MEGHATÁROZÁSA
ÉS A TAKARMÁNYOK EMÉSZTHETő AMINOSAV TARTALMÁNAK
ALKALMAZÁSA A SERTÉS TAKARMÁNYRECEPTÚRÁK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁBAN
II. Az ileálisan emészthető aminosavak felhasználása a gyakorlati sertés-takarmányozásban
A sertés abrakkeverékek összeállítása
A gyakorlat számára igen fontos annak ismerete is, hogy milyen kapcsolat áll fenn az egyes hizlalási paraméterek és a receptúra összeállítás módja között, azaz hogy az abrakkeverék a nyersfehérje fekális vagy ileális emészthetősége alapján került-e összeállításra. Belga vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy míg a nyersfehérje ileális emészthetősége és a tömeggyarapodás, valamint a fajlagos takarmányértékesítés között igen szoros korreláció van, addig a fekális emészthetőség és az említett két paraméter között ez az összefüggés csak közepes vagy laza (1. táblázat).
1. táblázat
A takarmány nyersfehérje tartalmának fekális és ileális emészthetősége valamint a hízósertések súlygyarapodása, és takarmányértékesítése közötti összefüggés (Dierick és mtsai, 1987)
cellspacing="0">
Tömeggyarapodás
Fajlagos takarmányértékesítés
Ny.fehérje ileális emészthetősége
Ny.fehérje fekális emészthetősége
0,76
0,34
-0,87
-0,65
Az adatok arra engednek következtetni, hogy a növendék- és hízósertések aminosav szükségletét jobban ki tudjuk elégíteni, ha a szükségleti értékeket ileálisan emészthető aminosavban adjuk meg. Ilyen irányú vizsgálatokról az utóbbi években egyre több tudományos közlemény számol be.
A különböző vizsgálatok eredményei azt is igazolják, hogy a sertés hizlalásának mind az első (30-60 kg), mind a második (60-105 kg) felében, nagyon szoros korreláció van az ileálisan emészthető lizin felvétele, valamint a napi testsúlygyarapodás, a napi fehérjebeépítés és a fajlagos takarmányértékesítés között (2. táblázat). Ezen adatok azt bizonyítják, hogy ha javítani akarjuk a hizlalás naturális mutatóit, és ha növelni kívánjuk a hizlalás alatti fehérjebeépülés mértékét, akkor a hízósertések recetúrájának összeállításakor a takarmánykomponensek összes amimosav-tartalma helyett – mint azt korábban is említettük – az ileálisan emészthető aminosav-tartalommal kell számolnunk.
2. táblázat
A napi ileálisan emészthető lizinfelvétel, a napi súlygyarapodás,
a napi fehérjebeépülés és a fajlagos takarmányértékesítés közötti összefüggés (Halas és Babinszky, 2001)
cellspacing="0">
Testsúly
Korreláció
Napi súlygyarapodás
Napi fehérje beépülés
Fajlagos takarmány értékesítés
30-60 kg
r=0,94
p Takarmánymész
MCP
Takarmánysó
Premix
Lizin-HCl
Dl-Metionin
L-Treonin
Natuphos
40,00
39,99
13,82
-
5,00
-
-
-
-
-
-
-
0,30
0,50
0,30
0,03
0,06
-
40,00
33,87
13,72
-
-
10,00
-
-
-
-
0,80
0,59
0,30
0,50
0,19
-
0,02
0,01
40,00
40,04
17,65
-
-
-
-
-
-
-
1,10
0,13
0,30
0,50
0,24
-
0,03
0,01
40,00
39,24
-
18,48
-
-
-
-
-
-
1,10
0,10
0,30
0,50
0,23
0,01
0,03
0,01
40,00
29,70
13,09
-
-
-
15,00
-
-
-
1,00
0,16
0,30
0,50
0,17
0,03
0,04
0,01
40,00
34,76
7,71
-
-
-
-
15,00
-
-
1,00
0,18
0,30
0,50
0,37
0,09
0,08
0,01
40,00
36,83
10,88
-
-
-
-
-
10,00
-
1,00
0,12
0,30
0,50
0,35
-
0,01
0,01
40,00
37,57
10,19
-
-
-
-
-
-
10,00
1,00
0,10
0,30
0,50
0,29
-
0,04
0,01
Összesen
100
100
100
100
100
100
100
100
style="margin-bottom: 0cm; page-break-after: avoid;"> Táplálóanyagok
DEs, MJ/kg
style="margin-bottom: 0cm; page-break-after: avoid;"> Nyersfehérje %
Lizin %
M+C %
Treonin %
Triptofán %
g Lizin*/MJ DE
M+C*/Lizin*
Treonin*/Lizin*
Triptofán*/Lizin*
Kálcium %
Foszfor %
Emészthető foszfor %
13,60
16,70
0,98
0,59
0,64
0,18
0,60
0,57
0,60
0,17
0,76
0,68
0,37
14,16
17,40
0,98
0,58
0,65
0,19
0,60
0,57
0,60
0,19
0,66
0,61
0,31
13,65
16,76
0,95
0,57
0,63
0,18
0,60
0,57
0,60
0,19
0,64
0,52
0,23
13,67
16,70
0,95
0,57
0,63
0,18
0,60
0,57
0,60
0,18
0,62
0,50
0,23
13,36
16,70
0,95
0,56
0,63
0,17
0,60
0,57
0,60
0,17
0,60
0,50
0,23
13,85
16,70
0,98
0,61
0,65
0,18
0,60
0,57
0,60
0,17
0,60
0,52
0,24
13,47
16,50
0,97
0,58
0,66
0,17
0,60
0,60
0,60
0,18
0,60
0,58
0,24
13,55
16,50
0,98
0,61
0,65
0,18
0,60
0,59
0,60
0,17
0,63
0,55
0,23
*: ileálisan emészthető
Felmerül a kérdés, hogy ha az előzőekben leírt elvek alapján történik a fehérjeforrások helyettesítése, akkor lehet–e számítani arra, hogy az állataink teljesítménye és vágóminősége nem romlik. Ennek vizsgálatára Hollandiában, a Wageningeni Egyetem Takarmányozástani Tanszékével közösen, egyedi modell hízlalási kísérletet végeztünk mintegy 100 állattal, mely vizsgálatban az abrakkeverékek extrahált szójatartalmának egy részét borsóval, napraforgóval és halliszttel helyettesítettük.
A vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy ha az említett elveket betartva végezzük el a fehérjeforrások helyettesítését, akkor nem kell számítanunk a hizlalási teljesitmény és a vágóminőség romlására (7., 8. táblázat).
7. táblázat
A kísérleti csoportok testtömeg-gyarapodása és takarmányértékesítése
(Szabó és mtsai,2000)
|
Kezelés |
30-60 kg |
60-105 kg |
30-105 kg |
|
Súlygyarapodás (g/nap) |
|||
|
(szója) (borsó) (napraforgó) (halliszt) |
647 658 653 654 |
823 833 748 815 |
738 751 703 738 |
|
Takarmányértékesítés (kg/kg) |
|||
(szója) (borsó) (napraforgó) (halliszt) |
2,29 2,23 2,24 2,23 |
2,98 2,90 3,14 2,95 |
2,69 2,63 2,77 2,65 |
8. táblázat
A kísérleti csoportok vágási adatai (Szabó és mtsai, 2000)
cellspacing="0">
Kezelés
Paraméterek
Színhús (%)
IMZS1 (%)
PH452
PH243
style="margin-left: 1,27cm; text-indent: -1,27cm; margin-bottom: 0cm;"> (szója)
style="margin-left: 1,27cm; text-indent: -1,27cm; margin-bottom: 0cm;"> (borsó)
style="margin-left: 1,27cm; text-indent: -1,27cm; margin-bottom: 0cm;"> (napraforgó)
style="margin-left: 1,27cm; text-indent: -1,27cm;"> (halliszt)
56,0
55,2
55,3
55,0
1,28
1,29
1,33
1,24
6,18
5,88
6,21
6,12
5,66
5,67
5,59
5,57
1 intramuscularis zsír
2 pH érték a musculus longissimus dorsiban a vágás után 45 perccel
3 pH érték a musculus longissimus dorsiban a vágás után 24 órával
A közleményünkben leírtak alapján a fontosabb megállapítások tehát a következők:
1.Amennyiben a hízósertések abrakkeverékét a komponensek ileálisan emészthető aminosavtartalma alapján állítjuk össze, számíthatunk a hizlalás naturális mutatóinak javulásával és a napi fehérjebeépülés mértékének növekedésével.
2.A napi fehérjebeépülés mértékét elsősorban az ileálisan emészthető lizin/DE arány befolyásolja.
3.Ha a lizinen kívül további aminosav kiegészítést is végzünk, akkor azt az ideális fehérje elv alapján kell tennünk.
4.A bemutatott vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a sertések abrakkeverékeinek állati eredetû fehérje komponense (csontos húsliszt, stb.) eredményesen helyettesíthető növényi eredetû fehérjehordókkal, ha a helyettesítést a takarmánykomponensek ileálisan emészthető aminosavtartalma és az ideális fehérje elv alapján végezzük el. Ezért először az etetésre kerülő abrakkeverék emészthető energiatartalmát (DE) kell meghatározni, majd ki kell választani a megfelelő ileálisan emészthető lizin/DE arányt. Végül, az ideális fehérje elv szerint, a lizin és a többi ileálisan emészthető aminosav arányát kell eldönteni.4. Feltétlenül gondoskodni kell az abrakkeverékek foszfor-kiegészítéséről is. A foszforszükséglet pontosabb kielégítése érdekében a takarmánykomponensek emészthető foszfortartalmával kell számolnunk. Növényi eredetû fehérjeforrás alkalmazása esetén 500 U/kg koncentrációban javasolható a fitázenzim takarmányba történő keverése. Amennyiben a helyettesítést a fenti javaslatoknak megfelelően végezzük el, akkor nem kell a termelés csökkenésével és a vágóminőség romlásával számolnunk.
5.Az okszerû aminosav felhasználásnak (az emészthető aminosav és az ideális fehérje elv alkalmazásának) nagyon fontos környezetvédelmi hatása is lehet. Az aminosav-szükséglet pontosabb kielégítése következtében ugyanis elkerülhető a fehérjetúletetés és így a nem produktív fehérje kevésbé terheli meg az állatok anyagcseréjét. Az ily módon összeállított takarmányok etetésekor a sertéságazatban közel 30%-kal csökkenthető a nitrogénürítés.
Babinszky László – Tossenberger János
Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar, Takarmányozástani Tanszék
7400 Kaposvár, Guba Sándor út 40.
