Döntésünk oka nagyon egyszerû: a közeljövőben a pályázati kiírások átalakítása várható, aminek következtében a legrosszabb pillanat lenne most részletesen ismertetni valamelyik intézkedést. Annyit azért el kell mondanunk, hogy a tervezett változtatások következtében életszerûbbé válhat a Program, bizonyos kérdésekben egyszerûsödhet a pályázatok lebonyolítása. Külön örömre adhat okot, hogy a nagy nyári meleg ellenére megszületett Brüsszelben a döntés a magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) elfogadásáról, s így rövidesen ismertté válhatnak majd előttünk a kedvezőtlen adottságú települések, láthatjuk, hogy mely beruházások esetén számíthatunk arra a bizonyos 10% kiegészítő támogatásra. Azért viszont szomorkodhatunk még mindig úgy tûnik, hogy a támogatásra eső ÁFA, vagy legalábbis ennek egy része bukásra ítéltetett, meghatározott hányadát a pályázó lesz kénytelen „elkárolni”. Ezekre a kérdésekre azonban a tények ismeretében kell majd ismételten visszatérnünk.

E kis kitérő után nézzük eredetileg megjelölt témánkat a közbeszerzési eljárást, mivel ennek törvényi háttere rögzített, feltételrendszere ismert, és várhatóan nem is fog változni a közeljövőben. Ráadásul maga a közbeszerzési eljárás sokunknak okozhat még majd problémát, ha ne adj Isten valaki nagyobb összegû beruházás megvalósítására és pályázásra adja a fejét. Márpedig ilyen beruházásba könnyen beleszaladhatunk a mezőgazdasági termelés feltételrendszerének kialakítása során.

2004. május 01-től törvény (a 2003. évi CXXIX. Közbeszerzési Törvény – a továbbiakban Tv.) írja elő a közbeszerzési eljárás lefolytatását a következő esetekben:

1.

- Ha a projekt nettó összköltsége eléri, vagy meghaladja a közösségi értékhatárt,

- És ha a projektet az Európai Unióból származó forrásból támogatják,

- Ha a projektet a Tv. 22. § (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több szervezet többségi részben közvetlenül támogatja.

2.

Egyéni cég és az egyéni vállalkozó kivételével minden szervezet köteles közbeszerzési eljárás lefolytatására,

- Ha a projekt nettó összköltsége eléri, vagy meghaladja a nemzeti értékhatárt,

- És ha a projektet a Közbeszerzési törvény 22. §. (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetőleg az Európai Unióból származó forrásból támogatják, feltéve hogy a támogatás mértéke meghaladja az 50%-ot.

3.

Egyéni cég és az egyéni vállalkozó kivételével minden szervezet köteles közbeszerzési eljárás lefolytatására,

- Ha a projekt nettó összköltsége eléri, vagy meghaladja az egyszerû közbeszerzési eljárás határait,

- És ha a projektet a Tv. 22.§.(1) bekezdésében meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetőleg az Európai Unióból, származó forrásból támogatják, feltéve, hogy a támogatás mértéke meghaladja az 50%-ot.

4.

Ha a támogatás mértéke az 50%-ot nem haladja meg, akkor a 293.§ a) pontjának értelmében csak a 22.§ (1) bekezdésében felsorolt szervezetek kötelesek közbeszerzési eljárás lefolytatására.

Ha a fenti feltételeket áttekintjük, nyomban szembetûnik, hogy a közbeszerzési előírások egyik leghangsúlyosabb eleme az, hogy a jogszabály a fejlesztés, szolgáltatás jellegétől függően meghatározott értékhatárokhoz köti az eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Ezeknek számszerûsített értékei 2004. évben a következőképpen alakulnak:

A közösségi értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa azt követően teszi közzé, hogy azokat az Európai Unió Hivatalos lapjában rögzítették. A nemzeti értékhatárok a Közbeszerzési Értesítőben kerülnek leközlésre.

