Az újabb kutatások eredményeképpen az antioxidáns vitaminok számos, korábban nem ismert, hatása is feltárásra került. Ezeknek a hatásoknak az ismeretében javasolható a ko-rábban általánosan elfogadott és alkalmazott szükségleti értékek felülvizsgálata, különösen olyan esetekben, amikor a szervezetet akár külső, akár belső okok által előidézett rendkívüli terhelés éri. A környezeti stresszorok mellett ebbe a kategóriába kell sorolni azokat, a gyakor-latban is előforduló, eseteket, amikor valamely vitamin mennyisége a takarmányban (illetve az ivóvízben) lényegesen meghaladja az állatok fajára, fajtájára, életkorára és termelési szint-jére érvényes aktuális szükségleti értéket.

Az A-vitamin hiánya napjainkban már nem gyakorlati probléma. Részleges hiánnyal viszont számolni kell olyan esetekben, amikor annak felszívódását - pl. nagy rosttartalmú ta-karmány - vagy szervezeten belüli transzportját - pl. cink hiány - csökkenti. Túladagolás ha-tására viszont, akár már a szükségleti érték 10 x mennyisége esetén is, annak időtartamától függően rövidebb-hosszabb ideig a növekedési intenzitás csökkenése észlelhető, jelentős mér-tékû elhullás nélkül. Tojótyúkoknak adagolt extrém nagy dózisú A-vitamin tartalmú takarmá-nyok etetésének, illetve ilyen dózisban vitamint tartalmazó itatásnak, hatására az embrió fej-lődés zavarait figyelték meg, amely főképp csontképződési zavarokban nyilvánul meg. Az A- és E-vitamin között továbbá antagonizmus áll fenn, amely már a felszívódás, majd a májban való tárolás szintjén is megnyilvánul. A nagydózisú A-vitamin gátló hatása az E-vitamin fel-szívódására lényegesen erőteljesebb, mint fordítva. A májban való tárolás esetében az A-vita-min túladagolás kedvezőtlen hatása különösen abban az esetben kedvezőtlen, amikor a szer-vezetet az etetett takarmányon keresztül valamely prooxidáns (pl. avasodásnak indult zsírt tartalmazó takarmánykeverék) behatás éri. Ennek eredményeképpen ugyanis csökken a máj antioxidáns védelme, továbbá a takarmány csökkent E-vitamin tartalma miatt annak E-vita-min tartalma is alacsony. Igaz ugyan, hogy a nagy mennyiségben való adagolás hatására meg-nő a máj A-vitamin tartalma, de ennek antioxidáns kapacitása csak minimális az E-vitaminhoz viszonyítva. A fellépő májkárosodás következményeit súlyosbíthatja, hogy az A-vitamin túl-adagolás hatására baromfi fajokban megnő a K-vitamin iránti igény is, amelynek eredménye-képpen részleges K-vitamin hiány, illetve annak hatására akár belső vérzés is bekövetkezhet.

Más oldalról utalni szükséges arra is, hogy az aktuális szükségleti értéket meghaladó mennyiségben adagolt A-vitaminnak kedvező hatásai is ismertek. Így például növeli a vakci-názást követően az antitest termelést, csökkentve ezzel egyes betegségek (pl. a Newcastle disease) által előidézett elhullások mértékét.

Az A-vitamin toxikus hatásai ellen a szervezetben hatékony védelmi rendszer alakult ki, amely azon alapul, hogy az A-vitamin észterek lipoproteinekhez kötődnek illetve glüku-ronsavval konjugálódva az epén keresztül eltávoznak a szervezetből. A lipoproteinek szinté-zise azonban szintén igényli az E-vitamin optimális mennyiségét, így az A-vitamin túladago-lás káros hatásai elleni védelem egyik eleme maga is károsodik.

Az E-vitamin hiánya a baromfitakarmányozásban elsősorban, mint az encephaloma-latia előidézője, jól ismert. Ez a hatás a tokoferolok antioxidáns tulajdonságával függ össze, amelynek révén védik a biológiai membránok foszfolipidjeit az oxidatív károsodásoktól. A to-koferolok antioxidáns hatásával függ össze az is, hogy a vágást megelőzően alkalmazott nagy-dózisú (100-250 mg/kg takarmány) E-vitamin kiegészítés eredményeképpen javul a baromfi-hús oxidatív stabilitása, amely az eltarthatóság szempontjából lényeges. Az E-vitamin lehet-séges szerepével a lipoprotein metabolizmusban az A-vitamin kapcsán már említést tettem. Feltehetően ezzel van összefüggésben az is, hogy tojótyúkoknál hőstressz esetén a nagydózisú (250-300 mg/kg takarmány) E-vitamin kiegészítéssel csökkenthető a májban az abnormális vitellogenin akkumuláció, így javítható a tojástermelés mennyisége, a tojások minősége és a tenyésztojások keltethetősége is. A keringésben lévő vitellogenin alacsony mennyisége miatt ugyanis a tojásokba is kisebb mennyiség épül be, amelynek hatására úgy a tojásképződés üte-me, mint a normális embrionális fejlődés is zavart szenved. Számos adat van arra nézve is, hogy brojler állományokban az E-vitamin (és részben szelén) kiegészítés hatására csökkent-hető a világszerte komoly gondokat okozó ún. hasvízkór (Ascites) szindróma, valamint a hir-telen szívhalál (sudden death syndrome) előfordulása.

