A jelenlegi szárítógéppark a szárítási igényeknek kompromisszumokkal ugyan, de megfelel, ugyanakkor az igényeket (üzemméret, energiafelhasználás, munkaminőség, üzemelési jellemzők, stb.) ma már összességében nem elégíti ki.
A szárítógéppark átlagos életkora 19 év feletti. Napjainkban kis számban nemcsak az új üzemi igények jelentkeznek, hanem egyre sürgetőbben a régi telepek leváltása is szükségszerûvé válik. A régi telepek a környezetvédelem követelményeinek nem felelnek meg.
Az elmúlt mintegy 10 éves időszak végére ugyanakkor megjelentek olyan új korszerû megfelelő automatizáltsági fokú szárítók,- hengeres toronyszárítók illetve hővisszanyeréses aknás szárítórendszerek (MEYER, GSI, CIMBRIA, MECMAR), - melyek kedvező energetikai, munkaminőségi, üzemelési jellemzőkkel bírnak és a környezetvédelmi szempontoknak is jobban megfelelnek, ugyanakkor széles teljesítményigények kielégítésére alkalmasak.
A telepi terménytisztítási, anyagmozgatási technológiák korszerûsödése vonatkozásában ugyanakkor nem történt érdemi előrelépés.
Hasonló a helyzet a tárolástechnológiai berendezésekkel is (torony, illetve horizontális tárolók), ahol a gépesítettségi szint, (szellőztetés, automatizálás) nem megfelelő, az anyagmozgatás nem kellően gépesített, az energiafelhasználás és környezetszennyezés magas és ezek miatt a tárolása minőségi követelményeknek nem felel meg.
A jelenlegi üzemi körülmények között a bérszárítás költsége rendkívül magas, elérheti a termelési költség 25-30 %-át, tehát az egyik fő meghatározó költségtényező.
Az üzemi vizsgálatoknál előfordult költség összetevők.
Szárítás: 300-700 Ft/t/1 % vízelvonás
Terménykezelés
- fogadás 0-200 Ft/t
- tisztítás 500-1500 Ft/t
A fentiek alapján
5 % - vízelvonás 19 %-ról 14 %-ra szárítás költsége: 2.000-5.200 Ft/t érték között változik.
10 % vízelvonás 24 %-ról 14 %-ra szárítás költsége: 3500-8700 Ft/t értékek között lehetséges.
Fentiek alapján a gazdaságok számára új, korszerû szárítási technológiai beruházás alapvető fontosságú.
A szemesterményszárítók üzemeltetését alapvetően meghatározza a szárítandó termény nedvességtartalma, mely függ az alábbiaktól:
- fajta
- agrotechnika (vetési időpont, tápanyagellátás, stb.)
- évjárat, időjárás (lásd 2003. aszály)
- betakarítási időpont.
A mellékelt 1.sz.táblázat a 2003 évi átlagos üzemi termesztésben szereplő különböző martonvásári fajták jellemzőit mutatja, eltérő időpontban vett minták alapján. Látható, hogy a középérésû fajták szeptember elején 30 % feletti nedvességtartalommal rendelkeznek. E mellett a termény egyenetlensége nagy mértékû. Ilyenkor a terménybetakarítást átlagos körülmények között nem szabad (15 % feletti vízelvonás) megkezdeni. Szeptember végére viszont a fajták „összeérnek” és a mintegy 5 % vízelvonás kedvező szárítási energia ill. költségfelhasználást eredményezhet. Egyes már „leszáradt” fajták ugyanakkor a késői őszi nedves, esős klíma miatt visszanedvesedhetnek. Átlagos évjáratban a termény nedvességtartalmak ezen értékeknél valamelyest magasabbak.
Látható, hogy a táblázatban szereplő szemtömeg értékek a fajtajellemzők alapján eltérnek. A hosszabb tenyészidejû fajtáknál, nagyobb a potenciális termésmennyiség. A termény mennyiségek szórás értékei ugyanakkor az agrotechnikai hiányosságokra, ill. a 2003 évi aszály termést befolyásoló jellemzőire is rámutatnak.
A telepi technológiák értékelése
A téma keretében áttekintettük és értékeltük a hazai szárítótelepi technológiákat.
Terményfogadás
A terményfogadás mûveleténél a mennyiségi és minőségi átvétel tekintetében értékelhető előrelépés történt. A közepes méretû üzemekben (300-600 ha) nagyobb számban valósultak meg a föld feletti tenzometrikus mérés elven mûködő elektronikus mérlegek.
A mennyiségi átvételen túl, a minőségi átvétel elsősorban a terménynedvesség-tartalom mérésére szorítkozik. A beltartalom meghatározását szolgáló NIR eszközök csak a nagy gabonaátvevő telepeken terjednek (FOSS, TECATOR, PERTEN, stb.)
