Meg vagyok győződve arról, hogy ez az írásom sem tud rámutatni minden részletre, s nem nyerhet teljes egyetértést. Mégis szükségesnek látom, hogy a fajtahasználat tekintetében az úniós csatlakozást követő időszak meghatározó kérdését lapunk tárgyalja, s a fajtahasználók széles körének tájékoztatást adjon.

Mi a Nemzeti Fajtalista?

• A forgalomba kerülés alapfeltétele
• A Közösségi Listára kerülés feltétele
• Megfelelnek a hivatalos sztenderdnek

Minden olyan növényfajtát, amely a hivatalos összehasonlító fajtakísérletekben részt vesz, a kritériumokat teljesíti, az OMMI (Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet) elismerésre a Növényfajta Minősítő Tanács elé terjeszt. A Fajtaminősítő Tanács az előterjesztővel és a fajtajogosulttal közösen megvitatja az eredményeket, majd szavazással dönt az elismerésről, esetleg elutasításról. A döntést a Földmûvelési és Vidékfejlesztési miniszter hagyja jóvá (a csatlakozás után a miniszternek ez a feladata megszűnik). A jóváhagyott fajták bejegyzésre kerülnek, s mint elismert fajták, felkerülnek a Nemzeti Fajtalistára. A Nemzeti Fajtalistára kerüléssel jogot nyernek arra, hogy vetőmagjukat a hazai kereskedelemben forgalmazhassák. Az Európai Únióhoz való csatlakozás után, 2004. május elsejétől a Nemzeti Fajtalistára került növényfajták automatikusan felkerülnek az Közösségi Fajtalistára is. Ez azt jelenti, hogy nem csak Magyarországon lesz forgalmazható vetőmagjuk, de a többi tagállamban sem esik korlátozás alá a velük való kereskedés. A Nemzeti Fajtalista a fajta neve mellett tartalmazza a növény származását, tulajdonosának, képviselőjének adatait. A legfontosabb teljesítmény, minőségi és morfológiai adatok a Leíró Fajtajegyzékben találhatók. Jóllehet a fajtaminősítő kísérletek során sok hasznos információt nyerünk a fajtáról, s a lista adatai jogi, termeszthetőségi garanciákat is tartalmaznak, a sikeres termesztéshez több ismeretre van szükség. Ezek az ismeretek különböző forrásokból szerezhetők be.

Mi a Közösségi Fajtalista?

• Felkerülés a Nemzeti Fajtalistákról
• Szabad forgalmazás a tagállamokban

Az Európai Únió tagállamainak Nemzeti Fajtalistáiról az elismert növényfajták automatikusan kerülnek fel a Közösségi Fajtalistára. (Az EU illetékes bizottsága gondozza.) A Közösségi Fajtalistán szereplő növényfajták országonként eltérően, néhány fajta korlátozásával, szabadon forgalmazhatók bármely tagállamban. Ez az intézkedés lehetőséget nyújt a fajtáknak komoly nemzetközi piaci karrier befutására, ugyanakkor, a felduzzadt fajtaszám miatt, szinte lehetetlenné teszi a helyi gazdák számára a tényleges fajtaismeretre alapozott fajtaválasztást. A probléma megoldására, az Únió tagállamaiban, a különböző piaci résztvevőket tömörítő civil szervezetek a fajtaszámot szűkítő Ajánlati Fajtalista megteremtéséről döntöttek.

Mi az Ajánlati Fajtalista?

• Szûkített választék
• Bővebb információ

A magyar parlament 1996-ban hozott határozatot az Ajánlati Fajtalista létrehozásáról, ám ennek a határozatnak a szakma a mai napig nem tudott megfelelni.