Az E-vitamin iránti igényt fokozza a takarmányok többszörösen telítetlen zsírsav, kie-melten linolsav, tartalmának növelése is. A linolsav kiegészítés egyik oldalról pozitív hatású a termelés szempontjából, másrészt viszont fokozza a sejtek és szövetek érzékenységét az oxi-datív károsodások iránt. Kísérletes adatok szerint minden 1 % linolsav többlet a a takarmány-ban 5 mg E-vitamin többletet igényel az aktuális szükségleti értéken felül. Az E-vitamin irán-ti igényt növeli továbbá, hogy a bélcsatornából történő felszívódása általában gyenge, amelyet a takarmányban lévő számos egyéb anyag is befolyásol, amelyek egyúttal részben hatnak az E-vitamin szervezeten belüli értékesülésére is.

Az E-vitamin kiegészítés a baromfitakarmányozás gyakorlatában nem valós probléma, de megjegyzendő, hogy az aktuális szükségletet lényegesen (100x -200x) meghaladó mennyi-ség hatására jelentősen megnő a baromfi szervezetének D3 - vitamin iránti igénye.

A C-vitamin hatásaival kapcsolatosan mindenek előtt lényeges megemlíteni, hogy a baromfi fajok rendelkeznek azzal az enzimmel, L-gulonolakton-oxidáz, amelynek kulcs-szerepe van az aszkorbinsav glükózból történő szintézisében a szervezetben. A fiatal baromfi szervezetében ugyanakkor az aszkorbinsav szintézis, hasonlóan más biológiailag aktív vegyü-letekhez, csak fokozatosan alakul ki és éri el csúcspontját (1. ábra). Emiatt fiatal állatokban mérsékeltebb - súlyosabb C-vitamin hiány léphet fel a szintézis hiánya következtében. Kifej-lett állatok esetében hiányállapot csak akkor alakulhat ki, ha a madár aktuális szükséglete meghaladja a fent említett enzim által biztosított maximális szintézis kapacitást. Az állatok valódi C-vitamin szükségleti értéke ugyanakkor az endogén szintézis megléte miatt pontosan nem határozható meg, csak becsülhető. A szervezet igénye iránta ugyanakkor bizonyos esetekben jelentősen megnő, többek között valamely stressz szituációban, így például hő-stressz vagy bakteriális fertőzések során. Ezekben az esetekben a C-vitamin adagolás feltét-lenül indokolt és kedvező hatású. A hőstressz hatására bekövetkező egyes károsodások - to-jáshéj-, tojásfehérje-, sperma minőségének romlása - C-vitamin kiegészítéssel csökkenthető. A bakteriális fertőzések során a C-vitamin hatása abban nyilvánul meg, hogy fokozza az anti-test termelést, ezzel növelve a szervezet specifikus immunválasz készségét. A fentiek mellett leírták azt is, hogy C-vitamin adagolás hatására javul a csont- és kiemelten a porcképződés in-tenzitása, ami egyrészt a hosszú várható élettartamú tenyészállatoknál, másrészt a nagy növe-kedési eréllyel rendelkező baromfi fajoknál jelenthet számottevő előnyt.

A C-vitamin túladagolás a gyakorlatban nem valós probléma, de tekintettel az aszkor-binsav nagy reduktív kapacitására, az a takarmány vas tartalmával reakcióba léphet és egy-részt reaktív gyökképződéshez vezető folyamatokat indukálhat, másrészt a vas redukciója eredményeképpen hatékonyabban felszívódó vas mennyiségének növekedése miatt vastoxikó-zishoz vezethet.

A vitaminok, ezen belül az antioxidáns vitaminok, hatásai arra hívják fel a figyelmet, hogy a korábbi - és jelenlegi - gyakorlattal ellentétben nem határozható meg egyetlen szükségleti érték általában a baromfi fajok számára, hanem minden esetben célszerû figyelembe venni a szervezet valós aktuális szükségleti értékeit és az azt befolyásoló tényezőket is.

Dr. Mézes Miklós - Szent István Egyetem

Takarmányozástani Tanszék, Gödöllő