Befejeződött a napraforgó és a kukorica betakarítása is Békés vármegyében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés vármegyei Igazgatósága adatai alapján napraforgót csaknem 85 ezer hektáron termesztettek, a termésátlag 2,8 tonna lett hektáronként; összesen mintegy 238 ezer tonna termést arattak le – értesült a közleményből az Agro Napló.

Kukoricából 468,8 ezer tonnát takarítottak be 67,9 ezer hektárról; a vármegyei termésátlag 6,9 tonna lett hektáronként. Emellett szóját és burgonyát termesztettek kis területen, mindkettőből csaknem 4 ezer tonna termett. A 134 hektáron termesztett cukorrépát azonban gombabetegség fertőzte meg, így feldolgozhatatlanná vált, a gyárak nem vették át a termelőktől, nagy része a földben maradt – hangzott el az aratási koordinációs bizottság ülésén.

A felvásárlási árak „megalázóan alacsonyak” Barabás Béla, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség titkára szerint. Az ülésen elhangzottak alapján a napraforgó tonnáját 105-110 ezer; a kukoricáét 46-53 ezer; a szójáét pedig 130-140 ezer forintért veszik át.

Bár szakemberek korábban tartottak attól, hogy nem lesz elegendő a raktárkapacitás, végül nem léptek fel problémák a tárolással.

Az őszi vetésekkel azonban igen. A száraz, kedvezőtlen időjárás miatt az elvetett őszi káposztarepce nem mindenhol kelt ki, máshol a „mezei pocokfertőzés miatt jelentős a foltszerű, helyenként a táblaszintű kipusztulás”. Őszi búza esetén a bizottsági ülésen elhangzottak szerint „jelentősen csökkent a felhasznált fémzárolt vetőmag mennyisége, és a kiszórt műtrágya mennyisége is 40-50 százalékkal kevesebb a korábbi évekhez viszonyítva. A gazdák hezitálnak, hogy elvessék-e a búzát a pocokfertőzés miatt.

Mindezek miatt a tervezettnél bizonyosan kevesebb bevetett területtel lehet számolni a NAK megyei igazgatósága szerint jövőre. Repcéből 8 ezer hektár várható; búzából a 45 ezer hektár vetési szándék várhatóan nem valósul meg – írták.

A Nagyszénási Gazdakör, a Gerendási Gazdakör és az Orosháza és Térsége Gazdakör közös levelet fogalmazott meg a NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) felé. Mint írták, a vetőmag, a növényvédő szerek, a műtrágyák ára az „egekben”, a gabona felvásárlási ára pedig tavaly óta kevesebb mint a felére csökkent. A gazdálkodók egy része szerint az európai uniós előírások változása sokkal nagyobb mértékben akadályozza a gazdaságos termelést, mint amekkora területalapú támogatásokkal kompenzálni lehet azt – vélik.

Példaként írták, hogy szeptember 30-ig csak 10 centiméter mélyen lehetett tarlóhántást végezni; a környezetvédelmi szabályok miatt pedig nem lehetett a mezei pocok inváziót kémiailag kezelni. „Júliustól a rágcsálók üregeibe lehetett ugyan kihelyezni irtószert, de ez 100 hektáron akár egymillió lyukat is jelent, amire nincs kapacitás, ésszerűtlenné teszi az engedélyt; a szántás elmaradása pedig tovább biztosította a megfelelő életteret a rágcsálók számára” – jegyezték meg.

Ez jelentős károk elviselését okozta a gazdák számára, miközben a szántóföldi növények felvásárlási ára az önköltségeiket sem fedezi – húzták alá.

A három gazdakör nagyfokú integrációt, a termelés egységes megszervezését, az inputanyagok árának csökkentése érdekében közös beszerzéseket és közös értékesítést javasol.

(Forrás: MTI)