Ha a fent ismertetett feltételeket az AVOP-ra vetítjük megállapítható, hogy a mezőgazdasági vállalkozások elég széles körben lesznek kénytelenek majd beruházási terveik megvalósítása során közbeszerzési eljárást lefolytatni. Nagyon sok esetben a pályázat alapjául szolgáló fejlesztés nettó értéke fogja meghaladni a határértékeket. A kedvezőtlen adottságú településeken gazdálkodók az AVOP támogatási intenzitásának 50% fölé történő emelkedése miatt kerülnek a közbeszerzési törvény hatálya alá. Legjobb helyzetben talán az egyéni cégek és egyéni vállalkozók vannak, akiknél a fejlesztés nettó összegének közösségi értékhatárt történő elérése tekinthető csupán mérvadónak. A közbeszerzési eljárás szempontjából ide sorolható az őstermelő és a családi gazdálkodó. Legalább ennyi könnyebbséget kapnak „szegény” családi gazdálkodók, bár ez a könnyítés azt hiszem kevés lesz az üdvösséghez. Egyéb kérdésekben ezt a gazdálkodói formát sajnos nagyon nehéz lesz kezelni az Európai Unió meghatározott pályázati feltételek között.

A közbeszerzések területén három eljárásfajtával találkozhatunk: a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárással. Tárgyalásos eljárást csak kivételes esetekben lehet lefolytatni, ha a törvény ezt kifejezetten engedi. Az eljárás során egyik módozatról a másikra áttérni nem lehet. A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig ajánlatához kötve van. A nyílt és meghívásos eljárásban tárgyalni nem lehet. Az eljárás minden esetben csak a pályázat befogadását követően kezdhető meg.

Amennyiben a pályázati cél megvalósításához közbeszerzési pályázat kiírása válik szükségessé az eljárás folyamata azzal kezdődik, hogy az ajánlatkérő – esetünkben a pályázó – előzetes összesített tájékoztatóját hirdetmény útján közzéteszi. A hirdetmény közzétételén a Közbeszerzési Értesítőben, illetve annak elektronikus változatában történő megjelentetését kell értenünk.

Természetesen a közzététel költségét az ajánlatkérőnek kell állnia. Rutinos pályázók ezt a hírt gondolom, csendes beletörődéssel fogadják, hiszen könnyen beleilleszthető az általunk már eddig is ismert általános pályázati költségtételek sorába: cégkivonat, igazolás a köztartozásokról, környezetvédelmi szakvélemények, hatósági állásfoglalások, iparkamarai minőségi tanúsítványok, stb. kiállításának költsége.

A közösségi támogatással megvalósuló beszerzések esetében, a támogatások időben történő felhasználásának érdekében kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a törvényi szabályozás lehetővé teszi a feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatását. A feltételes közbeszerzési eljárás lényege, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívás közzététele időpontjában még nem rendelkezik az eljárás megindításához szükséges anyagi fedezettel, de támogatásra irányuló pályázatot nyújtott be, vagy fog benyújtani. A pályázat esetleges elutasítása az ajánlatkérőt mentesíti az elbírálási és szerződéskötési kötelezettség alól, valamint a szerződésmódosítás egyik törvényben szabályozott esetének minősül.

A közbeszerzési eljárások időigénye 90-120 nap között határozható meg, amely a következő lépésekből tevődik össze. A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetmény feladását követő legkésőbb 12 napon belül teszi közzé a benyújtott anyagot. Nagyon fontos, hogy a hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, valamint a hirdetmények mintáit külön jogszabály határozza meg, ezért annak összeállítása szakértelmet igényel. Az ajánlattételi felhívás megjelenését követően kb. 50 nap áll rendelkezésre az ajánlattételre. Az ajánlatkérő számára ezt követően 30 nap áll rendelkezésre az ajánlat elbírálására. Természetesen ezt az időintervallumot jelentősen megnövelheti a beruházás összetett jellegéből adódó időigény. Így például építési beruházásoknál nem ritka a 60 napos elbírálási időszak. A szerződés megkötése általában két hetet vesz igénybe. Még fontosabb: hibásan lefolytatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás indítható. A jogsértés igazolása esetén az ajánlattevőt, mint az eljárás felelősét büntetés megfizetésére kötelezhetik. A közbeszerzési eljárás bonyolultsága miatt különösen nagy értékû beszerzéseknél lehet fontos - ahol nem ritka a jogorvoslati eljárás -, hogy a pályázót közbeszerzési és szakmai ismeretekkel felvértezett tanácsadók támogassák a pályázati folyamat zökkenőmentes lebonyolításában.

A cikk szerzője: Dr. Novák László