A tanácskozást Bedő Zoltán főigazgató nyitotta meg, majd Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár a gabona ágazat helyzetének ismertetésével kezdte meg az előadás-sorozatot. Elmondta, hogy a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi terv Magyarországra jutó KAP-támogatás összege 12,3 milliárd euró. Ezen időszakban a KAP új célkitűzései a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének növelése, a vidéki munkahelyek és közösségek fenntartása, illetve a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönzése. (Az előadást meghallgathatja a www.agronaplo.hu/termekinformaciok rovatban „A jövő mezőgazdaságának nem a vadkapitalizmusra emlékeztető üzleti kapcsolatrendszerre kell épülnie” címmel.)
Marton L. Csaba tudományos osztályvezető a magyar kukoricanemesítés múltját és sikerét hangsúlyozta előadásában, mely siker immáron több mint 60 éve töretlen. Felhívta a figyelmet az ország jelentős területét érintő rendkívül sok csapadékról és a hűvösebb időjárásról, melynek köszönhetően későbbi és magasabb szemnedvesség-tartalommal történő betakarítással kell kalkulálnunk. Szólt a szuper korai (Mv Marusya) és igenkorai (Aniella) éréscsoportokban minősített új hibridekről. A sort a silókukoricákkal zárta, melyeknél bővebben kitért a Leafy típusokra, amik lefedik a legfőbb éréscsoportokat; Nutrisil (FAO 370), Megasil (FAO 440), Siloking (FAO 530), Massil (FAO 610). A Leafy típusú hibrid sajátossága, hogy a cső felett jellemzően 9–12 levelet fejleszt és kedvező cső-levél aránnyal rendelkezik. Továbbá megtudhattuk, hogy a Leafy hibrid magas száraz anyag és zöldtermésén kívül az állat számára könnyen emészthető szilázst biztosít. Ezt a puhaszemű szemtípusának köszönheti. Bár lófogú típusú szemekkel rendelkezik, azok nagyon közel állnak a lisztes típushoz. Ez azt eredményezi, hogy a kemény endospermium tartalom kevesebb, és nagyobb részarányban található meg a szemben a puha endospermium. Ennek hatására könnyebb roppantani, és az állat számára jobb emészthetőséget garantál.
A későbbiekben Bedő Zoltán a martonvásári búzafajták ismertetése során kitért a jelentős búza értékmérő tulajdonságokat rontó tényezőkre, melyeket idén – különösen az alföldi megyékben – nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Ilyen tényező a sárga rozsda (Puccinia striiformis), amelynek egy új rassza terjedt el Európában. A fertőzésnek a fajta és hibrid búza egyaránt ki van téve. Ismertette, hogy a termelők az utóbbi időben a nagy termést biztosító fajtákat keresik, mely követelménynek az idén az Mv Nándor megfelelt, miközben jó sárgarozsda-toleranciát mutatott.
A tolerancia azonban az összes új martonvásári fajtában megtalálható, így a már terjedőben lévő Mv Kolompos, Mv Krajcár és Mv Pengő is biztonsággal termeszthető. Az ellenálló fajta választása mellett azonban a megfelelő növényvédelmi technológia is fontos. Előadása végén felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a martonvásári két fő nemesítési szempont továbbra is a nagy terméspotenciájú fajták, valamint a magas minőségi értékek.
A tanácskozást a martonvásári hibrid kukoricákat Marton Genetics márkanév alatt forgalmazó Bázismag Kft. ügyvezetője, Oross Dénes zárta. Kifejtette a magyar kukoricapiac helyzetét és hangsúlyozta a magyar genetika értékét, mely határainkon túl is egyre sikeresebb. A Marton Genetics hibrid kukorica portfólióját részletesen megismerhette a hallgatóság; kiemelte a FAO 200 tenyészidejű Mv 255 hibrid versenyképességét, mely megkésett vetéshez is nyugodt szívvel választható. A portfólió nagyobb részét a FAO 300-as éréscsoport teszi ki, melyek közt megtalálhatóak a méltán népszerű Mv 350, Mv 343, Mv Tarján és Kamaria hibridek. Fontos bejelentés volt, hogy a piaci változásokhoz alkalmazkodva, azoknak megfelelve a jövőben új hibridekkel bővül a Marton Genetics termékportfóliója. A tanácskozást befejezve megköszönte a gazdálkodók bizalmát, s biztosította őket afelől, hogy az idei évben a Bázismag Kft. elegendő vetőmaggal fog rendelkezni ahhoz, hogy az érdeklődők igényét kiszolgálhassa.
Az előadások során a kiemelt hibrideket szántóföldi fajtabemutatón tekinthették meg az érdeklődők, illetve a tenyészkertben Bónis Péter és Árendás Tamás tudományos főmunkatársak közreműködésével az egyes technológiai kísérletek kerültek bemutatásra.
