Az üzemi méretű 22 hektáros kísérlet helye a Törökbálinti ÁG. Szászhalombattai kerülete volt. Talajára a vályog, agyagos vályog kötöttségû mészlepedékes csernozjom a jellemző. Az értékelt Jonathán fajtát M IV -es alanyon, 7,5 x 4,5 m-es térállásban, termőkaros orsó koronaformán nevelték. A 7 féle NPK trágyázási kombinációt 4 x 5 (belső ismétlés) ismétlés révén sok parcellán értékelhettük, és a három makroelem használatán túlmenően számos megállapításra és összefüggés feltárására nyílt lehetőségünk. A nitrogént évente egyszer tavasszal szórták a felszínre. A foszfor és kálium trágyákat ősztől tavaszig juttatták ki, általában 2, néha 3 évi adagot összevontan. A PK trágyázást a 7. kezelésnél a 9. évben, más esetben a 14. évben befejezték. Az un. főparcellákon a következő kezeléseket alkalmazták:
1. 0 Trágyázatlan kontrol
2. N Csak nitrogén, 130 kg N/ha
3. NP Mint a 2. + 60 kg P2O5/ha/év
4. NPK Mint a 3. + 200 kg K2O/ha/év
5. NPK+ Mint a 4., de az első évben istállótrágya is
6. 2NPK A 4. kétszerese, 14 év alatt összesen 1680 kg/ha P2O5 és 5600 kg/ha K2O
7. N3PK Nitrogén, mint a 2. + a 4. szerinti PK adag háromszorosa, ami a 9 év alatt gyakorlatilag a mérsékeltebb feltöltési ütemû 6. kezeléssel megegyező PK hatóanyagot jelentett.
A foszfor és kálium trágyázások jelentősen módosították a talaj tápelem tartalmát, de a talaj kötöttsége miatt a gyarapodás elsősorban a beművelés mélységében (20 cm) következett be, ahol viszonylag a gyökérzet kis hányada található. A foszfor mennyisége a 40 cm-es réteg alatt már nem emelkedett. A kálium viszonylag kis mértékben, de a 60 cm-es gyökérzónába is lejutott (talajbeli megoszlást lásd az Agronapló 2003/1-2, 55. oldal, agyagos vályog diagramon). A kezeléstípusoknak megfelelően a 14. év talajvizsgálata szerint a 0-60 cm-es talajréteg átlagában kifejezett PK értékek jól tükrözték a trágyázások hatását a növekvő talajbeli kínálatra, amely a következők szerint alakult:
1. táblázat. A talajra jellemző foszfor és kálium tartalom
cellspacing="0" frame="hsides" rules="groups">
Kezelés
AL-oldható
P2O5
mg/kg
AL-oldható
K2O
mg/kg
0
80
130
N
90
150
NPK
110
280
2NPK
190
460
A kísérlet korai időszakától kezdve levélanalízissel is ellenőriztük a trágyázások hatását a tápelem ellátottságra. Általánosságban elmondható, hogy a rendszeres nitrogén és foszfor trágyázások ellenére az alma levelek N és P tápelem szintje a kezelésektől függetlenül alakult. A kálium tartalmak viszont már az 5. évtől folyamatosan jelezték a trágyázások hatását.
A tápanyag-ellátottságban a kísérlet elejétől fennálló különbségek ellenére hosszú időt (10 év) kellett várni, amíg a halmozódó hatások a terméshozamban is szignifikáns eltéréseket eredményeztek. A legkövetkezetesebb és markáns hatásokat a 11-13. években regisztráltuk. Ezen adatokat mutatjuk be a 2. táblázatban.
2. táblázat. Almafák terméshozama (t/ha)
cellspacing="0" frame="hsides" rules="groups">
Évek
Kezelés jele
10.
11.
12.
13.
13 éves halmozott
0
18,4
17,4
5,9
18,2
137,9
N
15,4
16,2
4,2
17,3
126,1
NP
18,9
18,0
4,9
18,0
135,9
NPK
19,5
21,6
7,1
20,2
147,3
NPK+
20,7
20,7
7,6
20,0
149,8
2NPK
21,3
21,0
9,9
21,0
154,8
N3PK
24,0
20,7
11,0
24,8
163,1
SzD 5 %
2,52
2,64
2,00
2,30
9,80
A táblázat szerint a trágyázatlanhoz és a káliumra nézve szintén trágyázatlan N, NP parcellákhoz képest a kálium trágyázás növelte a fák terméshozamát. A hatás kifejezettebb az emelt adagok használata esetén. A csak nitrogén trágyázásban részesült fákon minden kombinációhoz képest is kevesebb volt a termés. A 2 NPK kezeléshez képest a 9. évig folyt intenzívebb feltöltő trágyázás (N3PK) tovább növelte a hozamot. A 12 . évben - kihagyó évnek számít - alakultak ki a legnagyobb relatív különbségek. Ez a tény is utal a tápláltság szerepére ebben a jelenségben.
A gyümölcs minőségéről ezúttal csak annyi megjegyzést teszünk, hogy a termőképességet meghaladó mértékû trágyázások az alma esetében tárolási rendellenességeket okozhatnak, aminek vizsgálatára ezen kísérletben is volt lehetőség.
Dr. Szûcs Endre
Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Kht.
1223 Budapest, Park u. 2.
