A termőföld, a mezőgazdasági munka, a vidék szeretetét születésétől magában hordja, s ez meghatározta pályaválasztását éppúgy, mint egész életét és sorsát, küzdelmeit is.

Ma mintegy 500 ha területen gazdálkodik, amelynek felét már a magáénak tudhatja, a többi bérlemény. Termelési szerkezete ahogy mondjuk hagyományos gabonatermelő, főként a kukorica és búzatermelésre alapozva. Mániája (ha lehet mondani), hogy az általa termelt gabona a lehető legjobb minőségû legyen, így meg is kapja a föld-, a növény ami neki jár! Technológiai ismereteit a 70-es évektől az integrátorok, illetve a gyakran szidott és/vagy dícsért „Multik” hazai képviseletei által egyre szélesebb körben szervezett tapasztalatcseréin-, bemutatóin, s persze a saját 30 éves gyakorlatában szerezte és edzette. A nyilvánvaló szerencse mellett nem csoda hát, hogy az elmúlt évi aszály az Ő termésátlagait talán kevésbé viselte meg, mint oly sok más vállalkozásét.

Legfontosabb bázisa -a földek mellett- az a telephely, amelynek a fejlesztését egy hídmérleg és egy 2.300 m2-es horizontál tároló építésével kezdte, s most SAPARD pályázat keretében a régi szárító cseréjével folytatja.

Milyen szárítót használt eddig Fodor Úr? – kérdezem, miközben bandukolunk a portaépületben kialakított pici kis  irodából, a telep belsejébe:  

A tanyán eddig egy régi, de általam nagyra becsült, rendkívül kíméletesen dolgozó Collman szárító „teljesített szolgálatot”, amely felett azonban eljárt az idő. A gázfûtésre történő átállás, s némi saját fejlesztés és felújítás ellenére is „energiafaló” maradt, tehát megérett a cserére. A technológiát 2 db Élgép gyártmányú tisztítógép és egy néhány éve megújított fogadógarat szolgálja ki. Ezeknek a cseréje-, megújítása még kicsit várat magára, de remélem, hogy erre is jut majd fedezet az első lépcső, a szárítócsere után. Azt is mondhatnám, remélem az új STELA szárító, majd kitermeli ennek a fejlesztésnek a fedezetét.

Kérem mondja el milyen módon nyerte el a SAPARD támogatást és miért választotta éppen a STELA  szárítót?:

Hát, a szárító kiválasztása sokkal egyszerûbb és testhezállóbb feladat volt számomra, mint a SAPARD pályázat elkészítése és a célig való eljutás – még akkor is, ha be kell vallanom ugyancsak szerencsés időben pályáztam.

A szárító kiválasztás kapcsán el kell mondanom, hogy számomra a jó referencia volt az elsődleges szempont. Mivel a szárítócsere régóta napirenden volt nálam, ahol csak lehetséges volt érdeklődtem a kollegáktól, vállalkozó társaktól, s persze több szárító-telepen is megfordultam a különféle bemutatókra történő utazásaim során. A „terep-szemlék” után azt hiszem 7-8 ajánlatot hasonlítottam össze, s közülük a Pannonagri ajánlata volt a nyertes számomra, elsősorban a szomszédságomban megadott jó referenciáknak, meg az új Steláknál alkalmazott fejlesztéseknek köszönhetően.

Beszélne kérem ezekről a fejlesztésekről?: Már említettem, hogy a Collman szárítónál megszoktam az egyenletes-, jó minőséget, s úgy láttam, hogy ezt a STELA FRA-450 nedvesség szabályozó automatika segítségével lehet leginkább elérni. Ezzel a 2. gene-rációs új mûszerrel ugyanis a szárítóból kijövő magok nedvességtartamának eltérése mindössze + / - 0,5 % lehet a beállított értékhez képest, s ez mind energetikai, mind tárolás-biztonsági szempontból nagyon fontos számomra.

