A 2013. december 16-17-i uniós agrárminiszteri ülésen elfogadott, a Közös Agrárpolitikáról (KAP) szóló, 1307/2013/EU rendelete értelmében az idei év vonatkozásában a legjelentősebb esemény a 2015-től induló közvetlen támogatási rendszer feltételeinek meghatározása és bejelentése. Ez utóbbira került sor 2014. július végén. Az új rendszer keretében több ismert elem és elv is megtalálható lesz, de több új intézkedés és feltétel is bevezetésre kerül.
Az uniós jogszabály életbelépését követően egyértelművé vált, hogy milyen elemekből kell a tagállamoknak összeállítani a saját támogatási rendszerüket. A korábbi konstrukciókhoz képest jelentős újdonság, hogy igen széles tagállami mozgástérre nyílt lehetőség. Így a kötelezően alkalmazandó alaptámogatás, zöldítés és a fiatal gazdák támogatás mellett a termeléshez kötött jogcímek, a kisgazdaságok támogatása valamint a degresszió jelenik meg nemzeti szinten választható vagy alakítható, módosítható módon (ábra).
A Kormány 2013 decemberében már döntött a legfontosabb alapelvekről. Ezek közül kiemelendő, hogy egyrészt 2020-ig az alaptámogatás a jelenleg ismert, egyszerűsített területalapú támogatás, a SAPS elve mentén kerül meghatározásra. Másik fontos döntés volt, hogy bevezetésre kerül a kisgazdaságoknak járó támogatás.
De nézzük meg, melyek a nemrég megvalósult bejelentés főbb elemei!
Az augusztusi bejelentés egyik meghatározó pontja volt, hogy a Kormány döntése értelmében az úgynevezett II. pilléres, vidékfejlesztési forrásokból, a vidékfejlesztési keret 15%-os átcsoportosítása valósul meg a közvetlen támogatások, az I. pillér forrásainak bővítése céljából. Ennek révén közel 74 millió euróval bővül évente a közvetlen támogatások mintegy 1,27 milliárd eurós kerete. A következő hat évben – 2020-ig – a teljes forrásbővülés mintegy 444 millió eurót fog kitenni, aminek köszönhetően a normatív alapon elosztható források összege mintegy 8 milliárd eurót tesz majd ki a teljes periódusban.
Változás a jelenlegi szabályokhoz képest, hogy emelkedni fog az alaptámogatás minimális terület korlátja. 2015-től legalább 1 hektár SAPS jogosult területtel kell majd jelentkezni annak aki, a területalapú támogatást akar igénybe venni. Kivételként fogalmazható meg ugyanakkor, hogy ha a támogatást kérelmező részesül állatokra (szarvasmarha vagy juh) vonatkozó termeléshez kötött támogatásban, de nincs 1 ha SAPS jogosult területe, akkor igényelhet támogatást, de a terület és az állat(ok) után járó támogatás együttes összegének el kell érnie a 100 eurót, ahhoz, hogy unós pénzhez jusson.
Mivel az EU érdeke az, hogy a támogatás a ténylegesen mezőgazdasági termelést folyatókhoz kerüljön, a támogatások igénybevétele során új elemként teljesíteni kell az aktív gazda fogalmára vonatkozó előírásokat. Ennek keretében az veheti igénybe a forrásokat, akinek a mezőgazdasági tevékenysége nem jelentéktelen, illetve akinek elsődleges üzleti vagy társasági tevékenysége mezőgazdasági. Egyes tevékenységeket (pl: repülőterek, vasúti területek, vízművek) kizárt az uniós szabályozás a támogatható területek köréből. Ennek az úgynevezett negatív listának a bővítési lehetőségével nem éltünk.
A bejelentés kiterjedt az új kötelező elem, a zöldítés keretfeltételeinek a meghatározására is. A tagállami pénzügyi keret 30%-át kitevő, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás keretében 3 alapvető intézkedést (termény-diverzifikáció, az állandó legelők fenntartása, valamint az ökológiai célterület kialakítása) kell alkalmazni. Az intézkedésről részletesebb tájékoztatás olvasható Zöldítés 2015-től címmel a 61. oldalon részletesen. A zöld komponenssel kapcsolatban megjelenő részletszabályok kidolgozása és a szükséges technikai feltételek kialakítása megkezdődött, az azokkal kapcsolatos fejleményekről a Földművelésügyi Minisztérium (FM) tájékoztatást fog adni az ősz folyamán.
