A tejtermelő tehén kondícióváltozásai bizonyos mértékû genetikai hatás alatt állnak. Dohy J. (1961) megállapította, hogy az övméret illetve az élősúly emelkedése következtében a tehenek relatív tejtermelési indexe csökken. Felhívta a figyelmet arra is (Dohy J., 1969), hogy a tejmennyiséghez viszonyítva általában nagyobb az élősúly és a testnagyságot jellemző testméretek, elsősorban a marmagasság h2-értéke. Koenen, Veerkamp, Dobbelaar és De Jong (2001) legújabb vizsgálatai szerint holstein állományokban a kondíció h2-értéke üszőknél 0,38, teheneknél a 9-10 laktációs hónap (laktáció vége) alapján 0,29 volt.



Brit vizsgálatok (Jones és mtsai., 1999) szerint a kondíció átlagos h2-értéke 0,20-0,28, olasz eredmények nyomán (Gallo és mtsai., 1999) 0,29 értékû. A pennsylvaniai egyetemen Dechow, Rogers és Clay (2001) a kondícióra az előzőeknél alacsonyabb értékeket becsültek, nevezetesen 0,07-0,20-at. Holland kutatások szerint fiatal bikák energia-egyensúlyára vonatkozó örökítőértékek becsléséhez, magas megbízhatóság mellett, 60 leányuk kondícióértékelésére van szükség. Az egyes fajták - mint pl. a jersey és a holstein - kondíciója egymástól különbözik (Rastani et al., 2001). A tehenek kondíciójának nemcsak a tejtermeléssel és a küllemi tulajdonságokkal, hanem a reprodukcióval kapcsolatos jellemzőkkel is kapcsolata van (Pryce et al., 2000, 2001., Gillund et al., 2001).



Szakirodalmi adatok szerint az üszőknél elléskor az ideális kondíció 3,5 pontos, elfogadható a 3,0 és 4,0 pont közötti is. A szárazraállitáskori kondíció az irodalmi adatok szerint akkor ideális a legtöbb szerző szerint, ha 3,5 pont, és elfogadható 3,0 és 3,5 pont között, de ettől kisé eltérő véleményekkel is találkozhatunk, így 3,5 és 4,0 pont közötti, valamint 3,0-3,75 pont közötti ajánlások is vannak, emellett 2,5 pontos szárazraállításkori kondícióról is olvashatunk.



Teheneknél az ideális, ajánlott elléskori kondició tekitetében igen egyöntetû a vélemény. Legtöbb szerző a 3,5 pontot tartja ideálisnak, az elfogadhatót pedig 3,0 és 4,0 pont között határozták meg.



2. ANYAG ÉS MÓDSZER



Vizsgálataink célja volt annak megállapítása, hogy az ellés előtti kondíció hogyan alakul az üszőknél és az első négy laktációban. Vizsgálatainkat a bicsérdi Aranymező Rt. tehenészeti telepén végeztük. A kísérletbe vont állatok kondícióbírálata az előkészítőbe való bekerüléskor történt. Az elemzésben 1317 holstein-fríz és magas holstein-fríz vérhányadú keresztezett tehén vett részt, a kondíció bírálat 5 pontos skála alapján történt.



A szakirodalom szerint a kondíciópontszámok jellemzői a következők:

1-es kondíciópontszám:

• a tehén csont és bőr, kórosan sovány
• az ágyékcsigolyák végei élesen látszanak
• az ágyékcsigolyák külön-külön jól láthatók
• az ágyékcsigolyák együttesen határozottan kiálló élet alkotnak
• a hátgerinc, az ágyék és a fartájék kiemelkedő, kiugró és elhatárolható
• az ülőgumó és a külső csípőszöglet között élesen elkülönülő horpadás található
• a végbélnyílás környéke beesik, és a péra előugrónak tûnik

2-es kondíciópontszám:

• a tehén vékony
• az ágyékcsigolyák végei élesek, de a szövettel való fedettségük jobb
• az ágyékcsigolyák külön-külön jól láthatók, de nem szembetûnően
• az ágyékcsigolyák együttesen kevésbé határozottan kiálló élet alkotnak
• a hátgerinc, az ágyék és a fartájék nem tûnik élesen elhatárolhatónak
• az ülőgumó és a külső csípőszöglet között kisebb horpadás található
• a végbélnyílás környéke kevésbé beesett, a péra kevésbé tûnik előugrónak

3-as kondíciópontszám:

• a tehén átlagos kondícióban van
• az ágyékcsigolyákat csak közepes nyomásra lehet érezni
• az ágyékcsigolyák együttesen simának tûnnek
• az ágyékcsigolyák együttesen nem észrevehető élet alkotnak
• a hátgerinc, az ágyék és a fartájék élei gömbölyûnek tûnnek
• az ülőgumó és a külső csípőszöglet kerek és sima
• a végbélnyílás környéke kitöltött, de nincs jele zsír raktározásnak

