Figyelmet kell fordítani a tápanyagmennyiségre, -minőségre, az etetés gyakoriságára, de ugyanekkora fontossága van a higiéniának, az állategészségügynek, és a megfelelő tartási körülményeknek is. Tehát a borjak optimális ellátása több szempontból is nagy ráfordítást igényel, de ennek köszönhetően megelőzhető a kórokozók túlszaporodása, és fenntartható az egészséges egyensúly.

A borjúnevelés higiéniája az elletőben kezdődik, még a borjú születése előtt. Az igényes, alapos higiéniai protokoll betartása az ellés során alapvető feladat a betegségek megelőzése érdekében.

A születést követően a borjak föcstejet kapnak, majd áttérnek a tejre vagy a tejpótlóra. A betegségek elkerülése miatt javasolt kezelni a föcstejet, akár fagyasztással, akár pasztörizálással. Ahogyan a tejet, úgy a tejport is ajánlatos valamilyen szerves savval megfelelő pH-értékre állítani, hogy ne legyen optimális a kórokozók számára.
A baktériumok szaporodásának kedvezőtlen a 4–4,5 pH-érték, ezt kell beállítani.

1. kép: borjúbox fertőtlenítése habszórópisztollyal

Jól bevált megoldás a hidrogén-peroxid, ecetsav, perecetsav keverékéből álló készítmény. A gyakorlat szerint 200 liter tápszerbe 1,2 dl-t kell adni az említett savkeverékből. Így a tápszer átesik egy fertőtlenítésen és savanyításon, ezáltal védve vannak a borjak a hasmenéses betegségektől, ezért a borjúelhullás a nullára csökkenhet.

A meleg időszakban még nagyobb szerepe van a tej, a tápszerek és az ivóvíz magas szintű kezelésének. Kellőképpen javítható az ivóvíz minősége az említett savakat tartalmazó készítménnyel.

Ha erre a megoldásra esik a választás, a borjak szívesebben fogyasztják a savanyított vizet, így itatás után kevesebb víz marad a vödrökben, a felmelegedő itatóvízben nem szaporodnak el a különböző kórokozók. A nagyobb vízfogyasztás, illetve a savanyítás hatására javul az állatok takarmányfelvevő képessége is. Mivel a borjak egy-két hetes korukban még monogasztrikus állatoknak tekinthetők, így eredményesen alkalmazható a savanyítási eljárás, amely már régóta működik a baromfinál és sertésnél is.

2. kép: az itatóvödör fertőtlenítése

A borjak elhelyezésénél ügyelni kell a világos, tiszta, csíraszegény környezetre, ahol rendszeres az alomcsere. Nem kihagyható procedúra a borjak ketrecének, és az etetővödröknek a tisztítása, fertőtlenítése. (lásd: 1.,2. kép). Olyan készítményt érdemes használni, mely hatékony az oospórás kórokozókkal szemben is! A kíváncsi állatok előszeretettel nyalogatnak minden felületet, ezért ezt a fertőzési forrást is ki kell iktatnunk. A borjaknak szánt figyelmet, energiát meghálálják a tehenek!

Pásztor Szilvia

A cikk szerzője: Pásztor Szilvia