2024. november 15. péntek Albert, Lipót

Szántóföldi növénytermesztésünk alappillére az EU-csatlakozást követõen is:<BR>A jó fajta és a kiváló minõségû vetõmag

Agro Napló
Már az empírián alapuló gazdálkodási rendszerekben is nagy jelentőséget tulajdonítottak a jó tájfajtáknak és termésük legjavát válogatták ki továbbszaporításra. A fajták és a vetőmagok megjelenése a kereskedelemben szükségszerűen kiváltotta az egységes vizsgálati - ellenőrzési módszerek kialakulását, törvényi szabályozásokat. A fejlett mezőgazdaságú európai országok ezen a téren mind a mai napig élen járnak. Angliában már 1819-ben voltak fajtavizsgálatok. A vetőmagvizsgálatot Németországban Nobbe alapozta meg 1876-ban. Nekünk sincs pironkodni valónk, mert 1878-ban Deininger Imre Magyaróváron megalapította a Magyar Királyi Vetőmagvizsgáló Állomást, és elődeink már 1895-ben megalkották a Vetőmagforgalmazási Törvényt (XLVI. törv.). Ettől kezdve hazánk a XX. században nemzetközi elismertséget vívott ki a fajta-előállítás, a vetőmagtermesztés terén és jelentõs exportõrré vált. 1970-1990 között nem ritkán a 200 000 ha-t is meghaladta a vetőmagtermő terület, és az előállított kiváló minőségű vetõmag 18-23%-át külföldiek vásárolták meg. Jó hírünknek köszönhetõen jelentõs EC termeltetést is folytattunk és számos országban megjelentek a magyar fajták. Sikereink több tényezõ együttesén alapultak. Remélhetõen a jövõben is tartani tudjuk a pozíciónkat, mert: ökológiai adottságaink kedvezõek; a fajta-elõállítás - vetõmagtermesztés - ellenõrzés - forgalmazás rendszerében jól felkészült szakembereink vannak; a rendszer szabályozásához mindig megalkottuk a szükséges jogi hátteret; vizsgálati, ellenõrzési metodikánk kompatíbilis az élen járó országokéval, nemegyszer szigorúbb is azokénál.

A rendszerváltozást az új utakat kereső agrárpolitika gyakran hibás, dilettáns döntései sújtották a fajta és vetőmag pozícióinkat is. Remélhetőleg a 2004-es EU-csatlakozásunk stabilizálóan hat és - mint annyiszor a történelem során - mezőgazdaságunk is felfelé ívelő pályára áll, ehhez pedig jó hazai fajták és elismert minőségû vetőmag kell. Ha ezt sikerül elérni, akkor nemesítvényeink és szaporítóanyagaik keresettek lesznek a külpiacokon is. Optimizmusra adnak okot az elmúlt években megjelent EU-konform törvények, rendeletek (1996 - CXXXI. tv., 1997 - FVM 88-92. rendelet, 1998 - XXVII. tv.) legutóbb pedig a 2003 - LII. tv., amely 2004. május 1-jén lép életbe, és addig elkészül a tételes végrehajtási rendelete is.

Az EU-csatlakozásunkat vegyes érzelmekkel teli várakozás előzi meg a fajtahelyzet és a vetőmag-forgalmazás alakulásával kapcsolatban is. A várható változásokat illetően számos tájékoztató, tanácskozás került megrendezésre, nemrég pedig a XV. országos konferencia keretében számos előadás kizárólag az EU-csatlakozást követő fajtahelyzetünk és vetőmagtermesztésünk perspektívájával foglalkozott.

Ami a változásokat illeti, lesz néhány, amire ügyelnünk kell, megismerésük pedig létfontosságú:

  • az eddigi Nemzeti Fajtajegyzék és a Leíró Fajtajegyzék mellett megjelenik az EU Közösségi Fajtajegyzéke és az ebből a hazai termesztőknek kínált Ajánlott Fajták Jegyzéke;
  • a fajtaigazolással, minőséggel, szaporulati fokkal kapcsolatos tartalmi és formai (címkézés) tanúsítványok egységesek lesznek;
  • változik az export-import értelmezése, hiszen az EU-tagok egységes belső piacot alkotnak;
  • változik az érvényességi-, forgalomba hozatali idő;
  • megszűnik a biovetőmag eddigi hazai liberális kezelése;
  • változások lesznek a fajtaoltalom és a vetőmag-termeltetési jogosultságot illetően is.

A vázlatos felsorolás közel sem teljes, két dolog azonban biztos: egyrészt az EU nagy piaci lehetőségeket kínál, másrészt mi is nyitottabbá válunk, így itthon is versenyeznünk kell tagtársaink nemesítvényeivel, szaporítóanyagaikkal.

Versenyben maradni és a győztesek közé tartozni pedig csak úgy lehet, hogy szakmai tartalommal töltjük meg az elmúlt időszakban szállóigévé vált két mondást:

„Nincs rossz fajta, csak rosszul megválasztott fajta van!”, valamint „Ki mit és amint vet, úgy arat!”

Dr. habil. Késmárki István

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
„Mi nem engedünk a 48-ból…”

„Mi nem engedünk a 48-ból…”

Vetőmagot vagy terményt előállítani két különböző agronómiai feladat, bár a szántóföldi növénytermesztés része. Míg a szaporítóanyag – legyen az hibri...

KWS őszibúza-fajták az élvonalban

KWS őszibúza-fajták az élvonalban

A KWS búza fajtái Európa szinten nagy jelentőséggel bírnak és kijelenthetjük, hogy mindenhol az elsők között vannak a gazdák választásánál. A hazai te...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?