Ez elsősorban a tőkeerős és előrelátó cégeknél valósult meg. Sajnos azonban ezeknél a cégeknél sem minden esetben követte ezt az állományok állategészségügyi státuszának javulása, sőt, esetenként új betegségek megjelenésével a helyzet akár romlott is (lásd cirkovírus). Szembesülve a krónikus egészségügyi problémákkal, felmerül a betegségtől, illetve a kórokozóktól való megszabadulás lehetősége, mint a nyereségesség javításának egyik lehetséges módja.

      Általánosságban említhető, hogy a takarmánnyal bevitt energia kb 30 %-a sertéseknek a kórokozókkal folytatott küzdelmére fordítódik. Ez természerszerûleg sok tényezőtől függ, de minden olyan technika, amely javítja az állatok állategészségügyi státuszát, az csökkenti a betegség leküzdésére fordított energiát, költséget. Az állatorvosoknak, és az állatorvosi szolgálatnak igen nagy szerepe van abban, hogy segítse a termelőket állományaik minél jobb állategészségügyi státuszának elérésében. Milyen jellegû versenyhátrányt okozhat egy fertőző jellegû kórokozóval való terheltség?

Egy betegség okozta költségeket az alábbi pontokban lehet összegezni:

• Elhullás
• Lelassult növekedés és romló takarmányhasznosítás
• Romló piaci lehetőségek
• Megnövekedett férőhelyszükséglet
• Gyóygszerezési és vakcinázási költségek
• A megnövekedett egyedsûrûség tovább rontja a helyzetet
• Romlik a dolgozók hozzáállása

Nyilvánvaló, hogy jelenleg betegségtől teljesen mentes állatokat lehetetlen nevelni (az adott közgazdasági körülmények között!). Számos olyan mikróba van, ami a normál mikroflórának lakója, de potenciális megbetegítőképességgel is rendelkezik. Ezektől a potenciális kórokozóktól jelenleg nem tudjuk mentesíteni állományainkat. Ilyen potenciális kórokozók a S. suis és a H. parasuis, a vírusok közül pedig a Cytomegalovirus és az endogen Retrovirus. Ide sorolható a Circovirus is, amiről ma még nem tudjuk, hogyan lehet mentesíteni. Ma már ismert, hogy meg lehet szabadulni olyan betegségektől, mint a  PRRS, a M. hyopneumoniae vagy az A. pleuropneumoniae, a TGE,  illetve jó úton haladunk a a Sertésdizentéria, a Torzító orrgyulladás és az Aujeszky-féle betegség mentesítésével. Szerencsés helyzetnek is nevezhető, hogy olyan betegségektől mentesek állományaink, mint a sertéspestis vagy a száj- és körömfájás. 

Évekig tartott, amig a mentesítés, mint stratégiai eszköz teret nyert a mindennapi sertéstenyésztésben. Két-három évtizeddel ezelőtt az SPF ( specific pathogen free) mentesítési módszer kecsegtetett eredményekkel, amit akkoriban Bábolna vezetésével próbáltak meghonosítani hazánkban is – utólag kevés sikerrel. Ennek oka elsősorban a korát megelőző technológia nem kellő kiszolgálása volt. Ma egyedül Dániában folyik hasonló program, más országokban elvesztette gyakorlati jelentőségét.

Később, a 90'es években  a korai választás (SEW), illetve gyógyszeres korai választás, és azok változatai (MEW, MMEW, Isowean) kerültek reflektorfénybe, mint olyan lehetőségek, amelyek megszabadítanak mindennapi problémáinktól. Főként Észak-Amerikában voltak rendkívül sikeresek ezek a technológiák, amelyek akkor versenyképes helyzetbe hozták az ottani sertéságazatot. Segített legyőzni az olyan betegségeket, mint a sertésdizentéria, a torzító orgyulladás, ill. Az A. pleuropneumoniae okozta tüdőgyulladás, habár mentesítésre nem bizonyult a legtökéletesebb módszernek.