| 1.táblázat | ||||||
| Szemeskukorica-fajták terményjellemzői | ||||||
| Fajta | Mv Mara TC | Mv TC 277 | NORMA SC | |||
| Megnevezés | FAO-297 | FAO-310 | FAO-380 | |||
| nedvességtart. (%) | szem. tömeg* (g) | nedvességtart. (%) | szem.tömeg (g) | nedvességtart. (%) | szem.tömeg (g) | |
| 2003. szept. 2. | ||||||
| 2. táblázat | ||||
| Szemestermény-szárítási technológiák főbb jellemzői | ||||
| Technológia változat | I. | II/1. | II/2. | III. |
| Megnevezés | GSI Competitor 110 | GSI Portable 1226 | MECMAR M-2500 | MEYER-1200 |
| Forgalmazó, ill. gyártó | 4Hungar Agri-Tech Kft., Pécs | 4Hungar Agri-Tech Kft., Pécs | HEVESGÉP Kft., Heves | HEVESGÉP Kft., Heves |
| Technológia | – terményfogadás – szárítás – tárolótoronyban hûtés | – terményfogadás – előtisztítás (GSI-Hi-Cap.) – szárítás, hûtés | – terményfogadás – előtisztítás (Zanotti) – szárítás, hûtés | – terményfogadás – előtisztítás TAS (Schmidt) – szárítás, hûtés |
| Vízelpárologtató telj. (kg/h) | 500 | 1100 | 1800 | 2200 |
| Szárított anyag telj. (t/h) 24%-ról 14%-ra | 3,8 | 8,4 | 13,7 | 16,7 |
| Idényteljesítmény (t) | 1140 | 5040 | 8220 | 10020 |
| Fajl. hőenergiafelhaszn. (MJ/kgvíz) | 4,2 | 4,2 | 3,8 | 3,8 |
Szárítási költségjellemzők
A szárítási költségnél alapvetően meghatározza a szárítási költséget:
- a vízelvonás mértéke Dw,
- a szárító fajlagos hőenergiafelhasználása (MJ/kgvíz),
- a felhasznált energiahordozó ára (földgáz ill. LPG),
- beruházási költség (Ft/t)
- szárító kihasználása (üzemóra/év).
A főbb költségjellemzőket a 3. táblázat tartalmazza. A szárítási költségek a bérszárítási költségénél lényegesen kedvezőbbek.
| 3. táblázat | ||||
| Szárítási költségjellemzők | ||||
| 1. telep | 2. telep | 3. telep | 4. telep | |
| Szárítási telj. (t/h) | 3,8 | 8,4 | 13,7 | 16,7 |
| Szárítási költség (Ft/h) I. változat, földgáz | 9392 | 14697 | 22408 | 28788 |
| Szárítási költség (Ft/h) II. változat, PB-gáz | 11872 | 19591 | 30376 | 38523 |
| Fajl.szárítási költség (Ft/t) I. változat, 10% vízelvonás | 2472 | 1750 | 1636 | 1724 |
| Fajl.szárítási költség (Ft/t) II. változat, 10% vízelvonás | 3114 | 2332 | 2217 | 2307 |
| Fajl.szárítási költség (Ft/t) I.változat, 5% vízelvonás | 1483 | 1050 | 982 | 1034 |
| Fajl.szárítási költség (Ft/t) II.változat, 5% vízelvonás | 1868 | 1400 | 1330 | 1384 |
Környezetvédelem
A hagyományos szárítótelepek - melyek túlnyomóan a '70-es és a '80-as években épültek - a környezetvédelem követelményeinek nem felelnek meg.
A méréseink szerint a pontszerû légszennyező-források porkibocsátása elérheti a 200-500 mg/m3 értéket, mely a megengedett 100 mg/m3 értéknek többszöröse.
A hagyományos porleválasztó rendszerek (zsákos porszûrők) a hazai szabadba telepített terményszárító telepeken nem alkalmazhatóak, mivel a nedves terményből, illetve a környezetből származó szennyező anyag, illetve levegő a szûrőrendszereket eltömi, így rövid idő alatt használhatatlanná teszi. Az elektromos mûködtetésû nyugat-európai turbinás leválasztó rendszerek drágák és energiaigényesek.
A fentiek alapján újszerû kamrás porleválasztó rendszerek kialakítása válik szükségessé, mely rendszer kifejlesztésének első lépése megtörtént.
Tapasztalataink összegzése
Az elemzett új korszerû technológiai rendszerek, mely révén a termények szárítása az eddigieknél gazdaságosabban végezhető el. A hatékonyabb energiafelhasználás a termény beltartalmának jobb megőrzése, a minőségi árutermelés révén számottevő gazdasági eredményt jelent. A technológia egyes elemeinek részletes elemzésével a kritikus pontok feltárásával az elemek összhangba kerülnek, a szûk keresztmetszetek így kiküszöbölhetőek. Többféle változat kidolgozásával az üzemmérethez szorosan illeszkedő technológia alakítható ki. Természetesen egyéb korszerû technológiai változatok is léteznek az elemzésbe bevont konkrét technológiákon kívül.
A technológia változatok elemzése révén az üzemek gazdaságos beruházása, a legkorszerûbb berendezések alkalmazásával válik lehetővé.
Az elemzés rávilágít a terményfajta, illetve nedvességtartalom kapcsolatára a vízelvonás mértékének a szárítási költségre gyakorolt hatására. Rendkívül fontos az energiahordozók helyes megválasztása, mely szintén döntő költségtényező.
Új szárítótelepi beruházással a szárítási költségek a bérszárításhoz képest jelentősen csökkenthetőek (30-50 %-kal), de a korszerûtlen telepek lecserélése is jelentősen javítja a termelés gazdaságosságát.
A hagyományos (pl. B1-15) szárítótelepek környezetvédelmi problémáinak feltárása kapcsán az üzemeknek fel kell készülniük a technológia gépeinek szükséges lecseréléseire, a környezetvédelmi beruházásokra, melyekhez az új fejlesztések előkészítése megtörtént.
(Dr.Herdovics Mihály)
tud.munkatárs
MGI, Gödöllő
ÁBRÁK
1.ábra
GSI-PORTABLE-1226 szárító
2. ábra
HEVESGÉP szárítótelep (ME-1200 S szárító)
Címlapkép: Getty Images
