A víz esetében a következő paraméterekre kell odafigyelni:
1. itatók száma
Hazánkban az a szomorú helyzet uralkodik, hogy a telepek állományai fel vannak duzzasztva, így jóval kisebbek a férőhelyek, ez nem csak az előírásokkal ütközik, hanem növekszik az egy itatóra jutó állatok száma is. Számos kísérletben mutattak már rá, hogy a nem elegendő itatóférőhely jelentősen növeli az agresszív viselkedések számát a csoportban, a testtömeg gyarapodás is visszaeshet, valamint kocáknál szaporodásbiológiai problémák is felléphetnek.
Külön kell említést tenni arról, hogy különösen választás körül milyen fontos a vízfelvétel stimulálása.
2. átfolyási sebesség
Azt hiszem ez olyan kérdés, amiről Magyarországon nem sok szó esett. Szinte senki sem tudná megmondani, hogy a telepén melyik korcsoportnál milyen az itató vízszállítási képessége. Meglepő lehet, hogy az átfolyási sebesség egyes telepeken magasabb az utónevelő épületekben, mint a fiaztatókban. Etológiai kutatások jelezték, hogy a sertés csak egy meghatározott időt tölt el ivással és gyakran az alacsony vízszállító-képességû itatók esetén nem vesznek fel elegendő mennyiségû vizet.
Az alacsony vízfelvételt a kocáknál lehet leggyakrabban megfigyelni, melyeknél az ebből adódó alacsonyabb takarmányfelvételt a koca betegségével szokták magyarázni. Ami lényegében igaz is, hiszen a vese és a húgyhólyag gyulladásos megbetegedéseit gyakran az alacsony vízfelvétel okozza. Az ilyen jellegû problémákból adódó selejtezések a kocaselejtezések 20%-át is elérik.
3. víz pH
Hazánkban a víz majdnem mindenhol semleges-lúgos kémhatású és mivel a sertéstelepeink melletti fúrt kutakat már jó harminc éve szennyezzük hígtrágyával, nem elképzelhetetlen a faecalis eredetû baktériumok megjelenése sem a vízben. Az ilyen magas 7-8 pH körüli vizekben ezek a baktériumok kiválóan szaporodnak hiszen épp ez az ideális számukra. Az állat és a gazdálkodók számára kedvező baktériumtörzsek azonban az ennél lényegesen savasabb pH-n válnak uralkodóvá.
Az itatóvíz savanyításának két célja is van, először is a malacok gyenge gyomorsósav termelésének kisegítése a választást követő négy hétben, másrészt az itatóvíz minőségének javítása és a rajta keresztül történő medikációk hatékonyságának javítása.
Mára számos gyártó és forgalmazó cég van az országban, melyek gyakorlatilag 150 Ft/m3-tól 1500-ig hatékonyan lesavanyítják az ivóvizet. Mindegyiknek megvan a maga előnye, melyet nem is haboznak eszükbe juttatni. Ami a legfontosabb az egészben, hogy költséghatékonyan tudjuk levinni a pH-t 4-es értékre. Ekkor már a káros baktériumok szaporodása gátolt, de a vízfelvétel még nem csökken a savanyítók hatására.
pH hatása a baktériumok növekedésére
Relatív szaporaság
„Normál” víz pH
Víz pH savanyítóval
4. egyéb paraméterek
Itt számos olyan dologról tehetnék említést, melyek önmagukban is megérnek egy misét. Ezek az „egyéb” dolgok, mint a víz hőmérséklete a vízkeménység, az oldott anyag tartalom és a vastartalom mind-mind hatással van a vízfelvételre. Ezekkel kapcsolatban már nehezebb előrelépni egy telepen, hisz ahhoz már kisebb „vízmû” kéne, melynek már komolyabb költségei vannak, így gyakorlatilag nincs realitása egy sertéstelepen. Ezért csak két táblázatban szeretném bemutatni az elvárt vízminőségi paramétereket a sertéstelepen és néhány vízfelvételt befolyásoló tényezőt.
Fontosabb vízminőségi paraméterek
Ca |
10000 ppm |
Keménység |
< 60 Lágy |
|
> 200 Kemény |
Hőmérséklet |
5 – 16 ْC |
pH |
3,8-4,2 |
Nitrát |
50 ppm |
Nitrit |
10 ppm |
Oldott anyagok |
1000 ppm |
Kóliformok 1006 / ml |
Zero |
Összcsíraszám (TVC) 100 / ml |
|
37 oC |
< 2 x 102 |
22 oC |
> 1 x 104 rossz |
Vas |
0.5 ppm |
A fentiekből látható, hogy még sok teendő van számunkra a vízminőség és -ellátás kérdésben is, azonban nagy részük komolyabb mérvû beruházást nem csak nagyobb odafigyelést és gondosságot igényelnek. Remélem ezzel a kis összefoglalóval segítettem egy kicsit a munkájukat és ezzel is tudják fokozni a versenyképességüket uniós vetélytársaikkal szemben.
N.B.