A növény tápláltságának (szerves anyag képzés, ásványi anyag- és vízellátás) is hatása van a termőrügyképződésre. A fák erőteljes növekedését okozó bőséges vízellátás vagy a nitrogén túlsúlyos trágyázás késlelteti a termőre fordulást. A korai termőre fordítás, a sorirányba záródó ültetvény elérése mellett ugyanilyen lényeges szempontja a gyümölcstermesztőnek a fák “térben tarthatósága”, illetve a kívántnál erősebb növekedés, az önárnyékolás megakadályozása, aminek az állománysűrűség fokozódásával nagyobb a jelentősége.
Ezen kettős célkitűzés tanulmányozására állítottuk be dr. Gonda István kollégával azt a kísérletet, melyben a környezetkímélő termesztéshez is használható lombtrágyák és a hajtástörés együtteses hatását vizsgáltuk. A kedvezőtlen helyzetű (vezérvesszővel konkurens vagy élen álló) és a kívántnál erősebb növekedésű hajtások visszatörését június közepén végeztük el. A sebek ilyenkor gyorsan beforradnak és a képződő újabb hajtások beérnek a tenyészidő végére.
A kísérlet gyengén savanyú barna homok talajon folyt a 4 x 1,5 m térállású, M 26 alanyú, Gala Must alma ültetvény első két évében. A felhasznált permettrágyák magyar termékek voltak: Biomit C Plusz (BM), Biofert (BF), Humix Universal Plusz (HU), Damisol Super Flora (DS) és Zöldítő komplex (ZK). Az első három természetes eredetû anyagokból készült, az utóbbiak viszont a növény által könnyen felvehető kelát kötésben tartalmazzák a tápanyagokat. A permetezést 0,5-2 % töménységben, kéthetente végeztük az első évben júliustól 3-szor, a második évben 7 alkalommal.
A második éves ültetvény fáinak növekedését és a virágzásának alakulását az 1. táblázatban közöljük.
A regeneratív növekedés viszonyszámot jelent, mégpedig a visszatörés után megmaradt un. elsőrendû hajtás 1 méter hosszúságára jutó másodrendû (a visszatörés után nőtt új hajtások) hajtások hosszúságát, illetve számát. A virág berakódottságot a virágzatok relatív mennyiségével, a fák törzs keresztmetszetére vetítve fejezzük ki.
A törzsvastagság tekintetében nincsenek megbízhatónak minősülő különbségek a kontrolhoz képest. Ezzel szemben az átlagos hajtáshossz már lényeges eltérést mutat, amit a tendenciaként megnyilvánuló kisebb törzsvastagsággal együtt azt jelenti, hogy mind az öt permettrágya csökkentette a fiatal fák növekedését. A kérdés sokkal összetettebb, mint, amit egyszerûen a rövidebb hajtások jelentenek. Ebben az intenzív almaültetvényben az első két évben a hajtások visszatörését az erőteljes növekedés mérséklésére, a kedvezőbb koronaszerkezet és a termőre fordulás elősegítésére alkalmaztuk. A hajtástöréssel kiváltott regenerációs hullám sok új hajtást eredményezett. Ezek mennyiségét és a rajtuk képződött virágrügyek számát a vizsgált permettrágyák pozitíven befolyásolták.
| 1. táblázat. A permettrágyák hatása a 2. éves almafák növekedésére és virágzására |
|||||
| Kezelés | Törzs keresztmetszet (cm²) | Átlagos hajtáshossz (cm) | Regeneratív növekedés |
Virágzat (db/ cm²) |
|
| Hajtáshossz (m) |
Hajtások száma (db) |
||||
| Kontroll | 5,34 | 62,4 | 6,55 | 11,41 | 1,43 |
| BF | 5,21 | 39,3 | 4,90 | 14,09 | 3,30 |
| BM | 5,72 | 43,5 | 5,90 | 13,81 | 2,41 |
| HU | 4,53 | 31,2 | 4,59 | 16,21 | 2,25 |
| DS | 5,31 | 49,9 | 6,73 | 13,82 | 4,63 |
| ZK | 5,25 | 42,2 | 5,80 | 14,72 | 4,88 |
| SzD 5% | 0,41 | 12,4 | 1,33 | 1,96 | 1,61 |
Jól érzékelhető a regenerációs növekedés adatokon a másodrendû hajtások átlagos rövidülése és ugyanakkor jelentős számszerû növekedése ezen permettrágyák hatására. A több és rövidebb hajtás kompaktabb, spur típusú koronát eredményez, ami lehetőséget teremt a rügydifferenciálódási hajlam fokozódására. Ez a komplex hatás együttesen eredményezi a nem termő időszak lerövidülését, a termőképesség potenciális növekedését, amit a fánkénti virágberakódottság adatok jellemeznek.
A sûrûbb térállású, intenzív gyümölcsösökben ezt a növekedés csökkenést előnyként kell értékelni, mert elősegíti a fák térben tartását és a jobb koronaszerkezet kialakítását. Ennek a minőségi többlete még évekre kihat, mert az első évek harmonikus növekedése és következményeként a jó rügydifferenciálódás lényeges feltétele a korai termőre fordulásnak és a további évek termőegyensúlyának.
Az előzőekben a fiatal ültetvényről volt szó, de termő gyümölcsösben a következő évi kedvező terméshozam érdekében, a rügydifferenciálódáshoz , a fák téli felkészüléséhez lényeges, hogy a vegetáció második felében is aktív maradjon a lombozat. Ehhez a megfelelő növényvédelem és talajnedvesség mellett az NPK összetételű lombtrágyázás előnyös lehet, ha ezen elemekből mérsékelt az ellátottság. A termőrügy képződés elősegítéséhez kedvező fényviszonyok is kellenek, amiben a megfelelő koronaszerkezetnek és a nyári "zöld munkáknak", mindenek előtt a hajtásválogatásnak nagy jelentősége van. Az évente kiegyenlített terméshozamok érdekében a túlzott gyümölcskötődés esetén fontos tevékenység a gyümölcs ritkítás időbeli elvégzése.
A bór tartalmú permettrágya használata elsősorban a virágzás előtt és a kezdetén ajánlatos. A nyár második felében alkalmazott bór permettrágyázástól gazdagabb rügydifferenciálódás várható, ha a talajon keresztül hiányos a fák bór ellátottsága.
Dr. Szűcs Endre
Gyümölcs és Dísznövény termesztési Kutató Fejlesztő Kht.
1223 Budapest, Park u. 2.
Dr. Gonda István
Debreceni Agrártudományi Egyetem
4015 Debrecen, Böszörményi u. 143.
