Új, vagy átalakított géppel vágjak neki a precíziós gazdálkodásnak?

A válaszokért kattintson!

Kóbor Szabolcs (Robotpilóta Kft.) 

Mit is értünk precíziós gazdálkodáson? Ha automata kormányzást használok, akkor már precíziósan gazdálkodok? Nos a precíziós gazdálkodás a ma talán legelfogadottabb meghatározás szerint olyan műszaki, informatikai, információ- és termesztéstechnológiai alkalmazások összessége, amelyek hatékonyabbá teszik a helyspecifikus szántóföldi növénytermesztést, valamint a mezőgazdasági gépüzemszervezést, úgy, hogy közben támogatja a környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárásokat.

Az USA-ban és Nyugat-Európában már komolyabb hagyományai vannak ennek az új irányvonalnak, az EU gazdaságainak mintegy negyedében ma már megtalálható a technológia valamilyen eleme. Magyarországon 2016-ban 656 gazdaságból csak 45 folytatott valamilyen szinten precíziós gazdálkodást, ez a megkérdezett gazdaságok kb. 7 %-a (AKI). Hazánkban ma nagyjából 40 ezer ha területen folyik komplex (vagyis minden munkaműveletre kiterjedő) precíziós gazdálkodás, míg a ±2,5 cm-es pontosságra képes robotkormányzás 100-200 ezer hektár szántóföldön bevett gyakorlat. A bő 6 millió hektáros mezőgazdasági területünket tekintve ez 7 ezreléknyi, illetve 3 századnyi részesedést jelent, ami mutatja, hogy mekkora potenciál van még ezen a területen.

A helyspecifikusnak is nevezett precíziós gazdálkodás kétségkívül sok előnnyel kecsegtet (pl. inputanyag- és gázolaj-megtakarítás, környezetkímélés, gyorsabb, pontosabb és kényelmesebb munkavégzés, még extrém viszonyok között is), ugyanakkor a hátrányokat sem szabad elhallgatni. Mik is azok a negatívumok, amiket a legtöbbször hallunk a precíziós gazdálkodással kapcsolatban?

Az első 3 ponttal csak egy-egy mondat erejéig foglalkoznék. Ma már a 200 – 300 ha-os gazdaságok is belevághatnak a fokozatos fejlesztésbe, 100 ha alatt azonban a hagyományos gazdálkodás javasolt. A technika mára sokat egyszerűsödött, és megbízhatóan működik. Aki a mobiltelefonját tudja kezelni, az boldogul az új technikával is.

Most jöjjön a lényeg, tényleg le kell cserélnem minden gépemet? Muszáj ISOBUS-os traktorra, munkagépre váltanom? Nos a precíziós gazdálkodás nem egyenlő az ISOBUS rendszerrel és a géppark cseréjével.

Nézzünk egy átlagosan felszerelt gazdaságot, ahol egy LEXION 670-es kombájn, egy Bogballe műtrágyaszóró, egy Bargam permetező és egy Monosem NG Plus 6 vetőgép dolgozik. Mindegyik gép jó mechanikai állapotban van, cseréjük 4-6 évig még nem indokolt, Mit tegyek, ha mégis el akarom kezdeni a precíziós gazdálkodást? Lépésről – lépésre fejlesztve a következő feladatokat szeretném precíziósan megoldani:

• Terv szerinti műtrágya kijuttatás: nettó 300.000,- Ft
• Komplett permetező vezérlés: nettó 1.500.000,- Ft
• Differenciált tőszámmal szemenkénti vetés: nettó 1.700.000,- Ft
• Hozamtérképezés: nettó 1.500.000,- Ft

Az Ag Leader vezérlő moduljaival, súly-és szemnedvességmérő szenzoraival a fenti árakon elérhető a precíziós gazdálkodás egy-egy eleme. Ehhez még hozzájön az In Command 800-as monitor GPS 6000 rendszerrel – mely a traktorban és kombájnban egyaránt használható – nettó 1.300.000,- Ft-ért. Ha mindezeket összeadjuk nettó 6.300.000,- Ft-ot kapunk, ami messze van az 50-100 millió Ft-os nagyságrendtől. Ráadásul a különböző munkafolyamatokban ugyanazt a végtelenül egyszerű, felhasználóbarát kezelőfelületet kell használni a gépkezelőnek, nincs tele a fülke különböző gyártók, eltérő logikájú termináljaival. A különböző folyamatokból egy rendszeren keresztül kapjuk az információkat, ami nagy mértékben megkönnyíti, ezek értelmezését, feldolgozását és végül a jövőre vonatkozó üzleti döntések meghozatalát.

