A mezei pocok az őszi gabona és az évelő pillangós kultúrákat keresi fel az ősz folyamán, és betelepedésével rontja a növények télállóságát, ezzel jelentős károkat okozhat. Mindezek mellett rendkívül szapora és nem alszik téli álmot, tehát a tél folyamán is károsít. A növényeket többféle módon károsítja. A területre történő betelepedése után járatokat készít, miközben elrágja a gyökereket. A kifagyás és felfagyás így könnyen kialakulhat. Termények károsításakor a felület megrágása mellett szennyezi a gyümölcsöket, zöldségeket. Megrághatja a fák gyökereit is, amelynek hatására, főként a fiatal fák legyengülnek, kipusztulhatnak. A pocok 20 - 30 cm mélyen a talajban készíti el lakó és fialó fészkét. Ebből sugárirányban ágaznak el az élelemszerző járatok. Ezek a járatok már közel vannak a talajfelszínhez és 6 - 7 kijárattal végződnek. Zsákmányai tárolására éléskamrát is készíthet 20 - 30 cm mélyen. A pocok korán, 40 - 50 napos korban válik ivaréretté. Az áttelelt pocok március végén, áprilisban fial először, 4 - 5 utódot hoz a világra. Későbbi fialásakor, már 8 - 10 utód születik. Ellései száma, az élete során 4 - 6. A szaporasága mellett jellemző tulajdonsága, hogy társaságkedvelő, ami abban nyilvánul meg, hogy új lakó és fialó fészkét a régi mellett készíti, ezzel a fertőzési gócok alakulnak ki. Ilyenkor előfordul, hogy a táblákat foltokban rostaszerûen lyuggatja ki.



Elszaporodásának kedveznek a számára elsőrendû tápnövények, mint a gabonafélék és a pillangós virágzatúak. Ezeken a táblákon gyorsan megjelenhetnek nagy számú populációk, hiszen ezek az akkumulátor területek értékes tápanyagokat biztosítanak számukra. Ősszel és télen, ha az időjárás száraz és enyhe, a kártevő átvészeli ezeket a hónapokat. Az áttelelés, gyakran az un. rezervátor területeken történik, ahol a rágcsáló zavartalanul élhet. Pl.: árokparton, legelőn. Viszont, ha állandóan ingadozó a téli hőmérséklet, gyors hóolvadás következik be, vagy csapadékos az idő, nagy arányú pusztulás következik be. Ha a táplálék hiánya, valamint a gyakori beltenyészet legyengíti a populációt, könnyen betegednek meg és pusztulnak el. Pusztításukhoz a természetes ellenségek, az ölyvek, baglyok, róka és menyétfélék is hozzájárulnak. A mezei pocok kártétel előrejelzését lakott lyukak számlálásával, vagy kiszántásos módszerrel végezhetjük leghatékonyabban, ősszel és tavasszal. Az előbbi módszernél a táblán legalább két helyen 10×10 m - es területet jelölünk ki és betapossuk a megszámlált lyukakat. 24 óra múlva megszámláljuk a kibontott lyukakat. Ha 2 - nél több lakott lyukat számoltunk átlagosan, még ősszel védekezni kell. Tavasszal viszont 1 lakott lyuk észlelésekor már el kell végezni a védekezést. A kiszántásos módszer lényege, hogy 25 cm mélyen szántó eke után 300 m - en haladva számoljuk meg a pockok számát. Ennél a módszernél 2 - 3 egyedszámnál kell védekezni.



A mezei pocok ellen a természetes ellenségek kellő védelmet adnak. Erős fertőzésveszély esetén viszont a kémiai védekezésre szükség van.



A mezei rágcsálók másik fontos és országosan elterjedt képviselője a hörcsög. A szántóföldi és a kertészei kultúrákban egyaránt károsít: a gabonafélék kalászait szétrágja, szárát letapossa, a fiatal növényeket foltokban kirágja, a kukorica termését a feltépett csuhélevelek közül fogyasztja, belerág a burgonyába, paprikába.



Mivel a felszaporodásának a száraz meleg időjárás az optimális az idei év kedvezett számára. A Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok szakembereinek felmérései alapján elsősorban az Alföldön találni fertőzöttebb körzeteket.



Életmódjára jellemző, hogy földalatti járatrendszert, ún. kotorékot hoz létre, és itt téli álmot alszik. Az anyaállat évente kétszer párzik és 3 heti vemhességet követően 4-14 csupasz, vak kölyköt szül, amelyek 2-3 hónapos koruktól kezdenek önálló életet. A téli álmot megelőzően a kotorékjában nagy mennyiségû - 15-20 kg - magot halmoz fel, amelyet álomba vonulás előtt és a tavaszi ébredést követően fogyaszt el. A tartalékok felhalmozását követően télre a járatait elzárja.



Egyedszámának felmérésére és a védekezés szükségességének megállapítására alkalmazható módszer a kibontott ill. lakott kotorékok számolása és a csapdázás.



Tavasszal a kibontott kotorékok felmérése azon a megfigyelésen alapszik, hogy miután a hímek, majd a nőstények kibontják a kotorékukat először mindegyiknek csak egy kijárata van, ezért a módszer jól tükrözi a területen élő egyedek számát. A felmérést területi sávmódszerrel végezzük. Előre kijelölt sávokon elegendő 1 fő máskülönben 2 fő szükséges. Az egyik ember 2,5-5m hosszú rudat visz magával - amelynek mindkét végére 1m hosszú jelzőzsinórt kötünk - és számolja a lépéseit, miközben a társa mögötte haladva számolja a jelzőzsinórok közötti területen a hörcsöglyukakat. A felvételezett területet a jelzőrúd szélessége és az átlagos lépéshossz alapján tudjuk kiszámolni.



A csapdázást előre kijelölt területen minimum 1ha-on végezzük és minden hörcsöglyuk elé tegyünk csapdát. A hörcsög könnyen csapdázható, ezért a csapdázás a legalkalmasabb felvételezési módszere. A csapdázást elsősorban tavasszal párzás idején (május) végezzük. A csapdákat késő délután kell kirakni és másnap reggel értékelni a fogást.



A lakott kotorékok számának októberi felmérésével - csapdázás vagy sávmódszer segítségével - hozzávetőlegesen következtethetünk a tavaszi várható egyedszámra igaz ekkor a módszerek alkalmazása kissé több munkát és odafigyelést igényel, mert a kotorékoknak több kijáratuk is lehet. Az októberi felmérést követően fontos figyelemmel kísérni a területeket, mivel a téli álomban lévő állatok érzékenyek a külső és belső ingerekkel szemben. Ha a téli álom során gyakoriak a felébredések, ezek nagyon igénybe vehetik az állatok szervezetét ami tavaszra a pusztulásukat okozhatja.



A hörcsög elleni védekezés akkor indokolt ha tavasszal hektáronként átlagosan 3 egyedet csapdázunk vagy ugyanennyi a lakott kotorékok száma.



Mindkét kártevővel kapcsolatban fontos tudni, hogy az 5/2001(I.16.) FVM rendeletet módosító 81/2003(VII.9.) FVM rendelet 2.§ (1) b) pontja értelmében mindkét kártevő ellen kötelező a védekezés.

Nagy Krisztina- Veszprém Megyei NTSz



Prohászka Péter- Komárom-Esztergom Megyei NTSz