A környezeti hatások között a takarmányozásnak meghatározó szerepe van az ivarérés előtti időszakban, az ivarérés idején és az azt követő vemhességi szakaszban. Az ivarérés előtti fázisban a növekedési akcelerációra jellemzőbb a hyperplasia, mint a hypertrophia (Owens, F. N. et al., 1993). Az ivarérést egyes fajoknál a testsúly, másoknál a növekedési idő határozza meg. Szarvasmarhánál mindkettő fontos tényező (Yelich et al., 1992). Az ivarérés előtti időszakban az optimális fejlődés többlettakarmánnyal még gyorsítható, mely magasságnövekedéssel is járhat, ez azonban a tőgyparenchima kifejlődését és a későbbi tejtermelést gátolhatja (Johnson, D. E. és Bernal, G, 1998). Pirlo, G. et al. (1997) szerint 100-300 kg súlyú holstein-fríz üszőknél a 800 g/nap átlagos súlygyarapodás nem károsította későbbi tejtermelésüket. Az 1000 g/napra növelt súlygyarapodás és ösztrogénadagolás 4,5-9,5 hó közötti üszőknél egy hónappal csökkentette az ivarérést, javította a kondíciót, ugyanakkor kissé csökkentette a marmagasságot, de a medence szélességi méreteit nem befolyásolta, továbbá a tejtermelést sem javította (Lammers, B. P. et al., 1999). Van Amburgh M. E. et al. (1998) megállapították, hogy a 90-320 kg élősúlyú üszők átlagosan 1,1 kg/nap súlygyarapodása még nem rontotta későbbi tejtermelésüket. Az ivarérés előtt, a 3,5-7,0 hónapos és 134-215 kg-os üszők 1,2 kg/nap súlygyarapodása nem javította a tőgyszövet fejlődését, de az optimálisnál gyengébb takarmányozás viszont rontotta azt (Whitlock, B. K. et al., 2002). Az adagban növelt emészthető fehérje mennyisége ugyanakkor növeli a nitrogénürítést, amely viszont jól korrelál az üszők testsúlyával (Wilkerson et al., 1993).

A növekedési folyamatokat a hormonhatások is befolyásolják. Lemieux et al. (1990) hangsúlyozza, hogy az ösztrogénadagolás növeli üszőknél a fehérje és csökkenti a zsír beépülését. A 126-362 kg súlyú üszőknek adott növekedési hormon növelte a testsúlyt és marmagasságot, de a kondíciót nem javította érdemlegesen, ugyanakkor az 1,2 kg/nap súlygyarapodás már a kondíciót is befolyásolta. Az így elért gyors növekedéssel az ivarérési időpontot két hónappal is csökkenteni lehetett (Radcliff, R. P. et al., 1997). Az ivarérés előtti, alatti és azt követő időszakok eltérő növekedési ütemét a növekedés kompenzációjában is érdemes figyelembe venni, elsősorban fokozatos takarmányozási programmal (Park, C. S. et al., 1998). A 183-568 kg közötti üszők kompenzációs növekedési hatékonysága 25%-kal is javítható (Choi, Y. J. et al., 1997). A kedvező időben adott intenzívebb fehérjetakarmányozás javíthatja az üszők fejlődését és növekedését a testméretek kismértékű növelésével, jelentős kondíciójavulás nélkül (Lammers, B. P. - Heinrichs, A. J., 2000). Perkins, B. L. (1994) hangsúlyozza, hogy az üszők magasságát és súlyát, a kondíció ellenőrzése mellett, ellésig legalább 4 alkalommal ellenőriznünk kell.

A kondíciópontozás mellett a marmagassági index lehet még egy módszer az üszők fejlődésének és a növekedésének figyelemmel kisérésére, amellett, hogy pontosabb, és kiküszöböli a szubjektivitást is. Igen pontosan jelzi a mínusz, a kívánatos és a plusz kondíciót. A marmagassági index az élősúly és a marmagasság hányadosa. A marmagassági index elsősorban csoportok ellenőrzésére alkalmas és nem egyedekre mivel az üszők között igen nagy a variáció, ennek ellenére a csoporton belül vizsgálhatjuk az egyedeket is, hogy az esetleges igen nagy eltéréseket feltárjuk, és ezáltal a hibákat azonnal ki tudjuk javítani. A gyenge kondícióra utal az alacsony marmagassági index, ami azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni azt, hogy megfelelő-e a takarmányfelvétel. A túl magas marmagassági index (túl jó kondíció) oka pedig szintén takarmányozási hibára utal, elsősorban fehérje hiányra és energia többletre.

