Körterozsda (Gymnosporangium fuscum)
A körte levelének színén sárgás-, majd narancsvörös folt keletkezik, melynek közepén fekete pontokat láthatunk. Ez a spermogonium. Az ecidium-nyúlványok a levélfonákon, nyár közepén fejlődnek. Ezek a nyúlványok gyakran torzult formában a termésen is megjelenhetnek. Az ecidium-nyúlványok felrepednek, bojt, vagy pamacs-szerûek lesznek és a belőlük kiszóródó ecidiospórák fertőzik a boróka fás részeit. A boróka vastagabb ágain vagy a törzsén orsó alakú, 10-20 cm hosszú megvastagodás jelzi a fertőzöttséget. Tavasszal, vagy nyár elején, nedves időben a kéreg megrepedezik és rajta a kórokozó kicsi, szarv alakú, kocsonyás állományú kinövések, teleutócsapok fejlődnek. Ez a rozsdagomba fő fejlődési alakja. Nedves időben ezek a csapok vizet vesznek fel, megduzzadnak, nyálkásodnak, és bennük teleutóspórák milliói fejlődnek. Ezeken lefüződő bazidiospórák fertőzik a körte fiatal leveleit. A körte levélen fejlődő ecidióspórák fertőzik azután a borokát. A körtén a fertőzött levelek korai hullása, a borókán a megvastagodott részek száradása, majd az egész bokor pusztulása jelenti a kárt.
Birsrozsda (Gymnosporangium clavariiforme és G. fuscum)
Sokkal nagyobb kárt okoz a birs gimnosporangiumos fertőzöttsége, mert a levelek mellett a termés is fertőződik. A birsleveleken május közepén, végén megjelenhetnek a körte levéltünethez hasonló foltok. A levél színén narancssárga, pirosodó, majd a sopermogonium kialakulása után barnuló, kerek foltok, a fonákon kidudorodó ecidiumpárnák láthatóak. A termésen a rozsdagomba kétféle kárt okoz. Az egyik tünet a körülbelül dió nagyságot elért gyümölcsön jelenik meg és a termés teljes pusztulásával jár. A fertőzött gyümölcsöt tartó hajtás is megbetegszik, megvastagodik és torzul. Ebben az esetben a termés apró marad elpusztul, de megszáradva még szüretkor is megtalálható a fán. Amennyiben később történik a gyümölcs fertőződése, akkor a fertőzést jelző foltok megvastagodnak, és a gyümölcs féloldalasan fejlődik, eladhatatlan lesz. A rozsdabetegség okozta kárt fokozza, hogy a beteg gyümölcsök másodlagosan még moníliával is fertőződhetnek.
Almarozsda (Gymnosporangium - fajok)
Szerte a világban több mint 20 almarozsdát okozó Gymnosporangium fajt ismernek. Az észak-Amerikában és Ázsiában előforduló, az almatermesztésben súlyos károkat okozó fajok Európában - így hazánkban is - zárlati károsítónak minősülnek. Ezek a fajok rendkívül veszélyesek, mert az Egyesült Államok legnagyobb almatermesztő körzeteiben erdőséget alkotnak a borókák. Különösen veszélyes faj a G. juniperi virginianae, mert ez az egyedüli rozsdagomba faj, amelyik mesterségesen is tenyészthető, tehát fennmaradásához nem szükséges mindkét gazdanövény egyidejû jelenléte.
Ribiszkerozsda (Cronartium ribicola)
A piros-, fekete- és az alanyként használt arany-ribiszkén a kronarciumos ribiszkerozsda uredo- és teleutó-alakja, az öttûs fenyőkön (Pinus-fajok) a gomba piknidiuma és ecidiuma fejlődik. Ez a rozsdagomba Európában 1883-tól ismert. Fenyőcsemetékkel került az Egyesült Államokba, ahol azóta is rendkívül veszélyes kórokozó. Ez figyelmeztet bennünket arra, hogy ilyesmi fordítva is megtörténhet, és az Európában nem ismert rozsdabetegségeket bármelyik gazdanövényével behozhatjuk hazánkba.
A pukciniás köszméterozsda (Puccinia ribesii) csak a köszméte és sásfélék (Carex fajok) együttes előfordulása esetén okozhat gondot.
Málna rozsda (Hamaspora longissima)
Baselben, 1960as években kiadott könyv szerint a Bermuda- és a Bahama-szigeteken és az általuk meghatározott sávban az Egyesült Államokban fordul elő Rubus -fajokon.. Ez az adat felülvizsgálatra szorul, mert az USA-ban 1989-ben kiadott, Észak Amerika valamennyi növényen és növényi terményen előforduló valamennyi gombát ismertető könyv a Rubus fajokon 11 rozsdagomba fajt tárgyal, de ez a gomba annak ellenére, hogy több Európai állam karantén listájára felkerült nincs közöttük. Érdemes megjegyezni, hogy valamennyi Európában még nem kimutatott kórokozó gomba zárlati károsító az EU országaiban. Tehát, távoli egzotikus országokban, például a Bahamákon való nyaralás emlékeként nem hozzunk haza vizsgálat nélkül élő növényt vagy terményt.
Szilvarozsda (Tranzschelia pruni-spinosae és Tranzschelia discolor)
Nem gyakori, és csak ritkán káros mértékû hazánkban a tranzséliás szilvarozsda. Az előforduló két rokon faj közül a Tranzschelia pruni-spinosae a szilvát és a kajszit, a Tranzschelia discolor a szilvát, kajszit és az őszibarackot fertőzheti. Mindkét faj gazdacserés fejlődésû rozsdagomba. A csonthéjasok levelein fejlődő sárgás foltok fonák felöli oldalán nyár elején a rozsda-színû uredospórák, nyár végén a teleuto-telepek fejlődnek. A gomba ecidiumos alakja a bogláros kökörcsin és az erdei szellőrózsa levelein található.
A rozsdagombák gazdacserés életmódja kicsit bonyolultnak tûnik, egy azonban biztos, a hazánkban legnagyobb kárt okozó gimnosporangiumos körte- és birs-rozsda boróka nélkül nem marad életben, és fordítva, körtefa, vagy birsbokor nélkül a boróka sem fertőződik. Ajánlatos tehát eldönteni, hogy gyümölcsöt akarunk termeszteni, az örökzöld borókában, vagy éppen ebben a különös életmódú mikrogombában gyönyörködünk szívesebben. A rozsdagombák ellen a legtöbb gombaölőszer hatásos, de nagyon fontos, hogy a közelben lévő boróka bokrokat is permetezzük meg.
Dr Véghelyi Klára
Címlapkép: Getty Images