A másik fő szempont számomra az energiaigény volt, hiszen a kukorica szárítási költ-sége (normál évben) a teljes önköltség 10-25 %-a is lehet. A régi szárítóhoz képest az új STELA 1/12-es szárító 25-30 %-al kevesebb energiával is megelégszik, s a 2007-től érvénybe lépő új, szigorú környezetvédelmi előírásoknak is megfelel. Mivel a SAPARD támogatás ellenére szükségszerûen bankhitelt is igénybevettem, remélem ezek a megtakarítások gyorsan kitermelik majd a beruházás költségeit, illetve mindenek előtt a hitelt és annak kamatait is.

Milyen környezetvédelmi előírásokat kell teljesítenie a szárítóknak2007-ig?:

Ez a telep szerencsére kiesik a lakóövezetből, így az alapkivitelû STELA szárító is teljesíti az elvárásokat, például a ventillátorra épített porkiszívás gátló zsalu segítségével. A STELA szárító zajkibocsátása is alacsony, de lakott területre történő szárító telepítéskor le kellene szigetelni pl. a surrantó csöveket, s a szigorúbb előírások miatt, csak aktív porszûrő berendezéssel felszerelt szárítót lehetne felépíteni. Én láttam ilyen STELA szárítókat is, de ezek az aktív szûrőberendezések mintegy 20-25 %-al megdrágítanák a beruházást. Ezért örülök, hogy a tanyám külterületen van.

Beszéljen kérem arról, hogyan sikerült elnyernie a SAPARD program támogatását?:

Hát ez tényleg tanulságos és érdekes történet ! Tulajdonképpen már 2002-ben pályáz-tam géptámogatásra, de abban az évben nem tudtam volna befejezni az építkezést, így a programot át kellett hoznom 2003-ra. Ekkor megjelent a SAPARD pályázat, amely ráa-dásul technológiafejlesztés keretében történő szárító építésre 50 %-os támogatást ígért, így belevágtunk. A pályázatot magunk állítottuk össze a könyvelővel, s márciusban adtuk be, a szükséges papírok megszerzése után. (Elvi építési engedély stb.) Itt el kell mondanom, hogy a nyíregyházi Regionális SAPARD iroda munkatársai nagyon készsé-gesek voltak és sokat segítettek a pályázatkészítésben. Itt jött be a „Ki korán kel …” közmondás igazsága és a mi nagy szerencsénk ! Történt ugyanis, hogy az első pályázati körben beadott pályázatok között kevés volt az elfogadható, így egy kétnapos hiánypót-lási határidőt követően előresorolták a mi pályázatunkat, majd augusztusban el is fogadták azt.  A szerződéskötésre ugyan novemberig kellett várni, de ma már a szárítót átvettem, kifizettem. Itt jut eszembe, hogy a legnagyobb sikeremnek azt tekintem, hogy a szárítót a SAPARD egy speciális „TÁRSFINANSZÍROZÁSI” passzusa miatt ÁFA és illetékmentesen tudtam átvenni. A szárítóalapok készen állnak, s alig várom, hogy a szerelést is befejezhessük, s mielőbb elszámolhassam a SAPARD támogatást.

Ön tehát sikerrel pályázott és ma már tapasztalt pályázóként várja az EU csatlakozást!:

Talán igen. Izgalmas, de számomra kicsit stresszes tréning volt, ezért az újabb gépbeszerzésre irányuló SAPARD pályázatom elkészítését már szakemberre bíztam. Inkább maradok a saját agrármérnöki szakmámnál, amelyben jobban eligazodok és nem igényel annyi utánjárást! Elég lesz versenyezni ezen a szakmai pályán is az EU gazdákkal akik mint tudjuk komoly versenyelőnnyel rendelkeznek hozzánk képest !

Meggyőződésem, hogy Ön és az Önhöz hasonló szakemberek állni fogják a versenyt !