A fiatal gazdák vonatkozásában továbbra is feltétel lesz, hogy a mezőgazdasági tevékenységet megkezdő vagy bizonyos feltételekkel folyató fiatal (40 évesnél nem idősebb) mezőgazdasági termelők a tevékenység megkezdését követő első öt évben az alaptámogatáson felül kiegészítő támogatásra lesznek jogosultak. A terület alapon hozzáférhető többletforrást, hektáronként 67,54 euró, 90 hektárig lehet majd igénybe venni.
A bejelentés meghatározó eleme volt a tagállamok által önkéntesen bevezethető termeléshez kötött támogatások meghatározása. Az éves uniós pénzügyi keret összesen 15%-os keretét, mintegy 202 millió eurót lehet a meghatározott ágazatok támogatására fordítani. Az uniós alaprendelet rögzített azon ágazatok sorát, melyeket támogatásban lehet részesíteni. Ebből a listából, a jelenlegi szakpolitikai elvek és célok alapján, az érzékeny, speciális helyzetben lévő vagy jelentős foglalkoztatást biztosító ágazatok termeléshez kötött támogatására fog majd sor kerülni. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár 2014. augusztus 14.-én megtartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az állattenyésztő ágaztok közül a hús- és a tejhasznú szarvasmarha valamint a juh támogatására lesz mód. A növényi kultúrák közül a korábban is támogatott cukorrépa, rizs, gyümölcs és zöldség esetében lehet uniós forrást igénybe venni. A kertészetei ágazat vonatkozásában fontos változás, hogy a meghatározott feltételek betartása mellett valamennyi zöldség és gyümölcs féle támogatására mód nyílik. Újdonság a jelenlegi rendszerhez képest, hogy évente mintegy 27 millió euró, több mint 8 milliárd forint értékben a fehérje növények támogatására is lehetséges lesz. A termeléshez kötött támogatási jogcímek vonatkozásában megállapítható, hogy a korábban EU-s forrásban részesülő ágazatok többségében jelentős keretbővülésre nyílt lehetőség, mivel a jelenlegi közvetlen EU-s támogatási keret 3,5%-a helyett, összesen 15%-ot lehet termeléshez kötni. A változás keretében a juh, a zöldség-gyümölcs, a tej, vagy a rizs esetében lehet a legnagyobb keretnövekedésről beszámolni.
Az uniós bejelentés kiterjedt arra is, hogy a Kormány korábbi döntése alapján, bevezetésre kerül a kisgazdaságok támogatási rendszere. Az hagyományos rendszerhez képest egyszerűbb feltételek között megvalósuló konstrukcióban, a termelő által elérhető valamennyi támogatást (alaptámogatás, zöldítés stb.), azok összegének megtartása mellett, felváltja egy kifizetés. Ez, a termelők számára egyszerűbb gyakorlat helyettesít az összes többi közvetlen kifizetést. Az évente egyösszegű támogatás, mértéke minimum 500 euró maximum 1250 euró lehet termelőnként. Annak, aki részt kíván venni ebben a konstrukcióban legalább 1 hektár területtel kell rendelkeznie. Az, aki nem érné el a normál rendszerben az 500 eurót, annál felkerekítik az átalány összegét 500 euróig. Fontos sajátossága a kistermelők támogatásának, hogy csak 2015-ben lehet jelezni a részvételi szándékot, de utána bármelyik évben ki lehet lépni a kistermelői rendszerből és a „normál” rendszerben lehet igényelni a támogatást.
Az EU-s bejelentés utolsó lényegi elemét a Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által már 2014. július 21-én ismertetett szabályozás jelentette. E szerint a munkahely- és a lehetőségteremtés érdekében a kormány átrendezi a korábbi uniós támogatási gyakorlatot és rendszert. Így a Kormány szándékával egyezően a nagy gazdaságok helyett a kis és közepes (családi) gazdaságokat támogatása válik dominánssá. Az uniós támogatási forrásokkal történő felelős gazdálkodás érdekében a Kormány elfogadta a MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatait a mezőgazdaság munka intenzív ágazatainak fejlesztésével és a támogatási rendszer átalakításával kapcsolatban.