Az ajánlati fajtalista nem más, mint a forgalmazható fajták egy részének bizonyos szempontok (felhasználási cél, agroökológiai alkalmazkodás, tápanyag hasznosítás, agrotechnikai tulajdonságok, stb..) szerint külön is megvizsgált, rangsorolt csoportosítása. Itt a hangsúly a „külön is megvizsgált”-on van, hiszen e nélkül felelősen nem lehet a fajták tulajdonságairól nyilatkozni. Az Ajánlati Fajtalistát sokan összetévesztik a nagyüzemi termesztési próbákkal, vagy a fajtajogosultak, kereskedők marketing célú, promóciós bemutatóival. Nem vitatható, hogy az üzemi próbáknak (pl.: a mellévetéses kísérlet) és a „nagyparcellás”, vagy „félüzemi” bemutatóknak is jelentős ismeretszerzési, ismeretátadási és tapasztalatszerzési szerepe van, nem rendelkeznek az Ajánlati Fajtalista legfontosabb kritériumaival, s ezért nem is pótolják azt.

Miért van szükség az Ajánlati Fajtalistára?

• Segíti a tájékozódást
• Növeli a termesztés biztonságát

Egyes, különösen a fontosabb fajok fajtáiból igen bőséges választék található a nemzeti fajtalistán (pl.: kukoricából közel 350, őszi búzából több mint 100 elismert fajta). A vetőmag forgalmazás világszerte jelentős üzlet, de maga a nemesítő is a fajtája után beszedett licencdíjakból, jutalékokból él. Ezek a bevételek fedezik az új termékek kifejlesztésének költségeit is. Nemzetközi tapasztalat, hogy a kiéleződött piaci verseny automatikusan megteremti a maga kontrolljának igényét. Nem csak a termelő, de még maga a forgalmazó is elveszítheti tájékozódó képességét a nagy kavalkádban, s néhány sikertelennek bizonyult üzlet után hitelképessége is csökkenhet vásárlói körében. Az agrártermelés, ezen belül a piaci szereplők biztonsága azonban nem múlhat a tényleges értékek és a velük való kereskedés eszközeinek viszonylagos összhangján. Az Ajánlati Fajtalista a termelés számára legtöbb értéket mutató fajtákról tartalmaz bővebb, megbízható módszerekkel előállított, s a közvetlen piaci, politikai és egyéb csoportérdekektől független szervezet által közreadott ismeretet. A felhasználó, ha az Ajánlati Fajtalistáról választ, nagyobb biztonsággal foghat a választott fajta termesztésébe, s az ott található információknak megfeleltetheti, kiegészítheti az egyéb forrásból származókat.

Kinek, vagy kiknek az érdekeit szolgálja az ajánlati fajtalista?

• Növeli a kereskedelem és a termelés biztonságát
• Segíti a feldolgozó tervezési munkáját
• Hozzájárul az életideál megvalósításához

Valamennyi piaci szereplőét, s könnyen megláthatjuk a sor végén a fogyasztót. A jól megválasztott fajta egyaránt szolgál gazdasági, termelői, feldolgozói, táplálkozási, egészségvédelmi és környezetvédelmi érdekeket.

A termelő

Az átlagos termelő nem veszhet el a részletekben, még akkor sem, ha a fajtaválasztás során elkövetett tévedés következményeit elsősorban ő viseli. A felvásárló vásárolhat másutt is, de a termelő csak azt adhatja el, amije van, s abból csak annyit, amennyi termett. Az Ajánlati Fajtalista egy, az összes fajtalistához hasonlítva jelentősen szûkített választék, mely az abban szereplő fajtákról a termelő számára az általánosnál több és érdekesebb (hasznosabb) információt tartalmaz. A szûkítés már olyan szempontokat is figyelembe vesz, amelyek utalnak az adott termőhellyel való kapcsolatra, a megfelelő agrotechnikára és a termesztési célra.

A kereskedő

A kereskedő nem feltétlenül „szakember”, már abból a szempontból, ahogy azt a termelő megítéli. Az áruismeret tekintetében viszont igazi profinak kell lennie, egyébként elbukhat a piaci versenyben, s magával rántja a termelőt. Az Ajánlati Fajtalista és az általa hordozott többlet információ növeli a kereskedő biztonságát a piacon.

