Természetes fedeztetés
A 70-es és a 80-as években intenzív kutatómunka folyt a közvetlen fialás utáni fedeztetés előnyeinek és hátrányainak felderítése érdekében. Ebben a munkában a magyar kutatók is kivették részüket. A külföldi kollégákkal párhuzamosan végzett kísérletek alapján megállapították, hogy az anyanyulak közvetlen a fialás után határozottan ivarzanak, könnyen felveszik a bakot, de gyengén vemhesülnek. A közvetlen fialás után vemhesült csoportokban kissé csökkent az alomlétszám, alig észrevehetően megemelkedett a szopósnyulak elhullása és az anyák gyorsabban apasztottak el. Akkor még az egyik legnagyobb gondot a korai (28 napos) elválasztás miatti egészségügyi kockázat jelentette, ami a korszerû takarmányozással megoldódott. A gazdasági elemzések egyértelmûen bizonyították az intenzív szaporítás előnyét, különösen ha a termelést nem az anyára, hanem az egyik legnagyobb „költségtényezőre”, a tenyésznyúl férőhelyre (az istálló alapterületre) vetítették.
Mesterséges termékenyítés
A mesterséges termékenyítés bevezetésével és térhódításával a helyzet kissé megváltozott. Természetesen ebben az esetben ugyanúgy lényeges az anyaállomány, az istálló és a férőhelyek kihasználtsága, de egy másik hasonló súllyal szereplő tényezőre is figyelemmel kellett lenni, mégpedig az állomány egyszerre történő termékenyítésére, fialtatására, választására stb. Ez teszi lehetővé, hogy az istállókat egyszerre telepítsék be és ürítsék ki, és ezzel (a programozott takarítással és fertőtlenítéssel) megszakítsák a fertőzési láncot. Egyidejûleg fontos az is, hogy minél nagyobb tétel vágónyúllal jelenjenek meg a vágóhidakon. A vágóhidak is örülnek, ha tervezhetővé válik a vágás.
Közvetlen fialás utáni termékenyítés
Ha az anyanyulakat közvetlen fialás után inszeminálnánk 33 naponta lenne termékenyítés, fialás, választás, stb. Ez a szaporítási ütem azzal jár, hogy a termékenyítés és a többi folyamat váltakozva a hét bármely napjára eshet, így időnként szombatra vagy vasárnapra is jut munkacsúcs. Ezt pedig természetesen nem szeretik sem a külföldi, sem a magyar nyúltenyésztők. Feltehetően emiatt nem terjedt el a módszer.
Fialás után 10-11. napi termékenyítés
Ha fialás után 10-11. napon történik a termékenyítés, akkor teljesül az az elvárás, hogy az inszeminálás mindig a hét azonos napjára (általában péntekre) essen, a fialás pedig hétfőn-kedden-szerdán történik. Egyszerû számítás (vemhességi idő / 31-33. nap/ + újratermékenyítésig eltelt időszak /10-11 nap/ = 42 nap) mutatja, hogy ebben a rendszerben az anyanyulak 6 hetenként fialnak. Még egy lényeges szempontra kell a figyelmet felhívni. Ha 6 hetente van fialás, akkor pl. 5 hetes választás és néhány napos takarítás és fertőtlenítés után az anyanyulak ugyanabban a ketrecben fialhatnak, mint korábban. Szerencsés esetben a hizlaló istállóba került választott nyulak kb. 6 hét múlva értékesíthetők. Természetesen itt is kalkulálni kell a kiürítés, takarítás, fertőtlenítés és újratelepítés néhány napos idejével.
A francia nyúltenyésztők jelentős része ezt a módszert alkalmazza. Az összes anyanyulat egyszerre termékenyítik. A vemhesültek a fialtatóládával felszerelt tenyész-, az üresek a sokkal kisebb méretû, újabban tenyészketrecek felett (második szinten) kialakított tartalék ketrecbe kerülnek. Pontosabban, a fialás után 10 nappal inszeminált vemhesült anyanyulak a helyükön maradnak, a nem vemhesültek helyére pedig a tartalék vemhes anyák közül tesznek be. Így érik el, hogy - kisebb ingadozással - az összes tenyészketrecben fialás várható. Vagyis hathetente az összes tenyészketrecben fialó, majd szoptató anyanyúl van. A tenyész-férőhelyeket így teljesen ki tudják használni. Ameddigre a választás időpontja elérkezik, addigra a hizlaló ketrecekből az előző turnus vágónyulait elszállítják. Mivel a tenyész- és a hizlaló istálló(ka)t teljesen feltöltik, ezt is maximálisan kihasználják.
