Ugyancsak alapos mérlegelést kíván a fajtaválasztás, hiszen kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy külön ráfordítás nélkül érhetünk el több termést. Az általában ismert, hogy az eredményes szójatermesztés talán legfontosabb technológiai eleme a gyomirtás, amely komoly szakértelmet és gyakorlatot kíván.

Éppen ezért tanácsoljuk, hogy a gazda növényvédő szakember tanácsát és segítségét kérje. Célszerű a szóját olyan sortávolságra vetni, hogy a tenyészidő elején egy, esetleg két alkalommal kultivátorozni lehessen.

A virágzás és hüvelykötés – magtelés időszakában a szója meghálálja az öntözést, sajnos erre lehetőségeink nagyban korlátozottak. Alacsonyabb betakarítási veszteséggel számolhatunk, ha a kalászosoknál kisebb sebességgel vágjuk a szóját, ügyelve a tarlóveszteség csökkentésére.

E bevezető után a cím első felében megfogalmazott, a 2014. évi termesztési tapasztalataival folytatom, azzal a megjegyzéssel, hogy írásom idején a szója betakarítása 96%-on állt országosan.

A 2014-es esztendő időjárása kedvezett a szójának (is!). Az esős szeptember ugyan akadályozta a betakarítást, egyébként megfelelően alakult. Meg is látszik a termésen, bár az év során hangzottak el vélemények a három tonnás országos termésátlagról, attól elmaradt. A hazai szójatermesztés fő termőterülete továbbra is Baranya és Bács-Kiskun megyék, jelentősen nőtt a termőterület Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas és Békés megyékben. A kiváló kukoricatermesztési eredményeket produkáló Tolna és Fejér megyékben változatlanul alacsony az érdeklődés a szójatermesztés iránt.

Vajon a 2015. évből kilátásba helyezett, ám Brüsszel által a mai napig nem jóváhagyott, támogatás mennyit lendít a fehérjenövények ter-
mesztésén? A terület növeléséhez a biológiai alapok, a vetőmag rendelkezésre áll, annak minősége (csírázóképesség) egészen jó. Most már „csak” meg kell tanulni szójául, felhasználva saját és mások szakmai ismereteit, termesztési tapasztalatait.

Az összehasonlíthatóság érdekében – megyei bontásban – összefoglaltam az elmúlt öt év terület és termésadatait:

A 2013., illetve 2014. év csapadék- és hőmérsékleti adatai – egyebek mellett – magyarázattal szolgálnak a két év közötti jelentős (900 kg/ha!) terméskülönbségre.

A szója kritikus fejlődési szakaszait vizsgálva szembetűnő a különbség a két vizsgált év között. A 2013. évi három havi (VI-VII-VIII. hónapok) 116,4 mm csapadékkal szemben 2014. évi azonos időszakában 220,2 mm természetes csapadék hullott. A csapadék mellett a hőségnapok számában még nagyobb az eltérés (2013-ban 49! nap, 2014-ben 20 nap), volt, amikor a hőmérő 30°C feletti értéket mutatott. Az ilyen vagy ehhez hasonló időjárási anomáliákat nemcsak a szójanövény tolerálja nehezen.

A Magyar Szója Nonprofit Kft. tevékenységéről

A 2013-ban alakult szakmai szerveződés ez évi tevékenységét a programok és rendezvények bősége jellemezte.

Az év második havának végén – február 25-én – a Magyar Szója Nonprofit Kft., az Agrofórum c. szaklap, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Vidékfejlesztési Minisztérium közösen rendezte az Első Országos Szójafórumot – a „GMO-mentes szójatermesztés lehetőségei és gazdaságossági kérdései” címmel. A nagyszámú érdeklődő a minisztérium Darányi Ignác termében hallott először Feldman Zsolt helyettes államtitkártól arról, hogy egy új fehérjestratégiára van szükség, megvalósítását pedig a kormány a közvetlen támogatások két százalékának célirányos felhasználásával tervezi támogatni.
(Ezt megelőzően 28 éve volt példa arra, hogy a kormány támogatta a fehérjenövények termelését és akkor a feldolgozását is.) A fórumon szó esett a termelési, feldolgozási lehetőségekről. A Magyar Szója Nonprofit Kft. ügyvezetője bejelentette egy szakmaközi szervezet létrehozásának szükségességét.

