A KWS alapjait 137 évvel ezelőtt a Magdeburg melletti Kleinwanzlebenben fektették le az alapító családok, a vállalatcsoport ma is többségi családi tulajdonban van, a második világháború után a központ a Hannovertől délre fekvő Einbeckbe költözött. A nemzetközi expanziónak köszönhetően a KWS mára a világ egyik vezető növénynemesítő vállalkozása lett, termékeik 65 országban ismertek és kedveltek, köztük Magyarországon is. A vállalkozás jövőorientáltságát jellemzi az a tény, hogy évente több milliárdot fektetnek a nemesítésbe és a kutatásba. A nemesítés jelentőségéről beszélt a visegrádi fórumon Dr. Christopher Amberger a KWS SAAT AG igazgatóságának tagja is. Mint mondta: „ Amit a nemesítés nem valósított meg, azt a legjobb termesztéstechnológia sem tudja biztosítani.”



E cél vezérelte a KWS-t akkor is, amikor 2003-ban Muronyban nemesítő állomásokat hoztak létre, és az ország hét területén folytattak hozamvizsgálatokat.



Claus Hoeck, a KWS SAAT AG dél-kelet európai régió cukorrépa vetőmag kereskedelemért felelős igazgatója „ Velünk kezdődik - A cukorrépa nemesítés jövője a KWS-nél „ címmel tartott előadást. E növény nemesítésében a KWS több mint száz éve vezető helyen áll. A világban ma minden harmadik elvetett cukorrépadrazsé a KWS nemesítvénye. Ez az arány Magyarországon évek óta megközelíti az ötven százalékot. Claus Hoeck az eredmények mellett felhívta a szakemberek figyelmét arra, hogy a rizománia fertőzés egyre jobban terjed mind az EU-ban mind pedig Magyarországon. A rizomániát vírus és gomba viszi át, az ellene való védekezés csak rizománia -toleráns cukorrépa fajtákkal lehetséges. A nemesítés további célja, hogy ezeknek a fajtáknak a hozamát növeljék. A Magyarországon termesztett fajták, az Evelina, az Oregon, a Lolita és a Triplex kinyerhető cukorhozama már eléri a hagyományos fajtákét. Ezek az eredmények nyereséget hoznak mind a termelőnek, mind a cukorgyáraknak. Felhívta a figyelmet egy másik igen súlyos következményekkel járó betegségre, a rizoktóniára, / nyári gyökérrothadás / mely ellen a KWS már szintén felvette a harcot és rendelkezik toleráns fajtákkal.



Ernst Topitsching, a régió kukorica és olajnövények vetőmagjának kereskedelmi igazgatója előadásának a „ KWS, a kihívó Dél-Kelet Európában és Magyarországon „ címet adta. Az eredmények között említette, hogy a KWS-nek, mint kukorica nemesítőnek jó image-e van, de egyre nagyobb tért hódítanak a napraforgó, a repce és a kalászosok vetőmag ellátójaként is, és azt, hogy árbevételük 15 %-át kutatás- fejlesztésre fordítják. A jövő többek között az, hogy ledolgozzák azt a „ hátrányt „, hogy relatív rövid ideje van ez az ágazat a piacon. Ennek érdekében a kereskedőkkel egy sokkal erősebb kapcsolatot kívánnak kiépíteni, erős értékesítési csapat, jól megvalósított marketing koncepció segíthet abban, hogy a felhasználók, a termelők még nagyobb bizalommal termeljék a KWS által fémjelzett fajtákat.



Dr. Halmai Péter, egyetemi tanár, tanszékvezető, a Szent István Egyetemről „ A magyar agrárgazdaság kilátásai és lehetőségei az Európai Unióba való belépés után „ címû előadásában a következőket szögezte le :

Az EU-csatlakozás , azon belül az EU Közös Agrárpolitika / CAP / átvétele lényeges változásokat hoz az agrártermékek piacán. Közvetlenül egyrészt az intézményi árak átvétele, másrészt a CAP támogatási rendszerének kiterjesztése gyakorol hatást

A hatásvizsgálatok rendkívül összetett közgazdasági feladatot képeznek. Különböző / közöttük ökonomiai / módszerek együttes alkalmazása nyújthat valóban megalapozott következtetéseket.

Az adaptáció nyomán emelkedett a magyar szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége. A gabonatermelés esetében e hatás erőteljesebb, az olaj-és fehérjenövény- termelés esetében esetében pedig mérsékeltebb. Jelentősen nőhet a cukorrépa termelés jövedelmezősége is. Utóbbi ágazatra azonban további meghatározó hatást fejt ki a kvótarendszer átvétele.

Az állattenyésztés területén kedvezőtlenül alakul az abrakfogyasztó állatfajták / sertés, baromfi / termelésének versenyképessége. Noha a tej - és a marhahús- termelés feltételei javulnak, a mennyiségi szabályozás korlátozza azok növekedési lehetőségeit. Differenciált hatások jellemzik a kertészeti főágazatot.

Az EU- csatlakozást követően éles versenyhelyzet alakul ki a magyar agrárpiacon. Egyidejüleg az agrártermelők akadály nélkül léphetnek az európai belső piacra. A versenyképes ágazatok / elsősorban a szántóföldi növénytermelés / input- piacokra irányuló kereslete növekedhet.