A szopósnyulak tehát szûk 6 hétig tenyész-, majd választás után ugyanennyi ideig hizlaló ketrecekben vannak. Az elválasztás után újból fialnak az anyák és az értékesítési időpontra ismét van egy választási korosztály. Ez a rendszer azonban csak akkor használható, ha a vágónyulak 12 hetes kor előtt értékesíthetők. Franciaországban, ahol 2,4 kg átlagsúlyban adják el a nyulakat, semmilyen probléma sincs, de nálunk, mivel a minimális vágósúly 2,5 kg (az átlagsúly 2,7-2,8 kg között van), az előző korosztály még nem adható el, amikor a következőt már választani kellene.
Részben ezen a problémán segít, ha az anyanyulakat két, három vagy nagyon nagy telepek esetében több részre osztva termékenyítik. A világon leggyakoribb a két részre osztás. Ebben az esetben az egyik anyai csoport után 3 héttel termékenyítik a másikat. Ennek megfelelően 3 hetente van fialás, választás és értékesítés. A rendszer előnye, hogy ha a fialás után 10-11. nappal inszeminált anya a 10. napi vemhességvizsgálat során üresnek bizonyul, a következő csoporttal együtt, minden időveszteség nélkül újból termékenyíthető. Vagyis az anyanyulak kihasználása javul. A néhány száz anyával dolgozó termelők a világon és nálunk is ezt a szaporítási módszert használják leggyakrabban.
Igaz ekkor sem ürül ki az istálló a következő csoport választásának időpontjára, de ez nem olyan feltûnő, mert a tovább-hizlalás miatt a növendék istálló úgyis 1-1,5 héttel hosszabb ideig foglalt, és a visszamaradt nyulakat még kissé tovább is tartják.
Fialás után 17-18. napi termékenyítés
Abban az esetben, ha az anyanyulakat a 10-11. nap helyett a fialás utáni 17-18. napon inszeminálják, akkor minden remény megvan arra, hogy a második csoport elválasztási időpontjára az előző csoport vágónyulait már étékesíteni lehet. 18. napi újratermékenyítés esetén a tenyész- és a hizlaló ketrecek a francia példához hasonlóan maximálisan kihasználhatók. Mivel azonban minden esetben egy héttel később történik a fedeztetés, rosszabb az anyanyulak és a tenyészketrecek kihasználtsága.
Érdemes lenne ezt a szaporítási ritmust behatóbban tanulmányozni. Az intenzív szaporítás irányába történő fejlődés miatt nincs elegendő irodalmi adat a módszer előnyeinek és hátrányainak pontos megismeréséhez. Az biztosra vehető, hogy az egy évre és az egy anyára vetített mutatók k mint a 11. napi termékenyítésnél. Feltehető azonban, hogy javul a tenyész- és a hizlaló ketrecek kihasználtsága. Különös előnye lehet annak, ha a telep összes anyája egyszerre termékenyíthető és a következő fialásra a tenyész-, illetve a következő választásra a hizlaló ketrecek kiürülnek.
Fialás után 3-5. napi termékenyítés
A világon nem mondtak le arról, hogy úgy lehessen az anyanyulakat intenzívebben szaporítani, hogy közben a korábban említett előnyökről se kelljen lemondani. Erre a lehetőséget a fialás után 3-5. napi újratermékenyítés adja. Ebben az esetben a fő problémát az okozza, hogy az ivarzás szempontjából ez az egyik legrosszabb időpont. Hormonális beavatkozás nélkül nagyon gyenge vemhesülés érhető el. A termékenyítés előtt az anyanyulakat PMSG-vel kell kezelni.