  Hazánkban még ma is számos telep fertőzött a sertésdizentéria kórokozójával, a Brachyspira hyodysenteriae elnevezésû spirochaetával. Ott, ahol jelen van, tudják, hogy milyen problémát, gondot, veszteséget okoz – még akkor is, ha nincs ebből eredő elhullás. Statisztikai adatok szerint kimutathatóan a napi súlygyarapodást 10-17 %-kal csökkenti, illetve rontja a takarmányhasznosulást 3-10 %-kal. Ezen túl a gyógykezelési költségek 200 Ft-tól akár 1 500 Ft-ig is terjedhetnek egyedenként.

   A betegség mentesítése egy olyan szivárvány, amit már régóta üldözünk. A mentesítés haszna annyira nyilvánvaló és azok, akiknek sikerült, egyértelmûen alátámasztják, hogy érdemes erőfeszítéseket tenni a betegség leküzdése érdekében:

• A betegségtől mentes állománnyal sokkal jobb biológiai eredmények érhetők el lényegesen alacsonyabb termelési költségek mellett, ahhoz képest, mint ami fertőzött állománnyal elérhető.
• Mentes állományokban sokkal kevesebb a gyógyszerfelhasználás (vagy egyáltalán nincs is), s ez lényegesen javítja az így előállított hús minőségének megítélését.
• A betegség negatívan hat az állatok jólétére is. A mentesítés irányába tett lépések tekinthetők az állatok jólétének javítását célzó erőfeszítésnek is.
• A személyes motiváció szintén nem figyelmen kívül hagyható faktor: a napi küszködés a betegséggel a végletekig le tudja törni a telepi dolgozók ambícióit. A mindennapi munkában rengeteg idő szabadul fel, amit többek között az állatok szociális viselkedésének megfigyelésére lehet fordítani, amiből azután további, nyereségnövelő következtetéseket lehet levonni, majd a megfelelő intézkedéseket megtenni.

   Minden mentesítési program során felmerülnek direkt és indirekt költségek, amelyeket a remélt haszonnövekedésnek kell fedeznie; (alacsonyabb termelési költségek, és/vagy nagyobb kibocsájtás) és/vagy a megtermelt áru nagyobb értéke (jobb húsminőség és húskihozatal, nagyobb tenyészérték, stb.). Egy másik jelentős faktor a felmerülő rizikó felmérése. A rizikó sohasem kizárható része a mentesítési programoknak. Mindig fel kell mérni a program realitását, a sikeres megvalósíthatóság prognosztizált  valószínûségét. Egy mentesítési program gyakran az állomány életkori összetételében jelentős változással jár, ami esetenként új betegségek fellobbanásához vezethet.

  Egy termelő sertésállománynál a mentesítés nemcsak egészségügyi szempontok alapján lehet és kell eldönteni, hanem gazdasági alapon is. A két legfontosabb behatároló tényező: a program megtérülése és a mentesítés hiányában csökkenő versenyképesség mértéke. Amennyiben egyik kritériumnak sem tud a program megfelelni, úgy az kérdésessé teszi a gazdálkodás jövőjét.

Mielőtt belefognánk egy mentesítési programba, a következő információkat kell begyûjteni:

• A várható végtermék valóban az e, amely a vállalkozás nyereségességét biztosítani fogja (választott malac, vágósertés, tenyészutánpótlás, stb.)?
• A termelési mutatók ténylegesen elérik-e a remélt számokat, vagy esetleg más egyéb kórokozó jelenléte meghiúsítja ezt? Esetleg egyéb technológiai hiányosságok megléte miatt nem fog manifesztálódni a számított eredmény?
• A mentesítési program minden lépése előre kiszámíható kell, hogy legyen. Alapvető ismerni az állomány tervezett mozgatását a program ideje alatt. Fell kell mérni a rendszerből adódó rizikófaktorokat.
• Termelési költségek: alapvető a mentesítési program várható nyereségét előre kikalkulálni – mind a fix, mind a változó költségeket. Enélkül a megvalósíthatóság nem prognosztizálható.

• Vegyük fontolóra, hogy korábban mik voltak az okai a sikertelen próbálkozásoknak:

1.      Általában a tünetekre, elváltozásokra hagyatkoztak annak megítélésében, hogy a betegség jelen van-e még az állományban, ahelyett, hogy a kórokozó kimutatására helyezték volna a hangsúlyt ?

