Hasonló módon számos tehenészet csökkentette a körmözések számát, elhagyta a takarmány-kiegészítők egy részét, megszûntette a szaporodás-biológiai felülvizsgálatokat, újra elkezdte a beteg tehenektől elfejt tej borjakkal való megitatását, és elkezdett minél olcsóbb szereket használni a tőgy fertőtlenítésére.
A fentebb felsoroltak mind csak rövid távon jelentenek látszólagos megtakarítást, hosszabb távon a problémák fokozódásával, állatok korábbi selejtezésével, megnyúlt két ellés közötti idővel, több tőgyegészségügyi problémával kell számolni, már az üszők esetében is. A lábvég-betegségek, szaporodási zavarok, anyagforgalmi problémák nem képezik a jelen cikk tárgyát, itt a használandó – használt tőgybimbó-fertőtlenítő szerekkel szeretnénk kicsit foglalkozni.
A tőgybimbó fertőtlenítésére két okból használhatunk fertőtlenítőszereket. A régebben alkalmazott és ma már mindenhol rendszeres fejés utáni, illetve a sok helyen még mindig nem használt fejés előtti bimbófürösztésről van szó. Előbbi célja az, hogy a fejés során a tőgybimbóra került kórokozókat lehetőleg azonnal elpusztítsa, a tőgybimbó csatornájában dugót képezzen, és a tőgybimbó bőrén filmet azért, hogy két fejés között a tőgybimbót megvédje a szennyeződéstől, fertőződéstől, baktérium-kolonizációtól. Utóbbi azért kell, mert a fejések között a tehén lefekszik, a tőgybimbó valamilyen szinten mindenképpen szennyeződik, és rákerülnek a környezetben – még a tiszta környezetben is – mindenképpen ott élő baktériumok. A szer feladata ezért az, hogy a bemártást követő 25 – 30 másodpercen belül egyrészt a tőgybimbón lévő szennyeződést leoldja, másrészt az esetleg rákerült kórokozókat elpusztítsa. Fentieknek megfelelően a kétféle fertőtlenítőszer feladata – és emiatt összetétele - különböző. Az előfertőtlenítőnél egyrészt igen fontos, hogy jól oldja a szennyeződést, gyorsan pusztítsa el a kórokozót, másrészt ne irritálja a tőgybőrt (és a fejő kezét), és ne képezzen maradékanyagot a tejben. Az utófertőtlenítőnél a szennyezést oldó hatásnak nincs jelentősége, ellenben a masszív csíraölő sajátság mellett a tőgybőr ápolását is megcélozzuk ezekkel a szerekkel (a tőgybimbó bőrében nincs nyirokellátás, a bőr nagyon hajlamos a kiszáradásra, és a mikrosérülésekben, repedésekben remekül szaporodnak a baktériumok), valamint többségük filmképző anyagot is tartalmaz, amely szerenként változó időtartamban bevonatot képez a tőgybimbó felületén, amelyre ezért nehezebben tapad szennyeződés, illetve ha mégis, akkor könnyebb azt a fejés elején eltávolítani róla. Természetesen ezek a készítmények sem irritálhatják sem a tőgy bőrét, sem a fejő kezét. Utófertőtlenítőnél is fontos az, hogy a kórokozókat minél rövidebb idő alatt elölje.
Az előfertőtlenítő feladata az, hogy a két fejés között a tőgyre került környezeti kórokozókat (nem agalactiae streptococcusok, Str.uberis, dysgalactiae, stb., valamint coliform baktériumok E.coli, Klebsiella pneumoniae, Serratia marcescens, stb.) 25 – 30 másodpercen belül elpusztítsa.
A utófertőtlenítőt azért használjuk, hogy a fejés alatt a tőgy bőrére jutott fertőző kórokozókat (Staphylococcus aureus, Streptococcus agalactiae) rövid idő alatt elpusztítsa, illetve megelőzze azt, hogy a két fejés között környezeti kórokozók szaporodjanak el a tőgybimbón.
A fertőtlenítőszerek kiválasztásakor az ár nyilván az egyik szempont, de nem szabad az egyetlennek lennie. Mindenek előtt minden fertőtlenítőszernek (mosó-fertőtlenítőszernek, gyógyszernek) magyar felirattal és magyar nyelvû használati utasítással ellátottnak kell lennie, ahhoz a forgalmazónak minden esetben minőségi bizonylatot kell mellékelnie, amin – csak úgy, mint a szer címkéjén – jól láthatóan rajta kell lennie a magyar FVM vagy OÁGyTI törzskönyvi – engedélyezési számnak. Ezek dacára is előfordulhat, hogy valamilyen gyártási probléma következtében a szer a funkciójának nem felel meg, ezért egy-egy tételnél alkalmanként – párezer forintos költséggel – érdemes laborvizsgálatot végeztetni összcsíraszámra, és néhány tamponnal felmérni azt, hogy a lemártogatott tőgybimbó bőrén valóban nem marad-e kórokozó.
