Az építőipari áremelkedés és a műszaki tartalom változása miatt 12-ről 15 milliárd forintra emelkedett az Alföldi Tej Zrt. debreceni sajt és porítóüzemének bekerülési költsége - mondta a lapnak adott interjúban Rózsás Mónika, a cég ügyvezető igazgatója. Mivel a beruházáshoz kapott állami támogatás mértéke nem változott, ezért az emelkedő költségek fedezetét tulajdonosi tőkeemelés és hitelfelvétel révén biztosítják. A sajtüzemre a költségek mintegy 35-40 százaléka esik. A 2015-ben a Frieslandtól megvásárolt üzem átalakításával egy meglévő épületben kapott helyet az új sajtgyártó és csomagoló gépsor. Azért kell a fennmaradó 60-65 százalékot a porítóra fordítani, mert egyrészt egy új, öt emelet magasságú épület kialakításával jár a létrehozása, másrészt a berendezések is drágábbak.
A sajtüzemben tavaly december óta már több próbagyártást is végeztek, ha ez május végén sikeresen zárul, akkor júniusban elkezdődhet a trappista és a gouda kereskedelmi forgalomra történő gyártása. A porítónak a szerződés szerint júliusig kell felépülnie, pillanatnyilag mintegy hetven szakember dolgozik az elektromos és mechanikai szereléseken, a gépek üzembe helyezésén. A terv szerint még abban a hónapban megkezdődik a próbagyártás, és ősszel befejeződik. Már az idén elrajtol a poralapú termékek termelése, de az értékesítést csak a jövő év elejére tervezzük. A fejlesztés eredményeként napi 750 ezer liter tej befogadására és 450 ezer liter tej feldolgozására lesz alkalmas a debreceni üzem - mondta az ügyvezető.
Összesen 181 munkahely jön létre, ebből mintegy száz Debrecenben, a többi a székesfehérvári üzemben. Az új hajdúsági munkatársak fele már munkába is állt az ügyvezető szerint.
Az összes porterméket exportra szánják, a sajtot viszont elsősorban belföldre, külpiacokban csak 2020 végétől, 2021 elejétől gondolkodunk. Jelzésértékű, hogy évente mintegy 60 ezer tonna – zömében német- és lengyelországi – trappistasajt érkezik az országba, ebből teljes kapacitással működve mintegy hétezer tonnát válthatunk ki. Mindkét termékkategória számára releváns exportpiacnak számítanak a környező országok ugyanúgy, mint a Távol-Kelet, ugyanis már Kínából és Japánból is vannak érdeklődők.
Tavaly a cég forgalma a 2017-ben elért 53,24 milliárd forintos árbevétel és a 218 milliós adózás előtti eredmény után csupán 1,5-2 százalékkal nőtt, meghaladta az 54 milliárd forintot, ennek megfelelően látványosan a profit sem ugrott meg. Tudatosan lassítottunk, hiszen ezt megelőzően öt év alatt dupláztunk. 2012 óta évente átlagosan 20-25 százalékkal nőttünk, a magasabb bázison már nem lehetett egy ekkora újabb ugrás a cél - mondta a lapnak Rózsás Mónika. A belföldi árbevétel alapján a cég a legnagyobb piaci szereplő, de a hazai piacon érdemben tovább már nem akarnak nőni. Portfóliótisztításra készülnek, a klasszikus tejfeldolgozástól elmozdulva egyre inkább magasabb feldolgozottságú tejtermékeket akarnak gyártani.
Tízmilliárd forintos árbevétel-növelő hatást várunk 2021-től, amikor már mindkét üzem maximális fordulatszámon pörög. Ebből az idén egyelőre 1,6, jövőre már 6-7 milliárd forintos pluszforgalmat prognosztizálunk - tette hozzá az ügyvezető.
