A zöldítésről újra: Ökológiai célterületek

Agro Napló
Folyamatosan jelennek meg a Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatói a 2015-től betartandó, a közvetlen támogatások egy részének feltételéül szabott ún. „zöldítés” várható követelményeiről. Minden érintettnek fontos, hogy időben fel tudjon készülni a hamarosan életbe lépő új szabályozásra. Ezúttal az ökológiai célterületek kerülnek részletes bemutatásra.

A zöldítési előírások keretében a mezőgazdasági termelőknek három zöldítési gyakorlatot kell végezniük:

  • A növénytermesztés diverzifikálása: 10–30 hektár közötti méretű szántóföld esetében legalább 2 különböző növénykultúrát kell termeszteni. Egy növény maximum 75%-át foglalhatja el a szántóföldnek. 30 hektár szántón felül legalább 3 különféle növényt kell termeszteni. Ez esetben is a főnövény maximum 75%-át foglalhatja el a szántóföldnek, 2 növény együttesen pedig maximum 95%-ot foglalhat el.
  • Állandó gyepterület fenntartása: a környezeti szempontból értékes gyepek átalakítása, feltörése nem megengedett, továbbá országos szinten is meg kell őrizni összességében az állandó gyepek arányát.
  • Ökológiai célterület fenntartása: a 15 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak a szántóterületük 5%-ának megfelelő kiterjedésű ökológiai célterülettel kell rendelkezniük. Erről a 2015-ös egységes kérelemben kell először nyilatkozni.
  • 2014. október 1-jén a Földművelésügyi Minisztérium teljesítette az Európai Bizottság felé bejelentési kötelezettségét az ökológiai célterületeket (EFA) érintő hazai szabályozási paraméterekről. Az erről szóló közlemény melléklete szerint a 2015-ös egységes kérelemben bejelenthető ökológiai célterületek az alábbiak lehetnek:

    • Parlagon hagyott terület: Adott tárgyévre vonatkozóan parlag az a terület, amelyen semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek és nem takarítanak be. Ez alól kivételt képez a kaszálás és legeltetés a kultúrállapot fenntartása érdekében. Legrövidebb pihentetés időtartama: jan. 1-től szept. 30-ig tartó időszak. Parlag minimális mérethatár: minimum 0,25 ha.
    • Teraszok: A HMKÁ-ban védett teraszok, továbbá olyan tereplépcsők, amellyel csökkentjük a lejtő hajlásszögét és az így kialakított teraszlapokon a gépi, ill. egyéb művelés lehetővé válik. A teraszok minimális magassága 1 méter.
    • Fás szárú növényzettel borított sávok: A legalább 50%-ban fás szárú vegetációval borított, legfeljebb 10 m széles összefüggő terület.
    • Magányosan álló fák: Szántóterületen lévő magányosan álló fák.
    • Fasor: Egy sor fából álló vonalas létesítmény, mely min. 40 méter hosszú, a fák lombkoronája min. 4 méter átmérőjű és a lombkoronák közötti távolság nem lehet több, mint 5 méter.
    • Fa- és bokorcsoport: A HMKÁ-ban védett fa- és bokorcsoportok, továbbá a min. 100 négyzetméter kiterjedésű, a MePaR-ban meghatározott és feltüntetett, 5000 négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább 50%-ban
fás szárú növényekkel borított terület, mely szántóval körülvett vagy azzal határos.
    • Táblaszegély: A táblával közvetlenül határos 1–20 méter széles olyan terület, amelyen mezőgazdasági termelés nem végezhető, jellemzően vonalas kiterjedésű és min. 50%-ban lágy szárú növényzettel borított.
    • Tavak: Min. 0,01 ha és max. 0,5 ha területű, szántóval körülvett, nyílt vízfelületű vagy időszakosan jelenlévő, vizenyős, mocsaras, legfeljebb 10 m széles part menti vegetációval szegélyezett terület. (változó kiterjedésű vízfelületű tavak esetén a tavak méretét az elmúlt négy év maximális kiterjedése alapján határozzák meg).
    • Vizes árkok: Vizes árkok és a hozzájuk tartozó parti sávok, amelynek együttes szélessége legfeljebb 6 m, ideértve az öntözés vagy vízelvezetés céljára szolgáló nyílt vízfolyásokat, kivéve a betonnal vagy egyéb mesterséges szilárd burkolattal bélelt csatornákat.
    • Egyéb tájelemek: HMKÁ-ban védett kunhalmok és gémeskutak.
    • Vízvédelmi sávok: HMKÁ-ban védett védelmi sávok.
    • Agrár-erdészeti hektárok: Az EMVA-ból finanszírozott támogatással létrehozott agrár-erdészeti hektárok.
    • Erdőszélek mentén lévő támogatható hektársávok: Olyan min. 1 és max. 10 m közötti, erdővel határos támogatható sávok, melyeken végezhető mezőgazdasági termelés.
    • Rövid rotációs idejű sarjerdő: A fajlistában szerepeltetett fajokból álló rövid rotációs idejű sarjerdők. (Lásd: Fajlisták) A műtrágya és növényvédő szer használat nem engedélyezett.
    • Erdősített területek: A 88/2007-es és a 132/2004-es FVM-rendeletek alapján erdősített területek.
    • Ökológiai jelentőségű másodvetés: A főnövény betakarítása utáni és a következő főnövény előtt legalább két fajból vetett növényállomány, melyet zöldtrágyának használnak vagy téli takarónövénynek tavaszi főnövény vetése esetén. A következő főnövény vetése előtt talajba kell forgatni. Vetési időszak július 1-től október 1-ig. (Lásd: Fajlisták)
    • Nitrogénmegkötő növények: A listában felsorolt bármely nitrogénmegkötő növénnyel főnövényként beültetett terület (lásd: Fajlisták). A takarmány magkeverék beszámítható, ha a keverék akár egy komponense nitrogénmegkötő faj.


    Ökológiai célterületek átváltási és súlyozási tényezői (milyen szorzóval kell figyelembe venni az egyes célterületeket)


    Nagyításhoz katt a képre!

    Forrás: FM-tájékoztatók, http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium

    Dr. Weisz Miklós,

    AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda 

    A cikk szerzője: Dr. Weisz Miklós

    Címlapkép: Getty Images
    NEKED AJÁNLJUK
    Új ökológiai támogatás indul 2022-ben

    Új ökológiai támogatás indul 2022-ben

    Az Agrárminisztérium 2021 őszén – az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéshez hasonlóan – új „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazd...

    CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
    KONFERENCIA
    Agrárszektor Konferencia 2024
    Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
    EZT OLVASTAD MÁR?