Meglepő lehet ezt olvasni, amikor törzskönyvezett szerekről beszélünk, de az elmúlt évek során többször előfordult az, hogy ismeretlen, külföldi címkéjû, engedélyezési szám nélkül szereket hagytak a telepeken kipróbálásra, és azok egy részénél komoly bajok voltak a minőséggel, de az is megtörtént, hogy törzskönyvezett szer intakt flakonját kinyitva az aszeptikusan vett mintából több laboratórium is hatalmas csíraszámokat, sőt, penészgombát is kimutatott. Ezért azután a szúrópróba-szerû ellenőrzés lényegesen olcsóbb, mint az állományszintû tőgygyulladás megoldása.
Az előfertőtlenítő lehet fertőtlenítőszerrel impregnált papír, vagy az utófertőtlenítőhöz hasonlóan mártogatással alkalmazandó készítmény. Itt több szempont van. Caroussel vagy auto tandem fejőállásban csak az egylépéses előkészítés, azaz az impregnált papír lehet a megoldás, mert nincs arra 25 – 30 másodperc, hogy megvárjuk, amíg a bemártott tőgybimbón a szer a hatását kifejti, hanem a törlés és első tejsugár vizsgálata után azonnal fel kell tenni a fejőgépet. Egyéb helyzetekben viszont a tőgy tisztasági állapotának kell döntenie. A mostani szalmahiányos időkben sok helyen a tőgy nedves trágyával szennyezett; ilyenkor az impregnált papír nem megoldás, mert a szennyeződést csak elkeni a tőgyön, de azt meg nem tisztítja, nem fertőtleníti. Ekkor tehát marad a kétfázisú, mártogatásos – száraz papíros előkészítés. Nincs olyan állomány, ahol ez utóbbi ne lenne alkalmazható, még akkor is, ha a szennyezettség miatt egy-egy tehén tőgyét le kell mosni!
Az évek folyamán kidolgoztak olyan bimbómártogató edényeket, amelyek alsó csészéjébe a szennyezett szer nem folyik vissza, ezért az anyag minősége nem romlik a fertőtlenített tőgyek számával egyenes arányban. A folyadék állagú készítményeknél ilyent kell használni. Manapság viszont terjedőben vannak a habképzőt tartalmazó (igen hatékonyan fertőtlenítő) előfertőtlenítők, ezeknél viszont a hozzá való edények kialakításából adódóan a szer egy része visszafolyik az alsó pohárba, azaz minél több tőgybimbót fertőtlenítettek le, annál több piszok, trágya halmozódik fel a mártogatóedény alsó poharában. Itt mindenképpen a fentebb már leírt tamponvizsgálattal lehet eldönteni azt, hogy a készítmény hatékonysága, fogyása és ára ilyen módon arányban áll-e egymással.
Léteznek készre kevert és helyben keverendő, ez utóbbin belül egykomponensû, és kétkomponensû szerek. A készítmények hatékonysága nem a bekeverés módjától és a komponensek számától függ, de a gyártók használati utasításait minden alkalommal be kell tartani. Azaz a kétkomponensû szerek hatékonyságukat 24 óráig őrzik meg, utána az így bekevert szerek felhasználása ugyanolyan pazarlás, mint kiöntésük, hiszen nem hatásos már a többnapos anyag. A helyben beoldandó (egyetlen, erre a célra törzskönyvezett) tablettás szer oldata egy hétig stabil, utána már ezt sem szabad felhasználni. Van olyan egykomponensû szer, amit fel kell rázni, van, amit sötét edényben tárolni, erre oda kell figyelni. Minden fertőtlenítőszerre vonatkozik viszont az, hogy zárt edényben kell őket tartani az előírások szerint, a fejőházba kis, zárt kannákban lehet őket kiadni, mert ha nyitott vödörben tartják, rengeteg szennyeződés kerülhet beléjük, ami mind a hatékonyságukat csökkenti, sőt, azt is láttam már, hogy a fejő a trágyás kezével a trágyás edényt belemeríti a vödörben álló anyagba. Ettől kezdve a „fertőtlenítés” pénzkidobás.
Laboratóriumunkban az év első öt hónapjában a kórokozóra pozitív tejminták 41,3%-ából nőttek ki fertőző kórokozók, 43,6%-ából nem agalactiae környezeti streptococcusok és 13,9%-ából szintén környezeti különböző coliform baktériumok. Június hónapban és július elején az egyre terjedő szalmahiány következtében ez utóbbiak aránya még magasabb volt. A 100%-hoz a különbözetet egyéb környezeti kórkozók (Pasteurella, gombák, Prothotheca alga, Pseudomonas, Bacillus cereus és subtilis, stb.) adják. Talán ezek az adatok is mutatják azt, hogy a jól megválasztott és bizonyított fertőtlenítőszereknek bizony van feladatuk. Természetesen rossz higiéniai körülmények között ezektől a készítményektől csodát várni nem szabad. De használatukkal jelentősen mérsékelhetjük az egyéb, kivédhetetlen tényezők által okozott károkat.
Ábra: Gyenge és jó minőségû tőgybimbó-előfertőtlenítő egyhónapos használata során a tőgyegészségügyi helyzet alakulása egy kísérleti (jó minőségû szer) és egy kontroll (kevésbé hatékony készítmény) alkalmazásakor. Az első oszlopban a kontroll állomány tőgyegészségügyi állapota (szubklinikai és klinikai tőgygyulladások száma) romlott, míg a második esetben (kísérleti) jelentős mértékben javult a szer használatával.
A cikk szerzője: Dr. Markus Gabriella
