A kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok is igazolták, hogy a jó hibridválasztás 28-35%-ban részesedik a terméseredményből. Ez a szakmai tudásráfordítás, nem növeli a termelési költséget. A jó fajtaválasztásnál és a kapcsolódó vetőmagvásárlásnál nem elhanyagolható az árkérdés, de megközelítően sem a legfontosabb! Ezen kívül van, amit el is felejthetünk, nevezetesen: nincs bőtermő, jó kortani értékû és egyúttal igénytelen fajta!
A fajtamegválasztás előtt mindig meg kell fogalmazni a termesztés célját, lehetőségeit, néhány ezek közül:
- szemes, siló, CCM, LKS, másodvetés, egyéb,
- ökológiai adottságok (talaj, hőmérséklet, a növénytermesztési tér vízgazdálkodása),
- termesztés színvonala (intenzív, extenzív) és kapacitása,
- növénytermesztés szerkezete (különös tekintettel a kukorica és az őszi kalászosok arányára),
- öntözés lehetősége, az öntözés módosító hatásai,
- rendelkezésre álló forgóeszköz,
- értékesítési, felhasználási mód, ütemezés.
Lényeges a hibridek értékmérő tulajdonságaira vonatkozó tájékozottság:
- termőképesség genetikai lehetőségei a hibridtípustól (SC, MSC, TC, MTC, DC) és a tenyészidőtől függően [(FAO-szám, HU érték) lásd 2. táblázat és 2. ábra],
- 50%-os nővirágzáshoz szükséges napok száma a keléstől (már előre tájékoztat a fiziológiai érettségről),
- a fiziológiai érettséghez (RM) szükséges napok száma,
- az RM (Relativ Maturity) állapotot követő vízleadás üteme (hőmérséklet, dent-flint szemtípus),
- termőképesség (biomassza, növényi részek aránya),
- kórtani érték (rezisztencia, tolerancia),
- stressz-tûrő képesség (hidegtûrés a kezdeti fejlődésben, szárazságtûrés a szemképződés idején),
- termésstabilitás (kis termésingadozás ugyanazon a termőhelyen, különböző évjáratokban),
- alkalmazkodó képesség (kis teljesítményingadozás adott tenyészidőben különböző termesztési feltételek között),
- sûríthetőség (szûk-tág tőszám intervallumban miként változik a teljesítmény, egyedi és területi produkció),
- szárszilárdság (tenyészidőben és három-négy hetes technikai túlérésben),
- terméselemek aránya (Harvest Index, M %),
- szem típusa (dent, flint szerint változik a beltartalom),
- tápanyag hasznosító képesség,
- a fajta előállításának éghajlati zónája (É-D irányú adaptáció hatása a tenyészidő hosszára),
- herbicid érzékenység, tûrőképesség (mutáció, génikus beavatkozás),
- gépi betakaríthatóság (kiegyenlítettség, foszthatóság, morzsolhatóság, csutka szilárdság),
- lignin tartalom a szárban (elsősorban a silókukoricánál lényeges).
Elméletileg bő a hazai fajtaválaszték, hiszen 2004-ben már jóval több, mint 300 fajta neve szerepel az OMMI kiadásában megjelenő Nemzeti Fajtajegyzékben. Akik ezt a kiadványt évről évre figyelemmel kísérik, megállapíthatják, hogy egy-egy fajta élettartama ritkán haladja meg az 5 évet, tehát gyors a fajtaváltás, ami csak részben vezethető vissza genetikai okokra. A hivatkozott kiadvány 2002. évi adatai, pl. nagyon sok hasznos információt tartalmaznak, minden kukorica termesztőnek melegen ajánljuk. Természetesen a fajtajegyzékben szereplőknek csak egy része jelenik meg a tényleges fajtakínálatban és a nem hivatalos becslések szerint az 1,2-1,3 millió ha-os szemes és silókukorica terület 80%-án mindössze kb. 30 fajta osztozik. Az OMMI kiadvány említésével már tulajdonképpen elérkeztünk a fajtaválasztás következő állomásához, az információs forrásokhoz.
Fajtatulajdonosok, vetőmag-forgalmazók kiadványai
Érdemes a bemutatókon, tájékoztatókon minél többet összegyûjteni belőlük, azon oknál fogva, hogy a nemesítő, a fajtatulajdonos sokkal többet tud az általa képviselt fajtáról mint bárki más. A prospektusok annyit érnek, amennyi hasznos tudnivalót tartalmaznak. Kellő kritikával kezelendő! Az attraktív megjelenés még nem biztos, hogy az un. „csúcshibridekről” tájékoztat (érdemes tehát a kiadványok tartalmát összevetni az előzőekben felsorolt értékmérő tulajdonságokkal).
OMMI fajtaismertető kiadványok
A kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek (13-16 helyszínről, az ország különböző részeiből) eredményei objektíven tükrözik az előző évi teljesítményeket. Különös figyelmet érdemel egy-egy fajta terméshozama különböző termőhelyen (alkalmazkodó képesség). A hozamok nagy területen az üzemi teljesítményeket általában 20-30 %-ban meghaladják, ezt figyelembe kell venni.
