Már van Agrár Vidékfejlesztési Programunk (AVOP), de nincs hivatalosan és végérvényesen elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Tervünk (NVT), ismerjük a területalapú támogatások feltételeit, mégsem látjuk igazán, hogyan is fognak majd a források konkrétan eljutni a gazdálkodókhoz. Legjobb helyzetben talán az AVOP-pal vagyunk, azonban a keretek körvonalazódása itt sem nyújt lehetőséget a problémakör a teljes körû áttekintésére.

Tekintettel arra, hogy az AVOP pályázati intézkedései közül valószínûleg a „Mezőgazdasági beruházások támogatása” érintheti legszélesebb körben olvasóinkat, cikkünk témájaként ezt szeretnénk megjelölni. Igyekszünk olyan kérdésekre választ adni, amelyek a pályázatok során biztosan felvetődnek. Szeretnénk, ha jelenlegi ismereteink – amelyek a feltételrendszer változásainak köszönhetően gyakran naponta megújulnak – segítséget nyújtanának Önöknek abban, hogy sikeresen tudjanak megfelelni a közeljövő kihívásainak. Az új információkat, változásokat későbbi cikkeinkben igyekszünk majd nyomon követni.

Az AVOP intézkedéseire kiváló felkészítő csomag volt a SAPARD pályázati rendszer. Sajátosan rávilágított a magyar gazdálkodók számtartásának hiányosságaira. Sok esetben már az is problémát jelentett, hogy nem is tudtuk igazán mi az a mezőgazdasági árbevétel, aminek meg kell haladnia az 50%-os mértéket, ami alapján jogosultak lehetünk a támogatásra. Az AVOP pályázatai esetében sokkal egyszerûbb lesz a helyzetünk, hiszen azóta a törvényi háttér egyértelmûvé tette, hogy mezőgazdasági tevékenységnek az alábbi tevékenységi körök minősülnek: 01.1 Növénytermesztés, 01.2 Állattenyésztés, 01.3 Vegyes gazdálkodás, 01.4 Növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás. Mindezen tevékenységeknek az éves nettó árbevétel alapján számítva kell meghaladnia az 50%-ot.

Az AVOP-ban a SAPARD-hoz képest szigorodtak az alapvető jogosultsági feltételek, növekedett az életképességi szint (1.530.000.-Ft standard fedezeti hozzájárulás), a termelést irányító vezetőnek min. 5 éves szakmai gyakorlattal, vagy szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie, a környezetvédelmi előírások betartásán túl a pályázónak vállalni kell a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat folytatását. A Helyes Gazdálkodás Gyakorlat előírásait a 4/2004. FVM Rendelet rögzíti, ízelítőként azonban érdemes a teljesség igénye nélkül néhány támogatás feltételeként meghatározott kötelezettséget itt is felsorolnunk:

¾    Monokultúrás termesztést kerülni kell.

¾    Tápanyag-gazdálkodást legalább 5 évente elvégzett talajmintavétel alapján kell végezni.

¾    Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre, ha a trágyázás és a vetés közötti időszak nem több, mint 14 nap és még az adott évben megfelelő talajfedettséget biztosító növény kerül a területre.

¾    Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gondoskodnia kell az állat-egészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírások betartásáról.

¾    Kötelező nyilvántartások: táblatörzskönyv, növényvédőszer nyilvántartás, permetezési napló.

Azt hisszük, ezeken a területeken még lesz mit tenni a magyar gazdálkodóknak.

A pályázatoknál új elem lesz a kvótához kapcsolódó fejlesztés, amelyek csak az MVH illetékes kirendeltségének kvótaigazolása alapján részesülhetnek támogatásban.

Fontos változás a támogatás mértékének alakulása az új pályázati kiírásban. A korábban ismertté vált 50% helyett általános esetben 45%-ra csökkent a támogatás. Ennek oka, hogy a brüsszeli bizottság az AVOP egyik 2004. évi verziójában felfedezte, hogy 50%-os alaptámogatás esetén támogatásintenzitás egyes esetekben meghaladhatja a jogszabályokban rögzített kereteket ezért csökkentenünk kellett a támogatás mértékét. Hiába a pénzt ők osztják ……. Az alaptámogatáson felül kiegészítő támogatásra jogosultak a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók 10%-os, és az új vállalkozást indító fiatal agrárvállalkozók 5%-os mértékben.

Tovább ronthatja az új pályázatok financiális hátterét, hogy az új ÁFA törvény jelenlegi értelmezése alapján nem igényelhető vissza a támogatásra eső általános forgalmi adó összege. Ezt ugyan nem írta elő az Európai Bizottság Magyarország számára, de hát miért ne alkalmazzuk, ha már lehet. Ennek köszönhetően több mint 10%-al kevesebb pénz marad a gazdálkodó zsebében. A szigorodó feltételek mellett tehát zsugorodó forrásokra is számíthatunk.

