Életmódjára jellemző, hogy vándorfaj, tavasszal délről érkeznek egyedei, és ősszel pedig az akkor kelt lepkék egy része dél felé vándorol. Báb alakban telel a talajban és az első egyedek május folyamán jelennek meg, amelyek között vannak délről érkezők és nagy valószínûséggel helyben átteleltek is. Ezt követően hazánkban évente 2-3 nemzedéke fejlődik ki. Polifág faj, károsít kukoricán, napraforgón, paprikán, paradicsomon, babon és még számos szántóföldi, kertészeti dísz- és haszonnövényen. A különböző kultúrákban kártételének közös jellemzője, hogy a hernyó kifejezetten a virágot vagy a termést károsítja, így például kukoricán a fejlődő szemeket rágja, napraforgón a tányérba fúr bele, paprikán és paradicsomon a fejlődő bogyók belsejébe rágja magát a hernyó, üvegházban gerberán pedig a fejlődő virágokon táplálkozik. Kártételének következtében a keletkezett sebzéseken másodlagosan megtelepedhetnek különböző kórokozók - pl.:fuzárium, szürkepenész - amelyek tovább csökkenthetik a termés mennyiségét és rontják a minőségét. A számára kedvező száraz meleg időjárás esetén - mint azt tavaly tapasztaltuk - a délről érkező vándor populációval együtt hatalmas tömegben képesek rajzani az imágók és ezt követően nagy létszámú lárvapopuláció kezdi meg a károsítását a különböző kultúrákban. Mindezt bizonyítja, hogy hazánk déli megyéiben 2003. májusa folyamán több száz egyedet is fogtak a kihelyezett csapdákkal néhány nap alatt.

A hernyók elleni hatékony védekezés érdekében nagyon fontos szerepe van a helyileg végzett előrejelzésnek. Az imágók rajzásának megfigyelését ragacsos vagy varsás típusú feromoncsapdával vagy fénycsapdával végezhetjük. A ragacsos típusú feromoncsapda elsősorban a kártevő első megjelenésének megállapítására alkalmas, később a biztonságos rajzáskövetésre alkalmasabb és megbízhatóbb a varsás típus, mivel ennek nagyobb a fogókapacitása. Viszonylag nagytestû lepkefajról lévén szó – szárnyfessztávolsága 35-40mm – a ragacsos típusú csapda ragacslapja már akár néhány egyed fogása esetén annyira telítődhet, hogy nem ragadnak bele a később berepülő egyedek, ezért nem lesznek megbízható adataink a kártevő rajzásáról. A tömeges lárvakelés a rajzáscsúcsot (tojásrakást) követően 8-12napra várható, ekkorra kell időzíteni a védekezést is. Nehezíti a védekezést, hogy a délről érkező egyedek között már korábban lehetnek tojásrakásra érett nőstények, mint a hazánkban áttelelt populációban. További problémát jelent a védekezés időzítésénél, hogy az évek többségében az imágók rajzása júniustól augusztus végéig gyakorlatilag folyamatos. Ennek következtében folyamatos a tojásrakás és a lárvakelés is, amit bizonyít a hernyók sokszor vegyes korösszetétele is.  Ilyenkor csak ismételt védekezésekkel tudjuk megoldani az adott kultúra védelmét. A jól időzített védekezés érdekében helyileg végzett előrejelzés fontossága elsőrendû, mert miután a hernyók berágnak a virág vagy termés belsejébe (pl.: napraforgó tányérba, kukoricacsőbe, stb.) rejtetten, a növényvédőszerekkel gyakorlatilag elérhetetlen helyen élik életüket és károsítanak.

         Az alábbi ábrák is azt szemléltetik, hogy az elmúlt év száraz meleg időjárása különösen kedvező életfeltételeket teremtett a kártevő számára, amelynek következtében több kultúrában országos szinten is jelentős kárt okozott. Emiatt fokozottan figyeljünk oda erre a kártevőre idén is. A feromoncsapdás rajzásmegfigyelését, már május közepétől kezdjük meg, hogy kellő információval rendelkezzünk a lárvák elleni védekezéshez.

1. ábra

Készítette: Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, Előrejelzési Csoport

2. ábra

Készítette: Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, Előrejelzési Csoport

A cikk szerzője: Prohászka Péter