Független intézmények (kísérleti intézetek, egyetemek) szántóföldi bemutatói
A szabatos kísérletek az egész tenyészidőben látogathatók, specialisták adnak felvilágosításokat. A kísérletek megtekintése a hímvirágzás kezdetétől a betakarításig 2-3 alkalommal ajánlott. A kísérlet látnivalóin kívül tájékozódjunk az alkalmazott talajmûvelésről, NPK trágyázásról, a vetésidőről!
Fajtatulajdonosok, vetőmag-forgalmazók szántóföldi bemutatói
Ezeken a területeken többnyire 1-2, „jó házból származó” hibrid teljes kínálata (érésidő szerint) megjelenik, nagyparcellás, ismétlés nélküli elrendezésben. A parcellák gépi mûvelésre alkalmas mérete, a terület kiegyenlítettsége viszonylag pótolja az ismétlések hiányát. A vetéstől a betakarításig megtekinthetők. A szervezők általában 2 bemutatót tartanak, az elsőt virágzás idején, a másodikat a betakarítással egybekötve. Ajánlott a demonstratív bemutatókon részt venni, különösen azoknak, akik a helyszín közelében gazdálkodnak.
Saját tapasztalatok (saját kísérletek)
A saját tapasztalatok nagyon fontosak akkor, ha:
- 1-1 hibridről 2-3 év eredményei rendelkezésre állnak,
- a terméseredményeket a termesztés körülményei és a lehetőségek összhangjában objektíven értékeli a gazdálkodó.
Saját kísérletekre (főként szabatos kísérletekre) csak a nagyobb területtel bírók vállalkozzanak, kutatói tanácsot érdemes igénybe venni! A szabatos vizsgálati eredmények (a negatív eredmények is) viszik leginkább előre a termelésfejlesztést.
A vetőmagvásárlás alapjai
A vetőmagvásárlásig eldöntendő szakmai kívánságok:
- fajtaösszetétel a hibrid típusa, az érésidő besorolás szerint,
- a hibridek vetésterülete, tervezett tőszám (betakarításkori tőszámhoz viszonyítva 10-15 %-kal több csírázóképes vetőmag) kiszámítása,
- vetőgép típusa (a vetőmag kalibráltsága iránti igény),
- a vetőmaggal szemben támasztott különleges igények a kalibráltságon és az osztályba soroláson túlmenően, pl.: Cold test érték, CSVT ( Complex Stress Vigor Test).
Egyéb, a sikeres vetőmag vásárlásához szükséges tennivalók:
- vetőmag-forgalmazók cég image-nak ismerete,
- jó tárgyalóképesség elsajátítása (alku, bizalom, kompromisszumkészség, kedvezmények).
Ez utóbbi azért is fontos, mert a vetőmag nem olcsó (pl.: 2004-ben várhatóan 20-30.000 Ft/ha között alakul az 1 ha-ra szükséges ár, ez kb. 12-17 %-a a várható termelési költségnek).
Akik a vetésidőt jóval megelőzően vásárolnak, és maguk raktározzák a vetőmagot, fontos tudni a minőségmegőrző tárolási alapfeltételeket:
- optimális a 10-15 ºC, 60%-nál nem több relatív légnedvesség,
- 0 ºC vagy az alatti tárolási hőmérséklet károsítja a csírázóképességet,
- a maradék vetőmag, még optimális feltételek között is egy év alatt 20-30 %-ot veszít csírázóképességéből.
Befejezésül még néhány jó tanács:
- kis termőterületre is érdemes legalább 2-3 különböző hibridet választani (nemesítési típus, érésidő),
- csak a jó Cold test értékû vetőmag biztosítja a korai vetés kisebb kockázatát,
- a tenyészidő hosszával (FAO 500-asok) arányosan nő a termesztés kockázata (korai fagyok szeptemberben),
- a sok, már ismert érvhez a kukoricabogár (Diabrotica virgifera) is társult a tekintetben, hogy a kukorica időszakos monokultúrát, de még a di- vagy bikultúrát is (kukorica-kukorica-őszibúza-őszibúza) váltsa fel a vetésváltás. Ehhez a FAO 200-300 éréscsoportból kell válogatni, így kisebb lehet ugyan a kukorica termése, de ezt az időben elvetett őszi búza hozama kompenzálja,
- kisebb a hozam kockázata, ha a tájékoztató tőszám intervallum alsó határa közelében maradunk,
- a genetikailag csúcsteljesítményre képes hibridek (SC, MSC) csak átlagosnál jobb feltételek között bizonyítanak.
