A már beteg, felrepedt, elhalt és az egészséges növényi részeket egyaránt fertőzheti, fakultatív paogén szervezet. Parazita és szaprofiton is egyben, hiszen az élő és az elhalt növényi részeken is megtelepedhet. Elsősorban ivartalanul képződő spórival a konídiumokkal fertőz. Tavasztól őszig, 0OC felett, párás, csapadékos időben a konídiumok a levegőben és a növények felületén mindenütt jelen vannak. A Botrytis cinerea spórája, a csirahifát fejlesztő konídium az élő növényt sebeken keresztül is fertőzheti de gázcserenyílásokon, sztómákon át is bejuthat a növénybe és megtelepedve fejlődésnek indul. Terjedését, felszaporodását és fertőzését csak a hőmérséklet és a páratartalom korlátozza. A szőlő esetében azonban átok mellett áldás is lehet, hiszen a világhírű Tokaji aszúbor készítését teszi lehetővé, az éredő szőlőbogyó vegykonyhájában.

A szőlő szaporítóanyag fertőződése:

A szőlő szaporításához begyűjtött európai nemes fajták, és az oltványkészítéshez használt amerikai alanyfajták vesszői egyaránt fertőzöttek lehetnek. A vessző kéregszövetén fejlődő leheletszerű penészgyep, a fertőzés okozta kéregrepedésekben található, fekete kitartó képlet a szklerócium mellett a vesszők, és rügyek felületén porszerűen megtapadt konídium tömeg is beviheti a Botrytis -fertőzést a vermelőkbe, tároló- és szaporító- helységekbe. A vesszők felvágása, és az oltás során keletkező sebek, a szaporítóanyag kalluszosodását, gyökeresedését elősegítő, de egyben a gomba fejődésére is kedvező párás, melegben fertőződnek. Megindul a szaporítóanyag rothadása, a szürkepenészes bevonat beborítja a simavessző és az oltvány felületét, elhalnak a fő- és mellékrügyek, életképtelenné válik a dugvány és az oltvány. Ezt a kedvezőtlen folyamatot megelőzhetjük, ha a vesszők begyűjtése után azonnal, majd a feldolgozás előtt botrítisz ellen hatásos, procimidon hatóanyagú gombaölőszerrel kezeljük a szaporítóanyagot. A vegyszeres kezelés a botrítiszes fertőzés mellett egy egész sor, rothadást okozó penészgombától is megvédi a szőlővesszőket.

Hajtások, vesszők fertőződése:

A tavaszi tartós, hűvös, csapadékos időjárás kedvez a kórokozó terjedésének és a védelem nélkül maradt fiatal hajtások fertőződnek, elfonnyadnak és elhalnak. Az őszi csapadékos időjárás hasonlóan veszélyes késői fertőzést indíthat el. A levélnyél, a kacs, fürtnyél, és a másodlagosan növekedő hajtások egyaránt fertőződhetnek, felületükön besüppedő szövetelhalásokat találhatunk. Az elhalt kéregszövetben kialakul a kórokozó kitartó képlete a szklerócium. Párás időben a fertőzött felületeket a jól ismeret konidiumtartó gyep borítja.

A szőlővirág fertőződése

A szőlővirág egészséges fejlődése, a jó beporzás meghatározza a termés mennyiségét. A szőlő virágzata nem feltünő színével beleolvad a fejlődő hajtások, levelek, kacsok tömegébe, de kellemes méz illatát odacsalogatják a beporzó rovarokat. A fürtvirág kezdetben felfelé áll, a virágtakaró öt leveléből álló sapka takarja az öt porzószálat és a termőt. A porzószálak növekedésük során lelökik a virágtakarót és ekkor szabaddá válik a termő és az öt porzó. A méhek a porzószálak tövében elhelyezkedő, mézet és illatanyagot termelő mézmirigyekhez furakodnak. Megtelepedve a termőn, hozzáérve a porzókhoz elvégzik a beporzást. A nem kötődött, megtermékenyítetlen virágokat elrugja a növény, ezek lehullanak a fürtről. Kedvezőtlen szeles időben a méhek nem látogatják a virágokat, de bizonyos mértékû szomszéd beporzással ebben az esetben is számolhatunk, hiszen a fürtön a virágok egymáshoz közel vannak. Hosszantartó esős időjárás még kedvezőtlenebb következményekkel járhat. Az elszáradt porzószálak, portokok, egyes esetekben még a virágsapkák is megtapadnak a fürtkocsányon, kötődött bogyókon. Ezeken az elhalt, nedves növényi részeken szaprofiton módon megtelepszik a szürkepenész (Botrytis cinerea). Az élő szövetekkel érintkezve kontakt módon is megfertöződhetnek az élő szövetek, de a folyamatos konidiumképződés is veszélyezteti a fürtöt. A fertőzött virágfürtök, vagy annak részei elbarnulnak, elhalnak. A metszéssel meghatároztuk a szőlő adott évi terhelését, egy virágzáskor bekövetkező járvány után már nem lehet módosítani.