ANYAG ÉS MÓDSZER

Vizsgálataink során arra kívántunk választ kapni, hogy hogyan alakul havonként a marmagassági index holstein-fríz tenyészüszőknél születéstől egy éves korig. Vizsgálatainkat az Enyingi Agrár Rt. Kiscséripusztai tehenészeti telepén végeztük.

A vizsgálatban olyan egyedek vettek részt, amelyek 2000. január 1. és 2001. szeptember 30. között születtek. Az egyes mérések között 30 nap telt el, így egy éves korig 13 mérés történt, az összes mérések száma 5984. A vizsgálatok során a csoportokat 10 naponként soroltuk egy-egy életkor kategóriába, cikkünkben csak a havonta (születéstől számolt) mért adatokat közöljük, illetve elemezzük.

Pontosan egy, két, tizenkettő hónapos üszők kiszedése, illetve ezekkel az adatokkal való dolgozása a létszámot igen minimálisra csökkentette volna, így a csoportok képzése 21-30, 51-60, 81-90 nap stb. alapján történt.

A vizsgálataink során a kapott marmagassági indexeket Greg Bethard amerikai tejtermelési tanácsadó (New Mexico State University) által közölt amerikai holstein-fríz üszőkre vonatkozó adataival hasonlítottuk össze

EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

A kapott vizsgálati eredményeket az 1. sz. táblázat tartalmazza.

Az átlagos születési súly 36 kg, az egyedek átlagban 3 naposak, egy hónapos korban az élősúly 46 kg, ami 10 kg súlygyarapodást jelent. A második hónapban 29 kg-mal nő a súly, a mérlegeléskor átlagban 65 kg-ot mértünk.

Három hónapos korban az üszők átlagos élősúlya 86 kg, a hat hónapos súly 175kg, a 9 hónapos korban a mért súly már 251 kg, mely egy éves korban 328 kg-ot ér el. Az egyedeknél 120 napig havonta 19-22 kg, 120 és 210 nap között 33-34 kg, ezt követően egy éves korig 21-22 kg-os súlygyarapodással számolhatunk. Az összes súlygyarapodás 292 kg.

Az üszők marmagassága születéskor 75 cm. A marmagasság az első három hónapban 2-3 cm-rel nő. A negyedik és ötödik hónapban a növekedés üteme gyorsul, 5-5 cm-es havi növekedés figyelhető meg. Hatodik és a hetedik hónapban ez a növekedés még intenzívebb, mert 6 és 8 cm-rel lesznek magasabbak az egyedek. A nyolcadik hónapban a növekedés lelassul, 4 cm-es a növekedést mértünk. A 9. hónaptól a növekedés fokozatosan lelassul, 3-2-1 cm-es növekedéssel számolhatunk csak ezt követően havonta egy éves korig. Egy éves korig a marmagasság összesen 42 cm-rel nő. A növekedés ütemének megfelelően a marmagasság három hónapos korban 81 cm, hat hónapos korban 97 cm, 9 hónapos korban 112 cm, egy éves korra 117 cm-es átlagos marmagasság jellemző.

Születéskor az élősúly és a marmagasság aránya 0,48 (élősúly 36 kg, marmagasság 75 cm). Az index egy hónapos korban 0,61. Három hónapos korban az üszők súlya (86 kg) már több mint a marmagasságuk (81 cm), így az index 1,06. 5 hónapos korban az élősúly már másfélszerese a marmagasságnak, (index 1,56), és kétszer (index 2,01) nagyobb az élősúly növekedése 7 hónapos korban (súly 208 kg, marmagasság 105 cm). 11 hónapos korban az index 2,56, mely egy éves korban 2,81 lesz, ami 328 kg élősúlyt és 117 cm marmagasságot jelent.

Az első négy hónap (30-120 nap) marmagassági indexe csak igen kis mértékben (csak egy tized) marad el a kívánatostól, ami azt jelenti, hogy az üszők kondíciója egy kicsit gyengébb, de jónak mondható. Az 5 hónapos üszők indexe megegyezik, a 6, a 7, és a 8 hónapos üszők indexe viszont igen kis mértékben, de nagyobb, mint az ajánlott, ez viszont enyhe minimális plusz kondíciót jelent, ami szintén nem jelentős. A 9, 10 és a 11 hónapos marmagassági index szintén megegyezik az amerikai holstein-fríz üszők eredményeivel, egy éves korban ismét enyhe plusz kondíció figyelhető meg.