A feldolgozó

A feldolgozó a felmért piaci igényekre alapozott termelési terv alapján dolgozik, melynek a mennyiség és a minőség egyenrangú, összetartozó elemei. A feldolgozók piaci versenye rendkívül kiéleződött mind az értékesítési árak, mind a minőség területén. A modern piaci tevékenység meghatározó eleme a termék-imázs, mely döntően az egészség- és környezetközpontú fogyasztási filozófiák térhódításának szelét igyekszik vitorlájába fogni. E tényezők visszavezethetők és alapozhatók a fajta által hordozott, és behatárolt lehetőségekre, ezért a jelentősebb feldolgozók minőségbiztosítási rendszerének is része a folyamatba vihető fajták megjelölése.

A fogyasztó

Az élelmiszerfogyasztás a fejlett társadalmakban nem csupán életfenntartó energiapótlás, megszokás, luxus, hanem életfilozófia is. A táplálkozásmód az egészség megőrzésének és a gyógyulási folyamatoknak tudatosult része, s az is egyre közismertebb, hogy fogyasztási szokásainkkal majdnem közvetlenül hatunk vissza a mezőgazdasági tevékenység és a környezet kapcsolatára. Függetlenül attól, hogy ez az életfilozófia minden vonatkozásban valós szálakkal kötődik-e az egészséges életmódhoz vagy a környezet kíméléséhez, létezik, s kitûzött céljainak megvalósításában egyre inkább szerepet kap a genetikai háttér.

Az Ajánlati Fajtalista kritériumai

• Megbízhatóság
• Hitelesség
• Nyilvánosság

Az Ajánlati Fajtalista teremt kapcsolatot a választási lehetőség, a termesztési alkalmazhatóság és cél között. Hatással van a termelő gazdasági eredményére és befolyásolja a fajták piaci érvényesülését. Nem vitatható, hogy az Ajánlati Fajtalista kibocsátói nagy felelősséget vállalnak. A termelő joggal kéri számon a megbízhatóságot, a fajta jogosultja pedig a hitelességet. A megbízhatóságot a kísérleti metodika, a kísérletek száma és a kísérleti helyek megválasztása adja, míg a hitelességért a törvényi háttér, a felkerülés és versenyzés demokratizmusa, valamint az eredmények teljes nyilvánossága felelős.

Az Ajánlati Fajtalista forrásai

• Nemzeti Fajtalista
• Közösségi Fajtalista

Az ajánlati fajtalista legfontosabb forrása a nemzeti fajtalista. A Nemzeti Fajtalistán szereplő fajták a felkerüléshez szükséges hivatalos kísérletek során már bizonyították, hogy termőképességük, ökológiai alkalmazkodó képességük, alapvető agrotechnikai tulajdonságaik, minőségi és növény-egészségügyi jellemzőik tekintetében jobbak az ország területére megállapított sztenderdnél. Az Ajánlati Fajtalistára kerüléshez mégis szükség van további vizsgálatokra, mert a hivatalos fajta-összehasonlító kísérletek nem állapítanak meg speciális agro-ökológiai alkalmazkodó képességet (pl.: egyes tájakhoz, talajokhoz való alkalmazkodást), különös agrotechnikai körülmények közötti, a versenytársakénál előnyösebb reakciókat (pl.: takarékos talajmûvelés, mûtrágya és öntözési reakció, organikus termesztési alkalmasság). Ezeket a tulajdonságokat csak célorientált kísérletekben lehet megállapítani.

• Az ajánlati Fajtalistára kerüléshez célkísérletek szükségesek
• A Nemzeti Fajtalistáról ajánlott fajták is további vizsgálatot igényelnek a célkísérletekben
• A Közösségi Fajtalistáról előkísérletek segítségével kell kiválogatni azokat, amelyek részt vesznek a célkísérletekben