Késmárki István - Kiss József - Petróczki Ferenc
1.
sz. táblázatA
kukorica hasznosítási irányaiSzár Takarmány Papírpép – mûselyem – takarmány Csutka Tüzelőanyag, fûtőanyag
– csiszolóanyag – agyaghordozóOrvosság – talajtakaró – humusz – szilárd
mûanyaglapTakarmány Oldható anyagok Koncentrálás Antibiotikum-előállítás Takarmány Korpa Takarmány Glutén fehérje Kémiai kezelés Zein Lakk – mûszál – lemez – orvosság Állati takarmány Csíra Extrakció Olaj (nyers) Öntödeipar – mûselyem-előállítás
– gyógyszeriparFinomítás Asztali olaj – margarin Takarmánypogácsa Takarmány Keményítő Szárítás Ipari keményítő Fonóipar (szövőipar) – ragasztószer Mosás Étkezési keményítő Sütőipar – édes- és sütőipar
– hús- és kolbász-előállításFinomítás Nemesített étkezési keményítő Levesek – főzelékek – szószok –
édesipar – gyermektápszerFőzés Duzzadó keményítő Bányászat – öntőipar – kőolaj-bányászati
töltelék – szövetek keményítésePirítás Dextrin Ragasztó – öntödeipar – kikészítőszer Kémiai reakciók Módosított keményítő Papírgyártás – fonodai anyag Hőre lágyuló mûanyag-előállítás Hidrolizálás Derítés Besûrítés Glükózszirup Söripar – édes- és sütőipar – cserzés
(tímárság)Kémiai anyagok – gyógyszeripari termékek Kristályosítás Glükóz vagy dextróz Gyógyszeripari termékek – szőlőcukor Hidratálás Szorbit Fonodai szerek – dugógyártás – papíráruk
– tápszerekC-vitamin – gyanták Szemek őrlése Corn-flakes Csíraolaj Grízliszt Snackgyártás Dara Sörgyártás Kukoricacsíra-pogácsa Takarmány Korpa Alkohol-előállítás Whisky, gin, bourbon (whisky) Takarmány (törköly) 2.
sz. táblázatA
takarmánykukorica érésidejére vonatkozó tájékoztató adatok hazánkban (lásd még a 2. sz. ábrát)Éréscsoport az OMMI besorolás szerint FAO-szám*
(FAO index)HU (Heat Units)
érték**,
°C50%-os nővirágzásig eltelt napok száma, db RM (Relativ Maturity)***,
nap„Technológiai” érettségig eltelt napok száma****,
dbA Nemzeti Fajta- jegyzékben szereplő fajták száma 2000-2003
között, %Igen korai 240-290 1110-1160 68-74 85-90 110-120 5-8
Korai300-390 1170-1230 73-79 90-100 120-130 47-52
Középérésû400-490 1250-1300 76-80 95-110 130-140 32-36 Kései 500-590 1310-1360 79-84 100-120 140-150 9-11 * FAO-szám: A kukoricafajták érésidő szerinti
besorolása a FAO 1954. évi római kukorica értekezlete szerint, 100-900
közötti értékekkel. A növekvő számok egyre hosszabb tenyészidőt
jelölnek. Vitatható besorolás, mert ha egy fajtát az északi féltekén É-D
irányban mozgatunk (adaptáció), egyre koraibbá válik, megfordítva pedig
egyre nő a tenyészideje.** HU-érték:
képlettel számítható, ahol Sn = ápr. 1-szept.
30. között eltelt napok száma; Tmin °C = napi minimum hőmérséklet;
Tmax °C = napi maximum hőmérséklet; - 10 °C levonás
a napi átlagból azért szükséges, mert a kukorica növekedési, fejlődési
küszöbértéke » 10 °C. A Tmax °C-nál a 30 °C felett értékeket (hőségnapok)
30 °C-ra redukálják. Pontosabban tájékoztat, mint a FAO-szám, de többen
vitatják. Számításmenete országonként is változik.*** RM:A kukorica fiziológiai érettsége. A szem
és a csutka határán szürkés-fekete réteg jelenik meg (black layer), ezzel
lezárul a tápanyagok szembe épülése. Ezt az állapotot a fajták 28-35%
szemnedvességnél érik el, ettől kezdve már csak az ún. természetes
vízleadó képesség befolyásolja a kukorica vízvesztését. Mindkét tulajdonságot
genetikai sajátosságok és természetes körülmények szabályozzák, általában
0,7-1,0% vízleadást 18-23 °C hőösszeg indukál.**** Technológiai
érettség:A takarmányozási céloknak (szemes, siló,
CCM, LKS) megfelelő érettségi állapot. A betakarítás siló, CCM,
LKS céljára általában a teljes növényre számított 35-45%-os nedvességtartalomnál
ajánlott. Szemes kukorica betakarítására a szem < 28 % víztartalmánál
lehetséges, a szárítás költségeitől függően célszerû
a természetes vízleadó képességet minél jobban kihasználni (a szemes kukorica
biztonságosan 13,5% nedvességtartalomnál tárolható). Szerencsére a szárszilárd
fajták 20-25 napos túlérettséget is kibírnak jelentős veszteség,
minőségromlás nélkül.