A szőlő fürtvirágzata esős időben a peronoszporás megbetegedésre is nagyon érzékeny. A kórokozó (Plasmopara viticola) fertőzése hatására a virágzat-kocsány, a virágok és a bogyók sárga szinüek, áttetszőek lesznek, majd elhalnak. Ebben a végső stádiumban már csak mikroszkópi vizsgálattal különíthető el a botritiszes fertőzéstől.

A szőlő harmadik veszélyes gombabetegsége a lisztharmat (Uncinula necator) már virágzás elött fertőzhet. Hiszen a rügyekben áttelelő hifa szinte együtt fejlődik a hajtással. A primér fertőződésû hajtások levelein konidiumok képződnek, és ezek a spórák a szőlő valamennyi zöld növényi részét, igy a virágot is fertőzheti. A virágon azonban a lappangási idő miatt nehéz megtalálni a konidiumtartók és konidiumok alkotta lisztharmatos bevonatot, mert a fertőzött virágok nem kötődnek és lehullanak. A már kötődött bogyók azonban fertőződésük esetén is tovább fejlődnek, de börszövetük elparásodik, nem növekszik megfelelően és a bogyó héja felreped, sérves lesz. A felrepedt bogyón azután megtelepszik a szürkepenész kórokozója és elborítja a penészgyep. A szőlő virágzás olyan kritikus, a termésmennyiséget meghatározó fenológiai stádium, hogy a permetezés nem hagyható el. A virágok rézérzékenysége miatt ebben az időben már csak szerves hatóanyagú gombaölőszereket használhatunk. A széles fungicid választékból elsősorban a zöld jelzésû, az integrált termesztésben is használható készítmények beszerzése javasolható. A folpet és a kaptán hatóanyagú fungicidek hatásosak a botritisz ellen és nem károsítják a méheket.

A szőlőfürt, szőlőbogyó fertőződése:

A szőlőbogyó érése során egyre érzékenyebb lesz a botritiszes fertőzésre. A bogyóhéj vékonyodik, a bogyó cukortartalma növekszik és a konidiumok jelenléte is biztosított az ültetvény légterében. A csirázó konídium hifája az ép börszöveten, a sztómákon, a lenticellákon át is bejut a bogyóba, de a más kórokozóktól fertőzött, állati kártevők által megrágott, megszúrt bogyóhéjon, mikrosebeken keresztül is fertőz, és megindul a szürkepenészes rothadás. A diklofluanid, fenhexamid, fluazinam, folpet, pirimetanil, polyoxin, tebukonazol és a tolilfluanid hatóanyagú gombaölőszerek széles választéka hatásos a botrítiszes szürkepenész fertőzésének megelőzésében.

A szőlőfürt aszusodása:

Tokaj hegyalján és egyes években néhány más hegyvidéki szőlőültetvényben speciális mikroklima esetén alakul ki a Botrytis cinerea fertőzés hatására a nemesrothadás, vagyis az aszusodás. Szeptemberben még előfordulhat kisebb nagyobb esőzés, de ezt követően hosszú ideig száraz, napsütéses meleg időszak segíti elő a bogyók töppedését. Száraz ősz esetén nemes penész, csapadékos időben szürkerothadás lép fel a Botytis cinerea fertőzés nyomán.

Dr. Véghelyi Klára