Ugyanazon a helyszínen – május 28-án – került sor a Második Országos Szójafórumra „GMO-mentes szója feldolgozása és a hasznosítás lehetőségei” címen.

A fórum neves előadói a szója takarmányozási és táplálkozási jelentőségét járták körbe. A két fő előadást panelbeszélgetések követték egyrészt a takarmánygyártók és -felhasználók, másrészt az élelmiszergyártók felkért szakértőinek részvételével. A hazai szójatermesztés helyzetét és perspektíváit bemutató előadással vettünk részt a NAIK Élelmiszertudományi Kutató Intézetében – 2014. május 30-án – tartott 355. Tudományos Kollokviumon Budapesten.

A szakmaiság erősítését, az információik termelőkhöz történő eljuttatását jól szolgálják a fajtakísérleti bemutatók és tanácskozások.
2014-ben – hasonlóan az előző évekhez – hét fajtakísérleti bemutatót és szakmai találkozót szervezett a Szója Nonprofit Kft. Ezen túlmenően tevőleges szerepet vállaltunk a NÉBIH, továbbá az Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet hasonló tematikájú rendezvényein.
A szervezet tagjai az idei évben a Bólyi Mezőgazdasági Zrt. tenyészkertjében folyó fajtafenntartási és -nemesítési programmal ismerkedtek. A szója iránt megnövekedett érdeklődést jól mutatja a jelenlevők nagy száma, ami – becslések szerint – meghaladta a 700 főt. A fajta- és technológiai kérdések mellett mindent megelőzve a támogatás formája, mértéke és ezzel összefüggő témák álltak az érdeklődés középpontjában. A tervezett – nagyságrendileg 200 €/ha – támogatás a cikk írása idején „ígéret”, ténnyé az Európai Unió jóváhagyását követően válik.
A Magyar Szója Nonprofit Kft. megalakulása után tagja lett a Duna Szója Egyesületnek, amelyben lehetőségeihez mérten aktív tevékenységet folytat.

2014. évben a szervezet képviseletében tagjaink közül többen részt vettek különböző rendezvényeken, Ausztriában (Groβenzersdorf, 2014. 09. 04.) és Németországban (Hamburg, 10. 15.). Tagjaink, partnereink és az érdeklődők tájékoztatását szolgálja a szervezet honlapja, továbbá a nyomtatott formában is elérhető hírlevelünk, a Szója körkép. Állandó rovataiban (Külszemle, Hazai leltár, Piaci trend) széles körű információkkal szolgálja a termékpálya szereplőit tájékozódás, illetve termelési, piaci döntéshozatalukban.

Végezetül azzal a témával zárom, amelyet szervezetünk ügyvezetője vetett fel az Első Országos Szójafórumon, nevezetesen a szakmaközi szervezetté alakulás.

A már működő szakmaközi szervezetek (pl. Fruit VeB – Magyar Zöldség- és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet – és Terméktanács stb.) példáján célszerűnek látszik a „Fehérjenövények Szakmaközi Szervezet” létrehozása az ágazat termelő, feldolgozó és kereskedő termékpályák szereplőinek egy szervezetbe integrálása az abban részt vevők érdekérvényesítésére, illetve mindazon jogosítványok gyakorlására, amelyekre az EU és magyar jogszabályok lehetőséget biztosítanak.

Ezen célok közül néhányat kiemelek:

• az ágazat piaci önszabályzata,
• közös érdekérvényesítés és -képviselet,
• ágazaton belüli érdekegyeztetések,
• termelési szabályok és normák kidolgozása,
• közös marketing stratégia,
• szakmai információk kommunikációja.

A Szakmaközi Szervezet megalakításához törvényi, rendeleti változás szükséges, amely 2015. év elején várható. A Magyar Szója Nonprofit Kft. a felkészülés, előkészítés idejét éli, hogy a törvény megjelenését követően haladéktalanul sor kerülhessen a Fehérjenövények Szakmaközi Szervezet megalakítására.

dr. Balikó Sándor

Magyar Szója Nonprofit Kft.

Felhasznált irodalom:
Tóth Gábor: Hol tart a Szója Szakmaközi Szervezet létrehozása? Kézirat, 2014.

A cikk szerzője: Dr. Balikó Sándor