyiséggel és olajhozamával is meg vagyunk elégedve. Idén is meghatározó fajta lesz nálunk a HONK.
A cikk szerzője: MPS
