A brojlertartás esetében a kilencvenes évek eleji visszaesés után folyamatos termelési színvonal emelkedés figyelhető meg, bár ennek technológiai, mûszaki intenzitását a szakmai körök lassúnak és lemaradásokkal terheltnek tartják. Kétségtelen azonban, hogy a magyar baromfitermék megállja a helyét mind a hazai mind az európai piacokon, sőt egyes esetekben bizonyos előnyöket tudunk felmutatni.

A változások a tojótyúktartást is jelentősen érintették, a nagyüzemi, „intenzív” tartás fejlődése megtorpant, lelassult. Az azóta eltelt időben újra fejlődésnek lehetünk tanúi melyet azonban a mindenkori gazdasági környezet nyújtotta lehetőségek szorítása, szûkössége befolyásolt. A technológiai-mûszaki fejlesztést jelentősen meghatározta, illetve meghatározza az EU-ban történt tojótyúktartási szabályváltozás, mely hazánk csatlakozása miatt ránk is érvényes. Ezen túlmenően, az élelmiszerekkel kapcsolatos jogszabályok szigorodása és a kiszámíthatatlan tojáspiac nehezítik az ezen a területen dolgozó gazdálkodók munkáját.

Felmérve a baromfitartásban mutatkozó főbb előnyeinket, a következő megállapításokat tehetjük felsorolás jelleggel:

• termeléshez jó környezeti adottságok,
• jó illetve kiváló minőségû hazai takarmány előállítás,
• megfelelő biológiai alapok, (fajták, ill. hibridek),
• jó állategészségügyi, járványügyi rendszer,
• végül de nem utolsó sorban: nem terheli a magyar baromfitermékeket valamiféle élelmiszerbotrány.

Hátrányaink:

• hazai gazdasági háttér, támogatások (uniós versenytársakhoz viszonyítva),
• mûszaki-technológiai hiányosságok, innovációs lemaradás,
• piaci, marketing kapcsolatok.

A költségtakarékosság mellett az új EU-s előírások váltak a technológiák illetve alkalmazott gépek és berendezések mûszaki fejlődésének mozgatóivá. A tartási körülmények mindinkább közelednek a természetszerû tartásmódhoz.

Ezek alapján az un. intenzív brojlertartással foglalkozóknak korszerû - nyugaton is elterjedt - mûszaki-technológiai megoldásokat célszerû követniük hasonló teljesítmények eléréséhez. Az etetéshez alkalmazott berendezéseknél a takarmány szállítására elterjedt spirálos takarmányszállítók használata helyezhető előtérbe. Ez a megoldás a fejlesztések révén (új anyagok alkalmazása, hajlékonyság biztosítása, csendesebb üzem) nagyobb üzembiztonságot, könnyû kezelhetőséget, szerelhetőséget nyújt. Az etetőtányérok kialakítása folyamatosan változott és új technológiai megoldások születtek. Ma már biztosítható a könnyen, nagy nyomású vízzel történő mosásuk, egyszerû rögzítésük de az állatok fejlődéséből adódó technológiai követelmények is kielégíthetők velük. A takarmány szintje a tányéralj és a felső adagolórész közötti rés nagyságával állítható be. Erre különböző technikai megoldások születtek, pl. csavarorsós állítás, stb. Újdonságnak számít a tányér elhelyezkedésétől függő takarmányszint mely esetben az etető, a csibéknek és a vágósúly közelében lévő madaraknak egyaránt biztosítja a megfelelő takarmányszintet. Mûködésének lényege, hogy az állatok növekedésének megfelelően emelkedő etetősorokkal egy időben az adagolószerkezet automatikusan záródik, ahogy a tányér felemelkedik az alomról, kisebb takarmányvastagságot biztosítva ezzel az állatoknak.

A tányérok anyaga kivétel nélkül mûanyag és biztosítják a

-         a takarmány megóvását kiszóródás ellen (befelé ívelő peremmel),

-         a mellsérülések elkerülését (lekerekített peremmel),

-         a könnyebb tisztíthatóságot (lepattintható tányéraljjal),

-         a takarmány kikaparás elleni védelmét (peremmel, rácsokkal és szárnyakkal).

A tojótyúktartással foglalkozók a jogszabályváltozás miatt szükséges növelt férőhelyigényt (a korábbi 450 cm2 /tojó ð 550 cm2/tojó) csökkentett állatlétszámmal tudják megvalósítani. A technológia gépészeti berendezései (etetés, itatás, trágyázás) nem igényelnek átszerelést, feladatukat a kisebb állatlétszám miatt nagy tartalékkal tudják ellátni. Az újonnan (2003. jan. 1 után) üzembehelyezett ketrecek már az új követelményeknek felelnek meg:

- 750 cm2/tojó férőhely,

- min. 2000 cm2 össz. ketrec alapterület,

- valamint ülőrúd,

- kapirgáló alom,

- tojófészek,

- legalább 12 cm/tojó hosszirányú etetővályú,

- és tojónként legalább két szelepes vagy csészés itató elérhetősége.

Az etető és itatóberendezések kialakítása ugyanaz maradt, de nagyobb tér jut az állat számára a táplálkozáshoz.

Hazai forgalmazók a nyugati termékskála jelentős részét lefedik így a legkorszerûbb tartástechnológiai berendezések hozzáférhetők mind a kisüzemi (családi), mind a nagyüzemi termelők számára. A beruházás és mûszaki innováció színvonala jelentősen függ a gazdálkodó pénzügyi helyzetétől és hogy milyen eszközök állnak már rendelkezésére. Bár az utóbbi években a kedvező piaci változások miatt számos beruházás történt, nem sikerült még behoznunk lemaradást a fejlett nyugat-európai termelőkhöz képest. Szükséges az ágazat legújabb követelményeket is kielégítő mûszaki innovációja EU-s és/vagy hazai támogatással az EU versenyképességünk megőrzése illetve megszerzése érdekében.

A cikk szerzője: Pazsiczki Imre