4-es kondíciópontszám:

• a tehén erős kondícióban van
• az ágyékcsigolyákat csak erős, határozott nyomásra lehet érezni
• az ágyékcsigolyák együttesen simának vagy kereknek tûnnek
• az ágyékcsigolyáknak nincsen élük
• a hátgerinc kerek és sima, az ágyék és a fartájék sima felületet alkot
• az ülőgumó és a külső csípőszöglet kerek, az ülőgumó és a hátgerinc közötti terület sima, lapos
• a faroktő és az ülőgumó környékén zsír raktározás van

5-ös kondíciópontszám:

• a tehén kövér kondícióban van
• az ágyékcsigolyákat nem lehet érezni
• a csontozat struktúrája, mint a hátgerinc, az ágyék és a fartájék, az ülőgumó és a külső csípőszöglet - nem látható
• a faroktő tájék eltemetettnek, eltûntnek tûnik a zsírszövet borítottság miatt

3. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE



A kapott vizsgálati eredmények alapján a következők állapíthatók meg:



Az 1. táblázat a kondíció pontszámok, megoszlását tartalmazza üszőknél és az első négy laktációban.



Az üszök 5,6%-a gyenge (2,0-2,5 pont) kondícióval kerül az előkészítőbe. Az első laktáció végén a legmagasabb (10%) a gyenge kondícióval rendelkező egyedek aránya. További laktációkban ez az arány 5-8% között alakul. Üszőknél és az első laktációs teheneknél figyelhető még meg, hogy viszonylag magas (14,4-18,8 %) a gyengébb (2,5-2,9 pont) kondícióval bíró egyedek aránya. Az is megállapítható, hogy az elfogadható kategória alsó határán (3,0-3,2 pont) található az egyedek legnagyobb aránya üszőknél és az első laktációban, ez az arány a laktációk előrehaladtával fokozatosan csökken, a negyedik laktációban már csak 13,7%. Az ideális kondícióra az egyedek 12-13%-át bíráltuk, ettől kis mértékben gyengébb kondíció 2-5% körül alakult, amely a laktációk, előrehaladtával csökken. Ezzel ellentétes tendencia figyelhető meg az enyhe plusz kondíció esetében, mely üszőkorban 10,3%, első laktációban 16%, az ezt követő laktációkban fokozatosan emelkedik és a negyedik laktációban már 47,1%. A 4,1- 5,0 pont közötti kategóriában is hasonló tendencia figyelhető meg.

1. táblázat: Kondíció-pontszámok megoszlása üszőknél és az első négy laktációban
Kondíció-	üsző		1. laktáció		2. laktáció		3. laktáció		4. laktáció
pontszám	n	%	n	%	n	%	n	%	n	%
2,0-2,5	31	5,6	40	10,0	12	5,8	8	5,7	4	7,8
2,6-2,9	80	14,4	73	18,2	22	10,6	18	12,9	5	9,8
3,0-3,2	285	51,4	145	36,2	56	27,1	39	27,9	7	13,7
3,3-3,4	28	5,1	22	5,5	8	3,9	3	2,1	1	2,0
3,5	68	12,3	48	12,0	28	13,5	18	12,9	5	9,8
3,6-4,0	57	10,3	64	16,0	61	29,5	37	26,4	24	47,1
4,1-5,0	5	0,9	9	2,2	20	9,7	17	12,1	5	9,8
összesen	554	100,0	401	100,0	207	100,0	140	100,0	51	100,0

A vizsgált állomány közel hatvan százalékát az R4-es magas holstein-fríz vérhányadú genotípusok teszik ki, ennek megfelelően a tendencia közel azonos.



A 2. táblázat a kondíció pontszámok, megoszlását szemlélteti üszöknél és az első négy laktációban R4-es genotípusú egyedeknél.



Gyenge üszőkori kondíció az egyedek 5,1%-ánál figyelhető meg, ez az arány kis mértékben növekedik az első három laktációban közel hasonló arányban, viszont a negyedik laktációban megnő (17,6%) a gyenge kondícióval az előkészítőbe kerülő egyedek aránya. Ennél fél ponttal jobb kondíció ez egyedek 11-19%-ára jellemző. Az elfogadható kategória alsó határát jelentő 3,0-3,2 pontos kondíció az üszők esetében a leggyakoribb (55,5%), mely a laktációk előrehaladtával fokozatosan nagymértékben csökken 17,6%-ra. Az ideálist megközelítő kondíció 2-7%-ra tehető csak. Az ideális, az ajánlott kondíció a 3,5 pontos üszőknél 12,7%-os, az első három laktációban 11-14%-os, viszont negyedik laktációban csak 5,9%. Üszőkorban kevés (7,5%) az enyhe plusz kondícióval (de még az lefogadható kategórián belül) rendelkező egyedek aránya, mely viszont úgy nő, ahogy öregszenek a tehenek, az arány eléri a 32,1%-ot is. Elhízott üsző, illetve nagyobb mértékû plusz kondíció előfordulása minimális (0,8%), tehénkorban viszont a laktációk előrehaladtával egyre több elhízott tehénnel számolhatunk.