A vizsgált állomány havonkénti marmagassági indexe megegyezik, illetve csak minimális mértékben tér el néhány esetben az amerikai ajánlásoktól, azaz az üszők kondíciója kiváló, a tenyészállatok nevelése szakszerû.

A megoszlási vizsgálatok még pontosabb képet adnak a marmagassági index alakulásáról. Hivatkozni szeretnénk a bevezetőben leírtakra, hogy az index inkább egy-egy csoport, állomány jellemzésére alkalmas és nem egyedre. Ennek ellenére érdemes megvizsgálni részletesebben a havonkénti eredményeket.

Az egy, a két és a három hónapos üszők marmagassági indexének megoszlásának alakulását az 1. ábra mutatja. Az értékelésekben a hivatkozott kívánatos indexeket az 1. sz. táblázat tartalmazza.

1 hónapos korban a kívánatos index a 0,71-0,80 közötti kategóriába esik, ebbe a kategóriába az állomány 11,3%-a tartozik, az üszők legnagyobb arányának (82,5%) az indexe ennél valamivel kisebb, de még jónak mondható, annak ellenére, hogy a kondíciójuk valamivel gyengébb. Igen gyenge kondícióval csupán az egyedek 5,8%-a rendelkezik.

2 hónapos korban az üszők 74,3%-ának az indexe csak minimálisan marad el a kívánatostól, amely a vizsgált állománynál 11,2%. A gyenge kondíció csupán az egyedek 6,8%-ánál figyelhető meg, plusz kondíció viszont nem jellemző az állományra ebben a korban.

3 hónapos üszőkre az a jellemző, hogy még mindig igen homogének ebben a korban, mivel három egymást követő kategóriában található az egyedek 78,3 %-a. Nő az ideális indexû egyedek száma, kismértékben nő (8,7%) a gyenge kondíció is, de nagyobb arányban figyelhető meg a plusz kondíció is.

4 hónapos üszők esetében megállapítható, hogy az egyedek nagyobb arányának még mindig kisebb az indexe az ajánlatosnál, azaz a kondíció valamivel gyengébb, emellett nő, igaz hogy csak kismértékben, a gyenge és a túl jó kondícióval rendelkező egyedek száma is.

5 hónapos korban közel azonos az arány a javasolt marmagassági index alatt és felett, ami azt jelenti, hogy ebben a korban növekszik nagyobb mértékben a plusz kondíció, mely az enyhe mértéktől a nagyobb mértékig terjed.

6 hónapos korban az egyedek 37,1%-ának az indexe kiváló, igen nagymértékben csökken a gyenge kondíció, viszont jelentősen nő azoknak az egyedeknek a száma, amelyeknek arányaiban nagyobb a súlya, mint a marmagassága.

7 hónapos üszők esetében az állapítható meg, hogy az index alatti és feletti arányok lényegesen nem változnak, de az erőteljesebb plusz kondíció egyre nagyobb arányú. Hasonló tendencia figyelhető meg 8 hónapos korban is. 9 hónapos üszők esetében viszont újra növekszik a gyengébb kondíciójú egyedek száma.

A tíz hónapos korú üszőknél is 30% körüli a gyengébb kondíciót mutató üsző, ebből közel 19% tér el lényegesebben az ideálistól. A nagyobb indexszel rendelkező egyedek száma 47%, ebből 3% az, amely, már 4 vagy több kategóriával tér el a kívánatostól.

11 hónapos korban ismét csökken a gyengébb kondícióval rendelkező egyedek aránya, viszont a nagyobb azoknak az egyedeknek az aránya melyek lényegesebben térnek el az ideálistól. Egy éves korban lényegesen tovább csökken a gyenge kondíció, viszont a plusz kondíció főleg a nagyobb mértékû, lényegesen megnő.

A kapott vizsgálati eredmények is alátámasztják azt a megállapításunkat, hogy a marmagassági index gyakorlatban való bevezetése indokolt.

1BÁDER E. - 2BARTYIK J. - 3GYÖRKÖS I . - 2PORVAY M.

1BÁDER P. - 1KOVÁCS A.

1NyME Mg. Kar 2 Enyingi Agrár Rt. Kiscséripuszta3ÁTK, Herceghalom,