Az úniós csatlakozási tárgyalások során elfogadott feltétel, hogy a Közösségi Fajtalistán szereplő fajták (kivéve azon növényfajok fajtái, amelyek az adott országban nem termeszthetők), valamennyi tagállamban korlátozás nélkül forgalomba hozhatók. Mindenki előtt ismert, hogy az Európai Únió egyes országai egymástól nagyon különböző ökológiai feltételekkel rendelkeznek, s a Nemzeti Fajtalistákra kerülés feltételei sem egységesek (a feltételek jelentős része a jövőben sem lesz egységesíthető). Azokról a fajtákról, amelyek nem az adott ország (jelen esetben Magyarország) Nemzeti Fajtalistájáról kerülnek kiválasztásra, még azt sem tudjuk, hogy nálunk melyik éréscsoportba, minőségi kategóriába sorolhatók, nem is beszélve szárazság- és hőtûrésről, növény-egészségügyi tulajdonságokról. A Közösségi Fajtalista tehát ebből a szempontból csak jogi fogalom, nem szolgálja a nemzeti fajtakísérletezés alapvető célját: a termelő védelmét és a növénytermesztés hatékonyságának fokozását. A Közösségi Fajtalistán szereplő fajtákat a hazai termesztés szempontjából legfontosabb tulajdonságaik megállapítása illetve ellenőrzése szempontjából előkísérletekbe kell vonni, mielőtt bekerülnének az Ajánlati Fajtalistára kerülést szolgáló kísérleti hálózatba (célkísérletek).

Az Ajánlati Fajtalista szervezete és anyagi bázisa

• Nem szükséges új kísérleti hálózatot létrehozni
• Független anyagi alapok teremtik meg az igazi függetlenséget
• A végleges szervezetet „az Élet” alakítja ki

A már fentebb említett megbízhatóság és hitelesség olyan kritériumok, amelyek sem spontán módon, sem csak „felülről” hozott intézkedésekkel nem teljesülhetnek. A kísérletezésnek egy szakmailag felkészült, tudományos alapokkal rendelkező hálózatra van szüksége. A metodikát, s annak helyességét szigorúan kell ellenőrizni és folyamatos felülvizsgálatra, korszerûsítésre szorul. Szükségtelen, és Magyarország nem is elég gazdag ország ahhoz, hogy erre a célra egy teljesen új kísérleti állomás-hálózatot hozzon létre. A jelenlegi OMMI Fajtakísérleti Állomások, nemesítői és kutatóintézeti bázisok, élen járó gazdaságok, agrártudományi oktató intézmények megfelelő alapokat adhatnak (a kísérletezés-technikai felkészültség erőteljes fejlesztésével) ennek a tevékenységnek. A szakmai hátteret szükség szerinti kiképzés után ugyanezek a szervezetek biztosíthatják.

Bizonyára sok gondot jelent még az Ajánlati Fajtalista rendszeres kiadása, az ismereteket gyakorlati eszközzé alakító szaktanácsadási hálózat mûködtetése, a rendszeres és megfelelő színvonalon kivitelezett kísérletezés pénzügyi fedezetének megteremtése. A függetlenség alapelve ugyanis anyagi függetlenséget is feltételez. Kezdetben a költségvetésnek nagyobb arányban kell hozzájárulnia, hiszen jelenleg e nélkül az Ajánlati Fajtalista létre sem jöhetne. A továbbiakban azonban az így termelt információ hasznosítóinak tudomásul kell venni, hogy mind a megbízhatóság, mind a hitelesség, mind a tartalmi bőség olyan mértékû lesz, amilyen mértékben önállósítani tudják a mûködést egyéb forrásoktól.

A hitelt érdemlő Ajánlati Fajtalista nem születhet meg „hiteles szülő” nélkül, akinek még szintén meg kell születnie. A „hiteles szülő” nem lehet más, mint az adott kultúra termelésével, vetőmagjának, s termékének kereskedelmével, feldolgozásával, kutatásával foglalkozók ágazati tanácsa.

Magyarországon ma még nem alakult ki egy olyan színvonalú ágazati szerkezet és szerveződés, amely minden tekintetben megfelelhetne a hitelesség kritériumainak. Az FVM a probléma áthidalására pályáztatás útján jelölt ki felelőst az Ajánlati Fajtalista megszervezésére. A végleges formát, ahogy mondani szokták, „az élet” majd kialakítja.

Dr Szieberth Dénes

A Főszerkesztő megjegyzése: az itt megjelent írás számos esetben a szerző magánvéleményét tükrözi. Megállapításai, gondolatai eltérhetnek a jelenlegi állapottól, más személyek vagy szervezetek véleményétől. A téma fontosságára tekintettel lapunk örömmel vállalja fel más vélemények, észrevételek és álláspontok soron kívüli, változtatás nélküli közlését.