A pályázati rendszer egyik kedvező irányba történt változása, hogy a beruházás a pályázat befogadását követően saját felelősségre megkezdhető. Ily módon legalább nem tolódik el a feltétlenül szükséges beruházás megvalósulása. Fontos elem ez, hiszen az AVOP pályázatoknál számolni kell ugyanis azzal, hogy a SAPARD-ok leadásának 2004. április 30. napjáig tartó határideje, és a szerződéskötések bonyolítása miatt az új pályázatok alapján megítélt támogatások támogatási szerződéseinek megkötésére csak 2004. szeptember 01. napját követően kerülhet sor. Nehezíti a helyzetet, hogy jó magyar szokás szerint későn ébredtünk, és az utolsó pillanatban rekord mennyiségû SAPARD pályázatot döntöttünk be az MVH regionális irodáihoz. Ezeket pedig előbb el kell bírálni!

Nincs változás abban, hogy a beruházás kezdete építéseknél az építési napló, ültetvénytelepítéseknél a telepítési napló első bejegyzésétől, vásárlásnál pedig az írásos megrendeléstől vagy a számla kiegyenlítésétől számítható. A beruházás megkezdésének legkésőbbi időpontja alapesetben a támogatási szerződéstől számított 120 nap, ültetvénytelepítés, öntözésfejlesztés és melioráció esetén 180 nap. Külön szabályok vonatkoznak a közbeszerzési eljárást követően megvalósuló beruházásokra. Az AVOP-os pályázatokra ugyanis kiterjed a 2003. évben módosított közbeszerzési törvény hatálya, amelynek rendelkezései értelmében árubeszerzés esetén 25 millió forint, építés esetén pedig 60 millió forint feletti összeghatár és 50%-os támogatási szint felett egyes pályázók kötelesek lesznek közbeszerzési pályázatot kiírni. Azt pedig jobb lesz szakemberre bízni!

A pályázati kiírás alapján jut elég idő a beruházás megvalósítására. Építést, öntözésfejlesztést, meliorációs munkákat 24 hónap alatt fejezhetünk be, egyéb beruházásokat 12 hónap alatt valósíthatunk meg. Az ültetvénytelepítési munkák időkorlátja a termőre fordulás időpontja.

A pályázatokat az MVH regionális irodáiba kell továbbra is benyújtani, sőt a nem megvalósítás helye szerinti kirendeltségre beadott pályázatok első körben elutasításra kerülnek. Így járnak azoknak a pályázóknak az anyagai is, akik nem jogosultak a támogatásra, rossz alintézkedésre nyújtottak be pályázatot, a fejlesztést nem Magyarországon kívánják végrehajtani, pályázatukat nem 2 példányban, CD változattal kiegészítve adták postára, illetve nem minősülnek életképes gazdaságnak.

Normál esetben a pályázati szakaszok a SAPARD pályázatokhoz hasonlóan a következő lépésekben zajlanak majd le:

Pályázat benyújtása (anyagot hiánypótolni ekkor nem lehet) – Ezt követően 25 napon belül hiánypótlás következik, amennyiben az szükséges – A pályázónak 15 nap áll rendelkezésre a hiánypótlás benyújtására – A teljes anyag befogadását követően a regionális iroda 25 nap alatt terjeszti fel az anyagot döntésre – 30 nap múlva születhet meg a támogatási döntés – Újabb 30 alatt pedig már kezünkben is lehet támogatási szerződésünk. Egészen addig csak kellő türelemre van szükségünk, na és némi pénzre, hogy az egyes szakaszok lebonyolításához szükséges igazolásokat beszerezzük, és terveinket finanszírozzuk. Ne lepődjünk meg, ha a hiánypótlás során az eredeti vagy az eredetivel mindenben megegyező másolatokat kér tőlünk majd a hivatal. Sajnos ez az előírás! Másolatot mindig a kiállító szerv, vagy közjegyző hitelesíthet.

Reméljük ezzel a rövid kis ízelítővel sikerült elvenni olvasóink kedvét az önálló pályázástól. Látható, hogy a pályázatok készítése során annyi szabályra kell figyelni, annyi előírást kell betartani, hogy a pályázatkészítés szinte külön szakmává kezd alakulni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a támogatási szerződés aláírása 5 éves kötelezettségvállalást jelent, évenként jelentési kötelezettséggel. A szaktanácsadó feladata tehát nem csupán a támogatás elnyerésére kell, hogy korlátozódjon, hanem szakmai segítségnyújtást kell takarnia az 5 éves időszak teljes tartamára. Mindig nehéz kérdés azonban a megfelelő szaktanácsadó kiválasztása. Hiszen most olyan sokan vallják magukat sikeres pályázatkészítőnek. Ezt a kiválasztást segítő intézkedést hozott a Vidékfejlesztési szaktanácsadók Országos Szövetsége, amikor Szaktanácsadói Névjegyzék létrehozásáról döntött. Amennyiben a gazdálkodó a Névjegyzékben szereplő szaktanácsadót választ a pályázat készítésére egy dologban biztos lehet. Olyan szakember fogja támogatni beruházásának megvalósulását, aki mindig birtokában lesz a legújabb, hiteles információknak, eleget tesz egy szigorú minőségbiztosítási rendszer előírásainak, és vállalja, hogy a gazdaságot a teljes 5 éves időszakban támogatja. A Névjegyzék 2004. június 01. napjától elérhető lesz a Szövetség honlapján www.szaktanacsadas.hu.

A cikk szerzője: Dr. Novák László