Uniós szabályok alapján így a közvetlen kifizetések esetében – a szakszóval degresszivitás keretében – támogatáscsökkentésre kerül sor. Az intézkedés csak az alaptámogatás (SAPS) összegére vonatkozik, az egyéb közvetlen támogatási elemekre (pl. zöldítés, termeléshez kötött támogatások) nem. Két kategória került kialakításra:
150 000 euró felett 1200 ha-ra jutó támogatásig 5%-os elvonás,
1200 ha 1200 ha-ra jutó támogatásnál az e feletti összeg elvonása.
Szükséges egyértelműsíteni, hogy az 1200 hektár fölötti területalapú támogatás elvonása, nem jelenti a területalapú támogatások teljes elvonását. A 2015-től induló új rendszerben az alaptámogatás (SAPS) csak a földterület méretéhez kötődő közvetlen támogatások egy részét jelenti. Csak ez a rész kerül elvonásra az 1200 hektár fölötti támogatási összeget meghaladó részből, de az ún. zöldítési komponens vagy a termeléshez kötött támogatások nem. A degresszióval érintett üzemek is részesedhetnek mind föld- mind állatalapú termeléshez kötött támogatásokban. A jelenlegi SAPS összegének mintegy 63%-át érinti az intézkedés.
Az EU-s bejelentéstől függetlenül, de ahhoz kapcsolódva meghirdetésre került a „Több munkahelyet a mezőgazdaságba” elnevezésű program. Ennek keretében, a Kormány döntése alapján, az állattenyésztés számára 2020-ig ütemesen 212 milliárd forint munkahelyteremtést segítő plusztámogatást biztosítása valósul meg, melyből 180 milliárd forintot a nemzeti költségvetésből különít el az eddig tervezett támogatásokon felül. Így az eredetileg tervezett támogatásokhoz képest nemzeti forrásból hozzávetőleg 33 milliárd forinttal több támogatást kapnak az állattartó gazdák 2015-ben.
Az intézkedés keretében (1) az átmeneti nemzeti támogatások továbbvitelére, (2) állatjóléti intézkedések folytatására és megkezdésére valamint (3) az állattenyésztéshez kapcsolódó egyes kísérő intézkedések keretösszegének megemelésére kerül sor.
Az állattenyésztésnek nyújtandó átmeneti nemzeti támogatások keretében – a KAP szabályai alapján – a szarvasmarha (extenzifikációs, hízottbika jogcímek), a tej, az anyajuh (hátrányos helyzetű térségekben történő anyajuh tartás) ágazat számára a 2013-as átmeneti nemzeti támogatások (ÁNT) folytathatóak. A megszűntetni tervezett intézkedések folyatása révén 2015-ben mintegy 20,1 milliárd forint költségvetési támogatás áll majd rendelkezésre.
Az állatjóléti támogatások az állattartók által férőhely, takarmányozás, itatás, gondozás tekintetében vállalt többletkötelezettségek finanszírozására vonatkoznak. Az európai uniós elfogadását követően elindulhat a kocák után járó állatjóléti támogatás, évi mintegy 8,6 milliárd forint keretösszeggel. Ez kiegészíti a jelenlegi támogatási rendszerben a sertéshízók után biztosított évi 8,5 milliárd forint állatjóléti támogatást. A baromfi ágazatban a jelenleg évi 8 milliárd forint költségvetéssel bíró állatjóléti támogatás keretösszegét 11 milliárd forintra emelkedik. A program része az is, hogy a tejtermeléssel foglalkozó gazdálkodók számolhatnak azzal, hogy a tejelő szarvasmarha állatjóléti támogatás, évi 8 milliárd forintos kerettel, 2020-ig folytatódni fog.
Az összes állattartó által igénybe vehető, az állatgyógyászattal és az állati hulla ártalmatlanításával összefüggő költségek finanszírozására létrehozott nemzeti támogatásokra 1,6 milliárd forinttal több forrást lehet 2015 után felhasználni.
Dr. Vásáry Miklós
Szent István Egyetem
A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós
