Továbbra is Magyarország gazdasága a legnyitottabb a kelet-közép európai régió országai között, ez az adottsága pedig a következő évekre is kijelöli a fejlődés irányát. A hazai külkereskedelmi forgalom értéke GDP arányosan eléri a 80 százalékot. (Ugyanakkor az export importhányada 97 százalék, szemben a régió 77 százalékos átlagával.) A magyar export GDP növekedéshez való hozzájárulása még a gazdasági világválság évei alatt is pozitív volt. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az elmúlt négy éves időszakban egyedül a kivitel teljesített folyamatosan pozitívan a magyar nemzetgazdaságban – áll az OTP Business elemzésében.
Ugyanakkor az export csak akkor maradhat hosszú távon is a gazdaság első számú húzóereje, amennyiben sikerül az exportáló magyar vállalatok versenyképességét tovább javítani, továbbá a kivitel bázisát kiszélesíteni. Az OTP Business szakértői szerint ez már csak azért is fontos, mert a kis- és középvállalkozások meglehetősen alulreprezentáltak ezen a területen, a kivitelből csak 25 százalékban részesülnek. Más oldalról nézve: a magyar kkv-szektorban az export tevékenységet folytató cégek aránya nem éri el a 11 százalékot. Ez az arány Európához, de még a közép-kelet-európai régióhoz képest is alacsonynak számít.
„A hosszú távú nemzetgazdasági érdekeket tekintve fontos változás, hogy az eximbanki refinanszírozást ma már nemcsak a közvetlenül exportáló 2500-3000 vállalat használhatja ki, hanem az ő beszállítóik is. Így a külkereskedelmi ügyleteket segítő állami pénzintézet kedvezményes hitelei több tízezer hazai kkv számára váltak elérhetővé a kereskedelmi bankok közvetítésével” – mondta Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója.
A vállalatok között eddig legsikeresebbnek számító export előfinanszíroz hitelkeret a vállalkozások, így például a beszállító cégek export tevékenységét segíti. Az export utófinanszírozó bankközi vevőhitelkeret pedig egy olyan, az OTP bankcsoport által lefedett 8 országban elérhető hitelkeret, amely a hazai exportőrök külföldi partnerei számára kínál kedvezményes kamatozású finanszírozási lehetőséget. A konstrukciók legfőbb előnye, hogy kamatuk minden esetben fix a teljes futamidő alatt, maximumuk pedig nem haladhatja meg a 4,1 százalékot. Így a kamatköltség a vállalkozásoknak a teljes futamidőre előre kalkulálható.
Tovább erősítheti a hazai kkv-k nemzetközi versenyképességét és növelheti az exportképes vállalkozások körét a piacon hamarosan debütáló ún. Exim Kártya konstrukció. A Széchenyi Kártyához hasonlóan az Exim Kártya is elsősorban a mikro- és kisvállalkozások számára kínál kedvezményes finanszírozási eszközt.
Az OTP Businessnek ma már több mint 200 ezer vállalati ügyfele van. Ezen belül a pénzintézet az exportáló cégek 24 százalékával áll kapcsolatban, s harmaduk számára nyújt már ma is valamilyen finanszírozást. „Szakértőink szerint a külpiaci üzleti lehetőségek bővülésének köszönhetően a jövőben mind több vállalkozás kíván új piacokra lépni. Az ő üzleti sikerük érdekében az OTP élen járó szerepet kíván betölteni a piacon az Eximbank által közösen kidolgozott konstrukciók bevezetésében és közvetítésében. Ezért az Exim Kártya konstrukciót az elsők között fogjuk bevezetni a piacon és elérhetővé tenni a vállalkozások számára” – hangsúlyozta Csonka Tibor.
Az export hozzájárulása a GDP növekedéshez (%)
Forrás: OTP Business