2.      Számításon kívül hagyták a környezeti visszafertőződés lehetőségét?

3.      A jó elméleti stratégiát nem követte annak megfelelő végrehajtása.   

·        Helyeződés

Az állománynak a lehető legmesszebb kell helyeződni a legközelebbi sertésállománytól, de legalább 3 km-re. Figyelemmel kell lenni az uralkodó szélirányra és az egyéb állatmozgásra, mivel számos betegség ezekkel terjed. Sík, szabad terület (fák nélkül) lényegesebb nagyobb rizikót jelent a betegségek terjedése szempontjából.

Ha egyéb állatfaj is van a telepen, úgy legalább 100 méterre kell elkülöníteni azokat, míg az egyes sertésólak legyenek legalább 50 méterre egymástól . Ráadásul a közúttól is legalább 100 méter legyen a távolság, főként ha azon az úton sertésszállítmányok közlekednek.

·        Épületek és az állatmozgás

A telep vonalában zárt kerítésrendszert kell kialakítani, amely megakadályozza a nem kívánatos személyek és állatok behatolását a telepre. A bejárathoz kaput és kerékfertőtlenítőt kell kialakítani, és egy táblát kell elhelyezni, amely felhívja a figyelmet a bio-biztonásgi programra.

Részletes előírások:

Ezt követően az ólba betelepítésig senki ne mozogjon az ólban.

   Ha a fenti feltételek maradéktalanul megvalósultak, csak akkor kezdődhet a tényleges mentesítés (SD), aminek az alábbi lehetséges formái léteznek:

Egy mentesítési program költségeit meghatározó tényezők:     

• Gyógyszerfelhasználás: Ide tartozik nem csak a felhasznált antibiotikum költsége, de az egyéb takarmánykigészítőké is, melyek növelik e program sikerének valószínûségét (pl. takarmány savanyítók). Ide számolják a megnövekedett fertőtlenítőszer fogyást is.
• Diagnosztikai teszek: A kórokozó kimutatására irányuló vizsgálatok (pl. PCR, boncolás, kórszövettan, szövetfestések) gyakran a megspórolandó kategóriába tartoznak, holott nélkülözhetetlen elemei a programnak.
• Az állományváltozással járó költségek.
• Extra épületek igénybevétele: nem minden esetben szükséges, de igénybevétele esetén számolni kell ezzel a költséggel is.
• Személyzet: Beletartozik minden költség, ami a megnövekedett munkaerőigénnyel kapcsolatos.

A végtermék értékesítésében várható csökkenéssel, kieséssel szintén számolni kell

   Biobiztonsági szempontok:

Az egyik legfontosabb kérdés annak elbírálása, hogy milyen tartósan tudjuk fenntartani a mentes állapotot. Sajnos ez az egyik legnehezebben megválaszolható kérdés. Annak érdekében, hogy megválaszolhassuk a visszafertőződés lehetőségének valószínûségét az idő múlásával, át kell tekinteni minden biobiztonsági tényezőt – ami már meg lett valósítva, és ami még nem – egyaránt. Például a levegővel történő terjedés tekintetében a környékbeli állományok elhelyezkedését, távolságát és nagyságát.

A fenti ábra a lehetséges újrafertőzési forrásokat tünteti fel. Ha sikerül olyan régiókat mentesíteni, amelyeket természetes földrajzi határok határolnak, úgy lényegesen könnyebb a mentesség fenntartása is. Az egyre növekvő gazdasági verseny nem hagy más lehetőséget a sertéstenyésztők számára, csak a sertésdizentériától mentes állományokkal való termelést!

Cím: Potenciális újrafertőzési források
Transport=szállítás
New animal=új állatok
Semen=sperma
Feed=takarmány
Supplier=beszállítók
Equipment=berendezések
Air=levegő
Water=víz
People=emberek
Varmints=róka, rágcsálók
Reclaim=visszáru
Garbage=szemét, hulladék
Nutrients=takarmányalapanyagok
Pigs=sertések

A cikk szerzője: Dr. Makay Gábor