Éppen ezért a szemek kezelését minél előbb, döntően a betakarításkor kell elvégezni. A kezelés helye bárhol lehet a betakarítás-betárolás útvonalon. A kezelési pont és eszköz minden esetben egy szállító-keverő csiga a termény haladásának útjában. A csöves szállítócsiga palástján rögzített szórófejek a csiga belsejébe porlasztják a folyadékot és a körkörös mozgásban előrehaladó szemek több oldalról is tartósító szerrel érintkeznek. A folyadékot egy speciális folyadékadagoló berendezés juttatja a szórófejekhez.
A magyarországi gyakorlatban a következő kezelési variációk fordulnak elő:
Kombájn - kombájn üritőcsiga - szállítójármû
Kombájn - szállítójármû - mobil garatos csiga - szállítószalag tárolótér
Kombájn - szállítójármû - garatos csiga - betároló/ szalag, rédler, serleges felvonó stb./
Kombájn - szállítójármû - tisztító - csiga - betároló
Kombájn - szállítójármû - szárító - csiga - betároló
Mint a felsorolásból látszik, történik kezelés kombájntisztán, szárítás nélkül és szárítás után is.
A kezelő csiga méretezését úgy kell megválasztani, hogy a korábbi betároló rendszer kapacitása ne csökkenjen. A termények áthaladási sebességét tolózárral szabályozzuk, és a csatlakozó részekhez hangoljuk. Mivel a csiga motorjának fordulatszáma állandó, a beállított csiga teli garattal mindig ugyanannyi szemet szállít. A dózis alkalomszerû beállítása majd folyadékadagoló szabályozásával történik.
Fontos mûszaki jellemzője a csigának, hogy min. 30º-os emelkedéssel kell beépíteni és legalább 3oo –s fordulatszámmal kell rendelkeznie.
A szórófejek egy 80-100 cm csőszakaszon helyezkednek el, a teljes csigahossz minimálisan 2 m kell, legyen.
Az adagolás legfontosabb eleme a folyadékadagoló. Azon kívül, hogy a folyadékmennyiség beállítását végezzük vele, az egész kezelés vezérlését az adagolás védelmét is ez az egység látja el. A kívánt adagolási érték a vezérlésen beállítható, így üzem közben a tényleges átfolyás értéknek a beállított értékkel meg kell egyeznie. Ezt a beállított értéket a rendszer figyeli, és üzemzavarok esetén automatikusan leállítja a kezelést. Ennek a védelemnek különös jelentősége van a nedves kukorica tartósító kezelésénél.
A kezelések pontossága egyrészt a technológia biztonságát, másrészt a költségek minimalizálását szolgálja. A pontosságot növeli és a kezelés automatizmusát eredményezi, hogy az indítást és leállítást egy vagy két rezgőrudas szintkapcsolóval oldottuk meg. A szintkapcsolók a rendszer terménnyel való telítettségét őrzik. A szemes termény egy általunk meghatározott ponthoz érve elindítja a kezelést, illetve a terményáram megszûnésekor ugyanott vagy egy másik ponton leállítja azt.
A tartósító kezelésnél alkalmazott dózis függ a termény nedvességtartalmától és a tervezett tárolási időtől. Az NTR Kft a szakmában alkalmazott dózisokat az elmúlt 10 évben kipróbálta. Kialakított az alkalmazott technológiához illő saját dózist, amelyet a gyakorlatban üzemi körülmények közt tesztelt. A saját tapasztalatainkat alapul véve összeállítottunk egy táblázatot amely minden körülmény között alkalmazható.
Noha a táblázatban csak a nedvességtartalom és a tárolási idő függvényében határozzuk meg a dózist, tudjuk, hogy egyéb tényezők is befolyásolják a tárolás minőségét:
A termény betakarításkori állapota:
- A szántóföldi gombafertőzöttség mértéke
- A szemek szennyezettsége, porossága
- A törött szemek aránya
A tárolótér körülményei:
- A tartószerkezet, határolófal anyagának hővezető és hőszigetelő képessége (fém, beton, fa stb.). A kondenzvíz-képződés mértéke és gyakorisága.
- A tárolótér fertőzöttsége a raktári gombák által.
- A tároló gépészeti színvonala. A tárolótér szellőztethetősége.
Az időjárás következményei:
- A 24 órás hőmérsékletingadozás mértéke
- A külső és belső páratartalom
Ezeket a körülményeket nem lehet egységesen egy táblázatba foglalni. A gyakorlatban a helyi üzemi tapasztalatokat figyelembe véve kialakulhat egy szokás, amely eltérhet az általunk javasolt dózistól. Az NTR dózisajánlata a legkritikusabb tárolási kürülményekre készült és mindez ideig hibátlanul megfelelt.
A cikk szerzője: Bognár László