A PMSG kezelésnek a 10. napi újratermékenyítéskor is lehet előnye. A tejtermelést és a szaporaságot szabályozó hormonok egymás hatását akadályozzák. A közvetlen fialás utáni intenzív ivarzást követően a szabálytalan ivarzási ciklusok között a receptivitás nagyon gyenge. Ennek kiküszöbölése, az ivarzás szinkronizálása céljából az inszeminálás előtt 2-3 nappal PMSG-vel kezelik az anyákat. Amíg azonban a 10-11. napi újratermékenyítéskor csak 10-15%-kal javítható a vemhesülési arány, addig fialás utáni 3-5. napi inszeminálás esetében - PMSG vagy más kezelés nélkül - nagyon gyenge lenne a vemhesülés.
Két anyával nevelés (fialás után 10-11. napi termékenyítés)
Teljesen új lehetőséget kínál a két anyával nevelés. Ebben a rendszerben a szopósnyulakat a saját anyjuk mellett egy másik, a laktáció 20. napján leválasztott pótanya neveli. A kettéválasztott ketrecből reggel az egyik anyát engedik be a közös fészekbe szoptatni. A másik anya késő délutántól reggelig szabadon bejárhat, és szoptathat.
Az anyákat ebben a rendszerben is két csoportra osztják és fialás után 10-11 nappal inszeminálják. A szaporítási ütem, a két csoport kialakítása és az igen korai (20 napos) választás teszi lehetővé, hogy minden fialó anya mellé egy a laktáció csúcsán levő, a tejtermelés leszálló ágát hasznosítható pótanyát tegyünk.
Mivel mindkét anyai csoport 6 hetente fial, így (ha mindegyik anya termékenyülne) a közös elletőládába 3 hetente felváltva, hol az egyik, hol a másik anyanyúl fialhat. Ez rendkívül megnöveli a hagyományosnál kissé nagyobb tenyészketrecek és ezen keresztül a tenyészistállók kihasználtságát.
A nagyon fiatalon választott nyulakból a szokásos hárommal szemben hat tehető egy hizlaló ketrecbe. A csoportokat 6 hetes korban kell megfelezni. Ezzel a kétfázisos neveléssel, kezdetben 6, majd 3 nyúl együtt hizlalásával jelentősen javítható a hizlaló ketrecek, illetve istállók kihasználtsága is.
Főként a jobb tejellátásnak köszönhető, hogy ezek a nyulak 5-6 nappal korábban érik el a 2,5 kg-os vágósúlyt, mint a hagyományosan neveltek. Ez a néhány nap éppen elegendő ahhoz, hogy a 10. napi újratermékenyítés esetén úgy ürüljön ki a hizlaló istálló, ami a félintenzív szaporítási ritmusnak megfelel.
Lehetetlen mindenki számára megfelelő szaporítási ritmusra javaslatot tenni. Valószínûleg nem véletlen, hogy a fejlett nyúltenyésztéssel rendelkező országokban az anyanyulak két csoportra osztása, a fialás utáni 10-11. napi inszeminálás és a termékenyítés előtti PMSG kezelés terjedt el.
A legtöbb termelő nálunk is ezt a módszert alkalmazza. Természetesen a több ezer anyás telepeken minden héten van termékenyítés. Néhányan a 18. napon inszeminálják az anyákat. Hallottam olyan tenyésztőről is, aki váltakozva a 10. és a 18. napon termékenyíti anyanyulait, így remélve a hizlaló ketrecek jobb kihasználását.
Bár a két anyás nevelés, a korai választás és a kétfázisú nevelés bonyolultabb, mint a szokásos módszerek, de számos olyan előnye van, ami a gazdaságosabb termelést szolgálja. Kezdő nyúltenyésztőknek nem merném ezt a módszert ajánlani. A kellő ismerettel és gyakorlattal rendelkezőknek viszont hagyományos, tenyészketrecük van, az átálláshoz a technológiát módosítani, változtatni szükséges.
Külön érdekes téma a PMSG kezelés. A termelők rövid távú érdeke a használata, de hosszabb távon a hormonális beavatkozásnak hátrányai is lehetnek. Egyik probléma az anyákban keletkező ellenanyagok termelődése, a másik pedig a fogyasztók ellenkezése a hormonális beavatkozásokkal szemben. Ezekkel a kérdésekkel a későbbiekben egy külön cikkben foglalkozunk.
Dr. Szendrő Zsolt
egyetemi tanár
Kaposvári Egyetem
