A megye éghajlatára jellemző, hogy melegek a nyarak és az Alföldön itt a leghidegebbek a telek. A napsütéses órák száma 1800–2000 óra, észak felé haladva fokozatosan csökken.
A csapadék éves mennyisége sokéves átlag szerint 500–650 mm, kelet felé haladva növekszik, de az utóbbi évek szélsőségei itt is érezhetőek voltak.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helye az ország mezőgazdaságában

A 280 ezer hektárnyi szántóterület több mint 40%-án találunk kukoricát, ez a leggyakoribb termesztett növény. Második legnagyobb felületen kalászosok jelennek meg mintegy 60 ezer hektáron, és a napraforgó területek országos növekedési ütemével összhangban, évek óta közel 50 ezer hektáron található a legfontosabb olajnövényünk.

Érdekes mutatókat láthatunk a megye termeléséről a szántóföldi kultúrák esetén. 2013–as adataink alapján, kukorica esetén itt kevés erőfeszítést tesznek a gazdák rovarkártevők ellen. A talajfertőtlenítéssel és a rovarölő szeres állománykezeléssel érintett területek aránya a legalacsonyabbak között van az országban. Nem úgy a kalászosoknál, ahol a terület közel ¾-én alkalmaznak rovarölő szeres kezelést, ami a legintenzívebb az országban. A napraforgó technológiákat vizsgálva a legszembetűnőbb sajátosság a növényvédőszer-toleráns hibridek vetésének magas aránya. Az egész országban nagyon népszerű a Clearfield és az ExpressSun technológia. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint a termőterület 90%-án találunk ilyen hibrideket (1. ábra).

1. ábra: növényvédőszer-toleráns napraforgó-hibridek termőterülethez viszonyított aránya

Mégsem a szántóföldi kultúrák kapcsán emlegetjük gyakran a térséget, hanem a területben kifejezve kisebb, de jelentőségében mégis oly fontos kertészeti kultúrák miatt. A csonthéjasok tekintetében is fontos megyének számít Szabolcs-Szatmár-Bereg, hiszen az országos termőterület negyede itt található, ami azonban még hangsúlyosabb, az az alma.

Almatermesztés

Magyarország almatermő területének több mint fele, közel 17 ezer ha almaültetvény található Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2. ábra).

2. ábra: az alma és körte termőterülete 2013-ban (ezer ha)

Az ágazatot sújtó termőterület-visszaesés ezt a megyét sem kerülte el. Az esetenként arcpirítóan alacsony felvásárlási árak, időjárási szélsőségek, a jövedelmezőség bizonytalansága ültetvénykivágásokhoz vezettek, a termőterület harmadával esett vissza. Mindenki, és főleg a fogyasztók szerencséjére maradtak, akik előremenekülve fejlesztettek, korszerűsítettek és a csökkenő tendenciát meg tudták állítani, stabilizálták a termelésüket. Egyre növekszik a nagy tőszámú, intenzív ültetvények aránya a hagyományos ültetvényekkel szemben.

Az országos tendenciákhoz viszonyítva a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei almatermelők körében a legmagasabb a gyomirtószer-használók aránya. Itt a terület 82%-án használnak valamilyen gyomirtó szert a mechanikai kezelések mellett vagy helyett. A technológiai színvonalat jól jellemzi, hogy az országos átlagnál 25%-kal költenek többet rovarölő szerekre és 10%-kal többet gombaölő szerekre hektáronként. A teljes növényvédőszer-költést tekintve hektáronként 15%-kal szánnak többet a gazdák itt peszticidekre, mint amit az országos átlag mutat.

Ha a tápanyag-utánpótlást vizsgáljuk, látható, hogy ebben a megyében használják a legintenzívebben a műtrágyákat. Ha szűkebben csak a lombtrágya-felhasználást nézzük, akkor ebben a szegmensben is látható a megye vezető szerepe, hiszen a termőterület több mint 80%-án éltek ezzel a termésnövelő eszközzel a termelők. A fentiek tükrében jól látszik, mennyire meghatározó a szerepe Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének hazánk gyümölcstermesztésében.

Végezetül, ezúton is köszönjük a gazdálkodóknak, hogy fogadják kérdezőbiztosainkat, válaszolnak kérdéseinkre és segítik munkánkat.
Sikeres szezont kívánunk minden kedves olvasónak!

Csősz Mihály, Kleffmann Group

A cikk szerzője: Csősz Mihály