A precíziós kezelések során jelentős mennyiségű gyomirtó szer takarítható meg, illetve költségnövekedés nélkül hatékonyabb technológiát valósíthatunk meg. Például, ha alapkezelés után egy kukorica táblán a mezei acat (Cirsium arvense) foltjait dikamba hatóanyagú herbiciddel kezeljük, és a terület 30 %-át borítja csak az acat, hektáronként akár 5000 Ft takarítható meg, ami egy 100 ha területű táblán 500 000 Ft költségmegtakarítást jelent. Ebből természetesen le kell vonni a precíziós technológia költségeit.
Egyes szakemberek véleménye szerint állománykezelések kukoricában megvalósíthatók egyszerűen kézi vezérléssel is, amikor a permetezés során az erőgépvezető a szakaszoló szelepeket gyomfolton történő áthaladáskor be, majd azt elhagyva kikapcsolja. Azonban nagy munkaszélesség és magas haladási sebesség mellett ez nagy terhet jelent a traktoros számára, valamint a gondos végrehajtáshoz megfelelően motivált és lelkiismeretes alkalmazottra van szükség. Sûrû állományú kultúrák kezelésekor szinte lehetetlen észre venni az erőgéptől több méterre található gyom csíranövény foltokat. Ezért nagy biztonsággal állítható, hogy a precíziós kijuttatást vezérlő automatikákkal az ember nem képes versenyezni.
Ma már számos világcég kínálja a precíziós gazdálkodást segítő rendszereit. Hazánkban is megvásárolhatók a német Agrocom, az angol RDS cég, valamint az amerikai Trimble AgGPS és a John Deere Green Star rendszerei. Rendelkezésre állnak az adatgyűjtéshez használható szubméteres (méter alatti) pontosságú térinformatikai GPS vevők, az adatfeldolgozást és kijuttatás tervezést segítő térinformatikai és mezőgazdasági szoftverek, valamint a permetezést szabályozó fedélzeti komputerek, GPS vevők és egyéb, az automatizált kezeléseket lehetővé tevő tartozékok, amelyek a legtöbb korszerű munka- és erőgépre szerelhetők. Azonban ezek a rendszerek nem mindig kommunikálnak egymással kifogástalanul, sok esetben nem illeszkednek tökéletesen a felhasználó igényeihez. Ezért a meglévő mûszaki háttér megfelelő alkalmazása kulcskérdést jelent. A megvásárolható rendszereket úgy kell használni, esetleg többet is egyszerre, hogy a kitűzött cél megfelelően elvégezhető legyen. Ezen eszközök beszerzése komoly költséget jelent, 5-6 milliótól akár a több tízmilliós nagyságrendig. Ezért általános az a vélemény, amely szerint a precíziós módszerek alkalmazása elsősorban a nagy területen gazdálkodók számára előnyös. Meg kell jegyezni, hogy jó gépellátottságú és viszonylag tőkeerős vállalkozásoknál elsősorban nem a beruházási és az üzemeltetési költségek lényegesek, hanem az általuk elérhető megtakarítás, ami hatékonyabbá és versenyképesebbé teszi a gazdálkodást.
A kisebb területeken gazdálkodók számára a precíziós módszerek alkalmazására a megfelelő eszközökkel és szaktudással rendelkező vállalkozások szolgáltatása jelentheti a megoldást, például a rendszer integrátorok, amire hazánkban már jól működő példákat lehet látni. A gazdálkodó feladata csupán annyi, hogy döntsön, alkalmazza-e a technológiát, amennyiben gazdaságos, ha igen, a szolgáltató elvégzi számára a precíziós kezelések tervezését és végrehajtását.
A precíziós gyomszabályozás gyakorlati megvalósítására az automatizálás mellett van egyszerûbb, bárki számára különösebb eszközbeszerzés nélkül megvalósítható megoldás. Ez a tankolásonként változtatható gyomirtási technológia.
Előnyei, hogy a helyspecifikus (résztábla specifikus) kezelés alapelveinek alkalmazásával a meglévő gépparkra alapozva gyomirtószer-megtakarítás és hatékonyabb kezelések valósíthatók meg. Nem igényel feltétlenül műholdas helymeghatározást, nincsen szükség térinformatikai szoftverekre, permetező komputerekre, szabályozó automatikákra és az ezek üzemeltetéséhez szükséges speciális szaktudásra. Amíg a precíziós gazdálkodást segítő szolgáltatások nem lesznek mindenki számára elérhetők és a napi gyakorlatban alkalmazottak, viszonylag egyszerű és hatékony megoldást jelenthet a helyspecifikus kezelési igényekre.
Hátrányai, hogy a kezelési pontosság jóval kisebb, mint az automatizált kijuttatásnál, ezáltal az elérhető gyomirtó szer megtakarítás is kisebb, az egyes tankolások során a herbicidek bekeverése nagyobb gondosságot igényel és elsősorban szabályos, lehetőleg négyszög alakú táblákon alkalmazható egyszerûen.
A tankolásonként változtatható kezelések elve abból a felismerésből ered, hogy gyakran nagy különbségek figyelhetők meg az egyes táblarészek gyom dominancia viszonyai között. Sok esetben egyes gyomfajok egy tábla bizonyos részein nagy tömegben fordulnak elő, amíg a tábla más területein egyáltalán nem, vagy kis mennyiségben. Ha a táblarészek között jelentősek a gyomosodásbeli eltérések, érdemes foglalkozni a tankolásonként eltérő kezelés gondolatával.
