A pályázatok és a bankhitelek zöménél egyenlőre csak üzleti tervet kérnek a bírálathoz, pedig egy beruházás szükségességét a megtérülés-számítások sokkal jobban jellemeznek, mind az, hogy az adott termelő ki tudja-e fizetni majd a hiteleket és a kamatokat. Az elemzések során az egyik legfontosabb dolog, hogy az adott beruházás elkészülése után mennyi többletjövedelmet érhetünk el, a többletjövedelemből pedig tudunk következtetni arra, hogy mennyi idő alatt térül meg a befektetett pénzünk. A megtérülés-számítások két fontos mutatóját, a nettó jelenérték és a belső megtérülési kamatláb kiszámítását mutatom be a tökmag betakarítás gépeinek megtérülésének példáján. A héjnélküli tökmagtermesztés gépeit azért választottam, mert azok speciálisan csak egy növény betakarításához használható célgépek, így egyértelmûen számolható az előállított többletjövedelem nagysága. A tökmagtermesztésnek egyre nagyobb jelentősége van szántóföldi növénytermesztésben. A megtermelt tökmagnak biztos, növekvő piaca van kedvező étrendi és egészségóvó hatása miatt.

A betakarítógépek vásárlása után a többletjövedelmet úgy tudjuk kiszámítani, hogy kivonjuk a saját géppel végzett munka költségét a mással szolgáltatásképpen elvégeztetett munka árából. A számolások során 80 ha termőterületet vettem figyelembe. Az előzetes árajánlatok alapján amennyiben egy termelő vagy termelői csoport megvásárolja a betakarításhoz és a feldolgozáshoz szükséges célgépeket, a beruházás 10.584 ezer Ft-ba kerül. A saját gépekkel történő betakarítás esetén 28 ezer Forint a többletjövedelem hektáronként, amely 80 ha vetett terület esetén 2.240 ezer Forint évente, ez a pénzösszeg az alapja a megtérülési számításaimnak.

A nettó jelenérték számítása

A hagyományos pályázatoknál, legfeljebb normál megtérülési időt számolnak ki, amely a beruházási összeg és a nyereség hányadosa. A nagy összegû beruházásoknál esetlegesen már most is kérik a nettó jelenérték számítását, de várhatóan a később a legtöbb pályázatnak alapvető része lesz a nettó jelenérték számolása.

A nettó jelenérték arra a törvényszerûségre világít rá, hogy a ma képződő jövedelem értékesebb mintha ugyanakkora összeg később keletkezik, egy többletjövedelem pedig minél előbb jelentkezik, annál gyorsabban térül meg az adott beruházás.

A nettó nyereség jelenértéke (NJÉ) a beruházás révén létrejövő termelés évi nyereségeinek és a beruházási költségek évi összegeinek azonos időpontra diszkontállt különbsége. A nettó jelenértéket alkalmazhatjuk beruházás-gazdaságossági számításoknál is. A számolások során abból indulunk ki, hogy a költségek a termelés megindulása előtt egy összegben merültek fel (Dorogi I., Rott N. 1981).

A legtöbb beruházás több célt is szolgálhat, kivéve a teljes mértékben speciális gépeket, például fejőgép, szecskázó, betakarítógép. Ezeket figyelembe véve nagy előnye a nettó jelenérték számításának, hogy a segítségével több különböző időben jelentkező megtérülési adattal is lehet számolni, pontos képet kapunk a gép gazdaságosságáról.

A számítások során a gépberuházást hasonlítom össze egy alternatív befektetési móddal, jelen esetben egy banki befektetéssel. A banki befektetésnél éves szinten 10 % kamatot számolok, míg a beruházásnál a megtérülés számítása során keletkező tervadatokat veszem alapul. A megtérülési összegeket diszkontálom (az inflációval módosítom a különböző években jelentkező pénzmozgásokat) úgy, hogy a diszkontlábat 5%-nak veszem.

A héjnélküli tökmagtermesztés speciális gépeinek nettó jelenértékének kiszámítása

A táblázatból kivehető a tökmagtermesztésnél használt célgépek megtérülésének összehasonlítása egy banki betéttel. A beruházás megtérülésének adatait növeltem évente 6%-kal, mivel a szolgáltatásként végzett munka ára véleményem szerint évente ennyivel fog növekedni a munkabérek emelkedése miatt. A táblázatban látszik, hogy nagyobb a megtérülés már az első évben a beruházás esetében, mint a banki betétnél és ennek a nettó jelenértéke tovább növekszik az évek során, míg a banki kamatok jelenértéke folyamatosan csökken. Az összesítésből kiderül, hogy míg a beruházás ez esetben is már a negyedik évben megtermelte a beruházási összeget, addig a banki betét az ötödik év végére is negatív nettó jelenértéket mutat.

A belső megtérülési kamatláb számítása

A belső megtérülési kamatláb többféleképpen definiálható azonos jelentéstartalommal. A nettó jelenérték és a belső megtérülési kamatláb között szoros összefüggés van. A belső megtérülési kamatláb az a kamatláb, amely mellett valamely beruházás nettó nyereségének jelenértéke nulla. Ebben a definícióban kifejezett összefüggésen alapulnak a belső megtérülési kamatláb számításának módszerei. Mivel a nettó jelenérték diszkontállt érték, ezért nagysága a diszkontlábnak, az i-nek függvénye. Az i növekedésével a megtérülés diszkontált értéke állandóan csökken, viszont a beruházási költség állandó, így meghatározott i-től kezdve a nettó jelenérték negatív értékû lesz. Ebből következik, hogy létezik olyan i érték, amikor a nettó jelenérték nulla, ennél az értéknél a beruházási költség egyenlő a nettó nyereség diszkontállt összegével.

Az előző összefüggésből adódik a másik definíció, mely szerint a belső megtérülési kamatláb az a diszkontláb, amelynél a beruházás költségei egyenlők a beruházás révén folyó termelés nyereségeivel (Dorogi I., Rott N. 1981)

A héjnélküli tökmagtermesztés speciális gépeinek belső megtérülési kamatlábának számítása a „járadék-diszkont-tényező” táblázat segítségével

A táblázatban látható a két diszkonttényezőhöz tartozó nettó jelenérték, az  i = 5% esetén a nettó jelenérték 289.405 Forint, míg az  i = 6 % esetében a nettó jelenérték negatív, -18863 Forint.

A pontos belső megtérülési kamatlábat a két érték között találhatjuk, ennek pontos kiszámítását a 289.405 és a -18863 különbözetén (=308.268) lineáris interpolációval keressük meg.

Tehát ennél a beruházásnál a belső megtérülési kamatláb 5,63%.

A nettó jelenérték számítás legnagyobb előnye, hogy a jelen pillanatban következtetni enged a később bekövetkezendő gazdasági előnyökre vagy hátrányokra. A módszer használható mindaddig, amíg nincs eldöntött beruházás. A számítások alapvető feltétele a több variációban való gondolkodás. Más számítási mód nincs, amely segítségével a különböző időpontokban keletkező megtérülési adatokból pontos megtérülési időt tudunk számolni. Célszerû a nettó jelenérték számítása után a belső megtérülési kamatlábat is kiszámítani, mivel annak segítségével egy más megközelítésből is tudjuk a beruházásokat vizsgálni. Mindkét módszer használható bármely beruházásnál, használata egyenlőre ajánlott, később valószínûleg kötelező lesz.

A cikk szerzője: Tamási Balázs