A helyspecifikus precíziós gazdálkodással az általánosan elfogadott ökölszabály szerint 10-30.000,- Ft/ha megtakarítás érhető el. Ha veszünk egy 300 ha-os gazdaságot, akkor ez egy év alatt a minimummal számítva is 3.000.000,- Ft a megtakarítás. A fenti beruházásnál akkor, kb. két év megtérüléssel lehet számolni, ami egy nagyon barátságos érték. Azt gondolom ezzel meg is válaszoltam a címben feltett kérdést, régit, vagy újat? Nyugodtan vágjon bele a precíziós fejlesztésbe meglévő eszközeivel, természetesen szaktanácsadóink segítséget nyújtanak abban, hogy az Ön gépparkját átvilágítva megtaláljuk az optimális megoldást.

További információ:
www.robotpilota.hu

Bűdi Károly (Agro-Tár Kft.)

Sokadjára vetődik fel a kérdés, hogyha a hagyományos növénytermesztésről nyitni szeretnénk a helyspecifikus gazdálkodás felé, hol is kezdjük el.

A gépészet az egyik legvitatottabb része ennek a kérdéskörnek. Sokan, főleg akik a gépértékesítésben érdekeltek azt harsogják, hogy csak és kizárólag új géppel szabad nekivágni ennek a feladatnak. Én ezt másképp gondolom.

Tény, hogy az új gépnek rendkívül sok előnye lehet egy régebbivel szemben, viszont nem ez az alapja a precíziós technológia felé nyitásnak.  A legfontosabbak az okszerűség, a stabilitás és a rendszerszemlélet.

Fölöslegesnek látom a teljes géppark lecserélését akkor, amikor a gépek egy jelentős része -amit már ismerünk és megszoktuk-  kis kompromisszummal hadrendbe állítható. Ezt sem anyagilag, sem szakmailag nem indokolja semmi. Lesz ugyanis elegendő szakmai, agronómiai többlet tennivaló. Nem feltétlenül kell még egy új gépet is 'bevállalni', megtanulni… stb.

A mezőgazdasági gépgyártók palettáján rengeteg olyan gép található, amely bevethető a 'helyspecifikus' hadszintéren. Én mégis azt szoktam javasolni, hogy törekedjünk olyat választani, ami a gépgyártók között a legjobbak közé tartozik. Ugyanis nem várható el az, hogy elektromosan vagy hidraulikusan tudjunk vezérelni egy gépet, ami mechanikusan nem bírja a terhelést.

Végül, de nem utolsó sorban, a rendszerszemléletet emelném ki, mely szerint csak olyan gépeket, gépcsaládot szabad már az első pillanattól kezdve választani, ami a mi meglévő gépparkunkhoz hozzáilleszthető. A legfontosabb ebben az esetben a kompatibilitás.

Hiába rendelkezünk a legjobbnak vélt erőgépekkel, hiába vásárolunk össze ugyanis bármit, ha ezek az eszközök nem tudnak „beszélgetni” egymással. A közös kommunikációs csatorna az adatok betáplálásánál, illetve visszaellenőrzésénél is elsődleges szempont. Pont ez az, amiért sokan nem mernek belevágni a fejlesztésekbe. 

Rengeteg tévhit kering a piacon, ezek a következők:

• csak egy gépcsaládból származó gépekkel lehet haladni,
• csak a legújabb gépek a kellően pontosak,
• a meglévő gépparkot teljes egészében le kell cserélni.

Vitatkozom ezzel. Kiváló gépparkot lehet összeállítani a meglévő gépeinkből, esetleg némelyiket átalakítva, s persze pár újat hozzávásárolva.

A legfontosabb, hogy a tudás nem a gépekben rejlik, hanem az emberben. A gépek csak eszközök, melyek segítenek, hogy ezt a tudást 100 hektáros nagyságrendben le tudjuk tenni a talajra.

Ez a siker egyik kulcsa vagy éppen gátja.

Dr. Borsiczky István (Tomelilla Kft.)

Korábban bennünket is megkerestek az általunk eladott gépek átalakításával kapcsolatban. Láttam, hogy sok egyedi megoldást kell alkalmazni, egyedi tartókat gyártani, tengelyeket, csöveket, kábeleket szétvágni, kapcsolódobozokat kifúrni, áramköröket hozzákötni, stb. Tudtam, hogy meg tudnánk oldani és biztos voltam benne, hogy működni fognak, de volt pár rossz érzésem az egésszel kapcsolatban.

Ha valaki átalakíttatja a gépét, figyeljen arra oda, hogy saját maga bármikor vissza tudja alakítani. Lehetőleg egy párhuzamos rendszert építtessen ki, amitől végszükség esetén meg tud szabadulni és nem lesz munkaképtelen a gépe.

Új gép esetében nem érdemes a gépberuházást elkapkodni, mert a munkagépek élettartama nem ritkán eléri a 10 évet. Ha jövőre lesz meg a rávaló, akkor jövőre kell megvenni a szívünk vágyát.