Első lépésként a területen megfelelő mintasûrûséggel gyomfelvételezéseket kell végeznünk, hogy pontosan ismerjük a tábla gyomviszonyait. A gyomfelvételezési adatokat célszerû táblázatkezelő szoftverrel feldolgozni. A gyomfelvételezési mintatereket ajánlott a mûvelési irányban rácshálószerûen kijelölni, a rendelkezésre álló permetezőgép munkaszélességének megfelelő távolságban, a precíziós gyomszabályozás céljának megfelelően nagy mintasûrûséggel. Természetesen a nagyobb mintaszám pontosítja az eredményt, de munkaigénye is nagyobb, ezért olyan kijelölési sûrûséget kell választani, ami a még megfelelő pontosság mellett hatékonyan és gazdaságosan hajtható végre. Táblarész specifikus kezelésnél nem olyan nagy az igény a pontossággal szemben, mint egy GPS által vezérelt automatikus kijuttatás során. Egy kísérletünk szerint 20-30 ha területû táblán a 0,6 ha-os mintasûrûség megfelelő eredményt adott.
A gyomfelvételezési adatok feldolgozását (dominancia sorrend, veszélyes fajok, évelő gyomok stb.) a mûvelési iránynak megfelelő sávokban kell elvégezni, amelyek szélessége az alkalmazandó permetezőgép munkaszélességének egész számú (páros) többszöröse legyen. A tábla hosszának megfelelően a sávok szélességét akkorára kell megválasztani, hogy a tervezett permetlé-mennyiség kismértékû módosításával a sáv területe egy tankolással kezelhető legyen. Például, ha a tábla 600 m hosszú, a permetezőgépünk 18 m munkaszélességû, egy oda-vissza forduló (azért, hogy mindig a tábla ugyanazon oldalán tankoljunk) 36 m szélességû, területe 36m x 600 m = 21 600 m2 = 2,16 ha. 4 forduló területe tehát 4 x 2,16 = 8,64 ha. Ha a permetezőgép tartálya 2000 l térfogatú, a 8,64 ha-t kb. 230 l/ha permetlé-mennyiséggel tudjuk kezelni, így a 4 oda-vissza forduló egy tankolást jelent. Tehát a tábla hosszának, a permetezőgép munkaszélességének és tartálytérfogatának ismeretében a permetlé-mennyiség megfelelő, kis mértékû módosításával megfelelő szélességû sávokat tudunk kijelölni a kezelendő táblákon. A maradék területet arányos mennyiségû permetlével kezeljük.
Az egyes sávokon a táblarész gyomviszonyainak függvényében akár teljesen eltérő technológiákat is tervezhetünk (a permetlé-mennyiség mindig állandó). Lehetőség van ugyanazon kombinációt eltérő dózisokkal, vagy különböző arányban kijuttatni, esetleg sávonként teljesen eltérő gyomirtó szereket alkalmazni. Tankolásonként a permetezést végző személynek utasítás írható, hogy hányadik sávban milyen gyomirtó szereket milyen mennyiségben keverjen be. Természetesen a pontosság feltétele a keverési utasítás lelkiismeretes végrehajtása.
Tankolásonként változtatható alapkezelések tervezhetők a megelőző évben vagy években végzett gyomfelvételezési eredmények értékelése segítségével. Egy kísérletünkben egy 53 ha területû őszi búza tarlón végeztünk szeptember hónapban gyomfelvételezéseket. Az adatok feldolgozása során láthatóvá vált, hogy a tábla egyik szélétől a másik felé haladva a köles (Panicum miliaceum) borítása fokozatosan csökkent, amíg az egyik táblaszélen 30-40 %-os, a másikon csak 5-10 % borítási értékeket figyeltünk meg. Ez alapján a tankolásonkénti kezelés során a kölessel fertőzöttebb sávokon más gyomirtó szereket, esetleg magasabb dózisban alkalmazhatunk.
A preemergens herbicidek dózisának megállapításához az egyes sávokon nagy segítséget nyújt, ha a gyomfelvételezési mintatereken talajmintákat is veszünk, majd a talajvizsgálati eredmények alapján a sávok átlagos kötöttségét és humusztartalmát külön is értékelni tudjuk. A tankolások során az egyes sávok talajtulajdonságaihoz igazodó dózisokkal jelentős gyomirtószer-megtakarítás érhető el (amennyiben a tábla talaja jelentős heterogenitást mutat), hatékonyabban védekezhetünk a gyomok ellen, és elkerülhetjük a kultúrnövény gyomirtó szerek általi károsodását.
A tankolásonként változtatott technológia állománykezelések végrehajtására is kiválóan alkalmas lehet. Kalászosokban és kapás kultúrákban egyaránt használható, mint a gyomirtószer-megtakarítás és a hatékonyabb gyomszabályozás egy eszköze. Alapkezelések után a megmaradt gyomfajok ellen, vagy évelő gyomok foltjainak kezelésére jó eredménnyel használható, ha a gyomosodás táblarészenként eltérést mutat. Alapkezelések nélkül, kizárólag állománykezelések formájában is alkalmazható különösebb eszközigény és beruházás nélkül.
Alkalmazásának feltétele mindössze az, hogy nagyobb mintasûrûséggel végezzük a gyomfelvételezést, mint a hagyományos technológiáknál, az eredményeket sávokban értékeljük és a tankolásonkénti gyomirtó szer bekeverést és adagolást a terveknek megfelelően, gondosan hajtsuk végre.
Nagy Sándor
Nyugat-Magyarországi Egyetem
Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
Mosonmagyaróvár