2. táblázat: Kondíció-pontszámok megoszlása üszőknél és az első négy laktációban R4-es genotípusú egyedeknél
Kondíció-	üsző		1. laktáció		2. laktáció		3. laktáció		4. laktáció
pontszám	n	%	n	%	n	%	n	%	n	%
2,0-2,5	19	5,1	23	9,7	9	7,8	4	7,1	3	17,6
2,6-2,9	51	13,7	50	21,2	12	10,4	11	19,6	2	11,8
3,0-3,2	206	55,5	74	31,4	32	27,8	11	19,6	3	17,6
3,3-3,4	17	4,6	17	7,2	6	5,2	1	1,8	1	5,9
3,5	47	12,7	33	14,0	17	14,8	6	10,7	1	5,9
3,6-4,0	28	7,5	35	14,8	30	26,1	18	32,1	4	23,5
4,1-5,0	3	0,8	4	1,7	9	7,8	5	8,9	3	17,6
összesen	371	100,0	236	100,0	115	100,0	56	100,0	17	100,0

Vizsgáltuk a kondíció megoszlását gyenge, elfogadható és a plusz kondíció besorolás alapján is, melyet a 3. táblázat szemléltet.



Az 554 üsző 20 %-a 3 pont alatti kondícióval került az előkésztőbe, a szakirodalom szerint a kondíció tûréshatára 3 és a 4 pont között van elléskor, (legtöbben a legoptimálisabb pontszámot 3.5 pontban állapították meg). Ebben a kategóriában található az üszők 79,1 %-a. Plusz kondícióval (4,1-5,0 pont) csak az üszők 0,9 %-a rendelkezik. Az első laktáció végén megnő és a legnagyobb arányú (28,2%) a gyenge kondícióval rendelkező tehenek száma, emellett növekszik a plusz kondícióval előkészítőbe kerülő tehenek száma is. A tehenek 69,9 %-ának a kondíciója megfelelő, illetve kívánatos. A 2. a 3. és a 4. laktáció végén a gyenge, illetve a gyengébb (2-3 pont) kondícióra minősített tehenek aránya közel hasonló 16,4-18,6-17,6%. Az első laktációhoz képest viszont megnő az elhízott tehenek aránya a további laktációkban (9,7-12,1-9,8%). A kedvező kondícióval előkészítésre kerülő tehenek aránya így 70 % körül alakul.

3. táblázat: Kondíció-pontszámok megoszlása a gyenge, elfogadható és a pluszkondíciós kategóriák szerint
Kondíció-	Üsző	1. laktáció	2. laktáció	3. laktáció	4. laktáció
pontszám	%	%	%	%	%
2,0-2,9	20.0	28,2	16,4	18,6	17,6
3,0-4,0	79,1	69,6	73,9	69,3	72,6
4,1-5,0	0,9	2,2	9,7	12,1	9,8
összesen (n)	554	401	207	140	51

Az R4-es genotípusú egyedeknél a 2,0-2,9 pont közötti arányok az első laktáció végén elérik a 30,9%-ot, az arány a második laktációban csökkent (18,2%), majd 26,7% a 3.laktációban és 29,4% a negyedeikben. Az elfogadható kategóriában a legnagyobb arány (80,4%) üszőkorban figyelhető meg. Az első három laktációban ez az arány csökken 64-74% között alakul, igen jónak mondható. A negyedik laktációban viszont ilyen kondíció csak az egyedek felére jellemző csak. Az R4-es teheneknél is a negyedik laktációban nő meg (17,6%) a kövér tehenek száma nagymértékben (4. táblázat)

4. táblázat: Kondíció-pontszámok megoszlása a gyenge, elfogadható és a pluszkondíciós kategóriák szerint az R4-es genotípusnál
Kondíció-	üsző	1. laktáció	2. laktáció	3. laktáció	4. laktáció
pontszám	%	%	%	%	%
2,0-2,9	18,8	30,9	18,2	26,7	29,4
3,0-4,0	80,4	67,4	74,0	64,4	53,0
4,1-5,0	0,8	1,7	7,8	8,9	17,6
összesen (n)	371	236	115	56	17

A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a kondíció állandó figyelemmel kisérésével minimálisra csökkenthető a nem kivánatos kondíció, és egyre nagyobb arányú lesz azoknak az egyedeknek a száma, amelyek ideális, kiváló tenyészkondícióval rendelkeznek, mert csak ez garantálhatja a genetikailag predesztinált képességek realizálását.



MUZSEK A.1 - BÁDER E.1 - SZILI J.3



BÁDER P.1 - GYÖRKÖS I.2 - KOVÁCS A.1 - GERGÁCZ Z.1



1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar



2 Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Herceghalom,



3 Bicsérd, Aranymező Rt.