Rendelkezésünkre áll egy „természet adta egészségvédő anyag”: az almaecet. A biológiai fermentációval előállított almaecet minden esetben csekély többletköltséggel és nagy megbízhatósággal alkalmazható.



A következő, - gyöngyösökön elvégzett kísérlet - jól szemlélteti az almaecet pozitív hatását.





A kísérlet leírása



A kísérletben összesen hatszáz gyöngyös almaecetes itatását végeztük el. Háromszáz a kezelt és háromszáz a kontroll csoportban volt. Az állatok hortobágyi nemesítésû pecsenyetípusú gyöngytyúkok voltak. A kikelést követő letelepítés után a kezelt csoport vizébe azonnal 1 % almaecetet öntöttünk. A kontroll-csoport ezzel szemben csak tiszta csapvizet fogyasztott. E különbség kivételével a két csoport tartása és takarmányozása minden tekintetben azonos volt. Az állatok azonos légtérben voltak elhelyezve. Az első négy hétben egy pulykaszülőpár nevelő helyiségben tartottuk őket, teljesen automatizált tartási és takarmányozási viszonyok mellett. Az almaecetet az automata gyógyszeradagolón keresztül juttattuk a kezelt csoport vizébe. Négy hét után a már kültéri hő- és fényviszonyokhoz szoktatott állományt szabad körülmények közé egy baromfiudvarba helyeztük, ahol az állatok kedvükre röpködhettek és porfürdőt vehettek. A kísérlet folyamán az első naptól kezdve folyamatosan mértük a takarmány- és vízfogyasztást, 5 alkalommal (kikeléskor az 1., 3., 6. és 10. héten) mértük az állatok testtömegét véletlenszerűen kiválasztott 10-10 állaton, feljegyeztük az elhullások számát és okát, a rossz szokások jelenlétét, illetve hiányát, valamint a 3. evezőtoll hosszúságát is megmértük, összehasonlítottuk a két csoport tollasodását.





Eredményeink



A takarmányfogyasztást az első naptól kezdve mértük. A két csoport között nincs szignifikáns különbség, a kezelt csoport azonban némileg több takarmányt fogyasztott el, ami a forró nyári időjárási feltételek között kedvezőnek értékelhető.





Amennyivel több takarmányt fogyasztott a kezelt csoport, annyival több vizet is ivott. A vízfogyasztás főleg a negyedik hét után már nagyban függött az aktuális időjárási viszonyoktól, de mivel minden esetben a kezelt csoport fogyasztott el több vizet, ezt az almaecet frissítő és élénkítő hatásának tudhatjuk be. Ez a megnövekedett vízfogyasztás azonban nem okozott hasmenést az állományban.





A fokozott takarmány és vízfogyasztás többletköltsége bőven megtérült a testtömeg gyarapodás növekedésével. A 10. hétre a két csoport átlagos testtömege között bő 10 dekagrammos különbség volt. Jellemző, hogy az almaecettel itatott csoport takarmányértékesítése 1,83 kg takarmány/1 kg élőtömeg, míg a kontrollcsoport takarmányértékesítő képessége 1,99 kg takarmány/1 kg élőtömeg.





A tollasodás mértéke a szabadban élő madarak egyik legfontosabb tulajdonsága. A gyöngyösnek nagyon nagy szüksége van a gyorsan növő és tökéletesen záródó, jól átzsírozott tollazatra. Kísérletünkben a tollasodás mértékét a 3. evezőtoll hosszúságának mérésével próbáltuk szemléltetni.





A két csoport közötti különbségre az jellemző, hogy a tollasodás egyszerre kezdődött, a legintenzívebb szakaszában az almaecetes csoport valamivel felette volt a kontrollnak. A kinőtt toll minősége jelentősen eltért a két csoport között. Az almaecetes csoport tollazata szemmel láthatóan fényesebb és tisztább volt, mint a kontroll csoporté.





A gyöngyös-fajra nem jellemző a betegségek iránti fogékonyság. Az elhullások oka a kelésgyengeség, illetve a gondatlan korai tartás és takarmányozás. Kísérletünkben egyik csoportnál sem tapasztaltunk jelentősebb elhullást. Az almaecetes csoportnál egyáltalán nem vettünk észre hasmenéses egyedet, az állomány testtömeget tekintve kiegyenlítettebb volt.





Kísérletünk következtetései



Az almaecet vitaminokban, nyomelemekben és aminosavakban gazdag beltartalma segíti a szervezet belső egyensúlyának fenntartását, javítja az állatok termelőképességét, valamint a termelt produktum (toll, hús, tojás) minőségét és beltartalmi értékét.





Az almaecet enyhén savas kémhatása fertőtleníti az itatóedényeket, az ivóvizet, valamint kellemes ízhatásával együtt étvágygerjesztő és frissítő hatású.





A tiszta, alacsony csíraszámú és enyhén savas kémhatású víz fogyasztása következtében, valamint az almaecet magas pektintartalmának köszönhetően javul az állatok vízháztartása, és nem alakul ki hasmenés sem a nyári forróságban, sem a csapadékos őszi időjárási viszonyok közepette.





Kísérletünkben azt tapasztaltuk, hogy a kapott eredmények nem csupán az almaecet meghatározott beltartalmi komponenseinek tudhatók be, hanem egy komplex hatásnak, amelyben a gazdag beltartalommal együtt a fertőtlenítő, serkentő, étvágygerjesztő tulajdonságok egymást erősítve jutnak kifejezésre.





Lengyel László



Kiss Zsuzsanna



Bárdos László (SZIE)