Hiszen a magyar támogatási rendszer ismerte a fiatal agrárvállalkozó támogatási konstrukcióját. Megszokhattuk már, hogy az új rendszerek bevezetésével bonyolultabbá válnak a konstrukciók, a megfogalmazások. Ez történt a fiatal gazdálkodóval is….

Pályázatot az AVOP-ban olyan fiatal, regisztrált vállalkozó nyújthat be, aki mezőgazdasági termék-előállítási tevékenységet végez (növénytermesztés, állattenyésztés, vegyes gazdálkodás), első gazdaságot alapít, amelynek mûködtetése legalább egy éves munkaerő egységet (ÉME) igényel (1 ÉME = 225 nyolc órás munkanap).

A pályázat benyújtásához tehát mezőgazdasági főtevékenységre vonatkozó egyéni vállalkozói igazolvánnyal kell rendelkezni. A fiatal jelölés 20-40 közötti korosztályt takar.

Első gazdaságnak számít az egyéni gazdaság, amelyet tulajdonosa korábban nem mûködtetett főfoglalkozásban, önálló gazdálkodóként, és mérete egy főfoglalkozású munkaerő eltartására alkalmas. Nem számít első gazdaságnak, ha a fenti feltételek fennállnak, azonban korábban 1 millió forint összegnél nagyobb mértékû támogatás került felvételre. Mûködő gazdasági egységeknél pályázhat az a vállalkozó, akinek a gazdaság mûködtetése jelenleg kevesebb mint egy ÉME-t igényel, és célja annak egy egység fölé vitele. Pályázhat továbbá az induló vállalkozás is, amely vállalja, hogy gazdasága később megfelel majd ezeknek a jogosultsági követelményeknek. A feltételek teljesítéséhez rendelkezésre álló idő legfeljebb három év.

Ha tehát sikeresen eldöntöttük, hogy gazdaságunk a jogosultak körébe tartozik, meg kell néznünk, milyen célokat valósíthatunk meg a pályázati forrásokból. A pályázatnak elsődlegesen új vállalkozások létrehozását kell segítenie. Ennek szellemében támogatható

• a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges létesítmények vásárlása, felújítása, korszerûsítése (kivételt képez a nem tanyás lakóingatlan!),
• a saját tulajdonba kerülő földterület vásárlása,
• a termékek minőségét javító, nagy biológiai értékû alapanyagok, takarmány, állatgyógyszer, növényvédő-szer, mûtrágya és szerves trágya beszerzése a gazdaság indításához szükséges mértékben,
• a használatba kerülő földterület bérlete a gazdaság indításának évében,
• a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó szolgáltatás igénybe vétele az első évben,
• az alapvető környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelmények megteremtése.

A gazdálkodó fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához egyszeri tőkejuttatást igényelhet, amelynek maximális összege 6.375.000.-Ft. Magasabb egyszeri tőkejuttatásra pályázhatnak azok a fiatal gazdálkodók, akik a tevékenység megindításával kapcsolatban szaktanácsadói támogatást vesznek igénybe a gazdaságindítást követő három éven át. Esetükben az egyszeri tőkejuttatás összege 7.650.000.-Ft-ra növelhető. Fel kell hívni a figyelmet, hogy ez a támogatási növekmény csak az FVM Szaktanácsadói Névjegyzékében szereplő szaktanácsadók által végzett munka esetén érhető el. A konstrukcióhoz kamattámogatás is kapcsolódik. A gazdálkodói tevékenység megkezdésével járó költségek finanszírozására felvett hitelek kamatait a BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) 60%-ának megfelelő kamattámogatás csökkentheti. Kamattámogatás igénybe vétele esetén csatolandó a pályázathoz a hitelt nyújtó pénzintézet hitelígérvénye. A támogatott hitel futamideje legfeljebb 8 év lehet.

A beindított vagy átvett gazdaságnak a támogatás első részletének igénybe vételét követően, szintén legfeljebb három éven belül, meg kell felelnie a gazdaságilag életképes üzem kritériumának, illetve a kötelezően teljesítendő környezetvédelmi, higiéniai és állatjóléti előírásoknak. Számítani kell arra, hogy a sikeresen pályázók a mezőgazdasági tevékenységet a gazdasági életképesség elérésének időpontjától legalább öt évig főfoglalkozásban, egyéni vállalkozóként folytatniuk kell. Az említett időszakra a TB tagság is kötelező.

A pályázó ugyanarra a célra támogatást csak egy alkalommal vehet igénybe, azonban a fejlesztéshez kapcsolódó további projektek segíthetik a gazdaság pozitív megítélését. Pl.: az AVOP keretén belül a „Mezőgazdasági beruházások támogatása” jogcímre benyújtott pályázat közös célt fogalmazhat meg a „Fiatal gazdálkodók induló támogatására” irányuló pályázattal a gazdaság növelése tekintetében. Ne szabad elfelejtenünk, hogy a beruházások támogatásának mértéke fiatal gazdálkodók esetében 5%-al magasabb.

Fontos bírálati eleme a pályázatoknak, a kellő szakmai gyakorlat-, és ismeret megléte, illetve annak hiánya. Egy éves szakmai gyakorlat jogosultsági feltétel. A bírálat során előnyben részesülnek a 3 évnél hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkező pályázók. Kedvezőbb a megítélése a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező gazdálkodó pályázatának. Természetesen a végzettséget igazoló dokumentum ez esetben a pályázat mellékletét kell, hogy képezze. Piacilag nem megalapozott többletkapacitás kialakulásának vagy kvóta átlépésének esetén támogatás nem nyújtható. Magyarul: kvótákat érintő fejlesztés esetén igazolni kell, hogy az engedélyezett értéket nem lépjük túl, pályázatunkhoz pedig csatoljuk hozzá lehetséges vevőink felvásárlói szándéknyilatkozatát.

A pályázatok finanszírozásával kapcsolatban sajnos túl sok jó hír nem látott napvilágot. Ahogy múlik az idő egyre kevesebb a remény a támogatásra jutó ÁFA összegének visszaigénylésével kapcsolatban. Tudvalevő, hogy az új ÁFA törvény jelenlegi értelmezése alapján nem igényelhető vissza a támogatásra eső általános forgalmi adó összege. Ez a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” jogcímre beadott pályázatokat is érintheti. Némi reményre adhat okot, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataihoz kapcsolódó saját erő és ÁFA összege egy részének finanszírozására a tervek szerint MFB forrású, kedvezményes kamatozású hitelt lehet majd igénybe venni. A pontos szabályozás azonban még várat magára.

A pályázati rendszer egyik kedvező irányba történt változása, hogy a beruházás a pályázat befogadását követően, a támogatási szerződés megkötése előtt saját felelősségre megkezdhető. A fejlesztés megkezdésének legkésőbbi időpontja a támogatási szerződéstől számított 60 nap, befejezése pedig 36 hónapon belül engedélyezett.

A pályázatokat az MVH regionális irodáiba kell továbbra is benyújtani, sőt a nem megvalósítás helye szerinti kirendeltségre beadott pályázatok első körben elutasításra kerülnek. Így járnak azoknak a pályázóknak az anyagai is, akik nem jogosultak a támogatásra, rossz támogatási jogcímen nyújtottak be pályázatot, pályázatukat nem 2 példányban, CD változattal kiegészítve adták postára. A CD változattal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a dokumentumot csak lezárt formában fogadhatja el a hivatal. Teszi ezt annak érdekében, nehogy esetleg felmerüljön a gyanúja az anyagok utólagos módosításának.

A pályázati szakaszok várhatóan a következő lépésekben zajlanak majd le:

Pályázat benyújtása  – Ezt követően 25 napon belül hiánypótlás következik, amennyiben szükséges (a 25 napos ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlás időtartama) – A teljes anyag befogadását követően az MVH 25 nap alatt terjeszti fel az anyagot döntésre – A felterjesztés után 15 nap múlva születhet meg a támogatási döntés – Újabb 30 alatt pedig már kezünkben is lehet támogatási szerződésünk. Kiemelt támogatásra jogosító szaktanácsadói szerződésünket is a szerződéskötéssel egy időben kell benyújtanunk.

Ne lepődjünk meg, ha a hiánypótlás során az eredeti vagy az eredetivel mindenben megegyező másolatokat kér tőlünk majd a hivatal. Sajnos ez az előírás! Másolatot a pályázati kiírás szerint mindig a kiállító szerv, vagy közjegyző hitelesíthet. Ettől eltérni csak egyes megértő pályázatkezelőknél lehet, akik az emberi tényezőket is figyelembe veszik és csak azokhoz az előírásokhoz ragaszkodnak, amelyeknek jogi értelemben vett súlyuk is van….

A pályázati jogcím keretén belül rendelkezésre álló összeg 2004. évben 714 millió forint. Nagyon nehéz most még becslésekbe bocsátkozni, hogy ez sok vagy kevés. Egy azonban biztos: a pályázatokat az AVOP többi jogcíméhez hasonlóan itt is pontozásos rendszerben rangsorolják. Minél több pontot szerzünk annál nagyobbak lesznek az esélyeink egy sikeres pályázáshoz. A pontozásban a legfontosabb szerepe a gazdaság teljesítményének és életképességének minősítésének van, ami a 100 pontos maximumból 60 pontot jelent. Nagyobb pontértéke van ha gazdaságot veszünk át, illetve ha kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodunk. Mindkét jellemző 10-10 ponttal „jutalmazható”. A fennmaradó 20 pont a termelői szervezeti tagság meglétének, a pályázó képzettségének, a munkahelyek számának és a gyakorlatban eltöltött időnek függvénye. Azonos minősítésû pályázatok esetén a nők, a romák, vagy a fogyatékosok által benyújtott pályázatok előnyt élveznek az Unió esélyegyenlőségi előírásainak megfelelően. 30 szerzett pont alatt a regionális iroda javaslatot tesz a pályázat elutasítására.

A fentiekből látható, hogy a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” esetén sincs sokkal egyszerûbb dolgunk, mint ha egy beruházási pályázatnak ugranánk neki. Javítja a helyzet megítélését, hogy a gazdaság indításával kapcsolatban támogatási alapunkat növeli a szaktanácsadói szolgáltatás igénybe vétele. Igaz ugyan az így elnyerhető támogatástöbblet (1.275.000.-Ft) nem fordítható a tanácsadói szolgáltatás finanszírozására, csak a fejlesztési célok megvalósítására. De nem kellemesebb érzés a szakembert azért fizetni, mert a tervezett támogatáson felül többlettámogatást is hozott a konyhára? Ily módon létrejöhet a nyer-nyer típusú üzlet. Hiszen az ügyfél érzi a szaktanácsadó munkájának értékét, a szaktanácsadó pedig a 3 éves szerződésnek köszönhetően biztos ügyfelet nyer a pályázat segítségével. A fentiekből kiindulva meg kellene a döntéshozóknak fontolni, hogy nem lenne-e célszerû több pályázati kiírásnál megteremteni annak a lehetőségét, hogy a pályázó ügyfélnek hosszú távon megérje igénybe venni a szaktanácsadók szolgáltatását. Biztos vagyok benne, hogy ez rendkívüli mértékben javítaná a pályázatkészítési munka hatékonyságát is.

A cikk szerzője: Dr. Novák László